Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)

2021-02-19 / 41. szám

8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. február 19.1 www.ujszo.com Ausztráliát bünteti a Facebook A Facebook olyan erős, hogy felveszi a harcot az országok kormányaival (TASR/ap) RÖVIDEN Bizalmat kapott a Draghi-kormány Róma. Széles többséget szerzett az olasz szenátusban Mario Draghi miniszterelnök kormánya az éjszakába nyúló szavazáson. Az olasz köztársaság történeté­ben a közgazdász vezette mosta­ni kormány bír a 2. legszélesebb többséggel (304-ből 262-en sza­vaztak igennel). Ennél több vok­­sot csak Mario Monti szakértői kormánya kapott 2011 -ben. Draghi kormányfő programbe­szédében elsőrendűnek a vírus­járvány elleni küzdelem erősíté­sét nevezte, az oltások felgyorsí­tását, és radikális gazdasági re­formokat is ígért. Bejelentette, a környezetvédelmet be kívánja helyezni az alkotmányba. (MTI) Jóval kevesebb a menedékkérő Brüsszel. A 2013-ban feljegy­zett adatok alá süllyedt, az előző évhez képest pedig 31 %-kal esett vissza az unió országaiban a me­nedékjog iránt benyújtott kérel­mek száma tavaly - közölte az Európai Menekültügyi Támoga­tási Hivatal 2020-as adatokat rögzítő jelentésében. Tavaly 461 ezren fordultak nemzetközi vé­delemért az unióban, szemben a 2019-es 671 ezerrel. A beadott kérelmek számának csökkenése a vírusjárványnak, ill. a rendkí­vüli intézkedések, a határátlépést korlátozó szabályozások hatását tükrözi. A menedékjog iránti ké­relmek legtöbbjét szíriaiak nyúj­tották be, 64 540-et, ami 9%-kal marad el a 2019-es adatoknál. A szilfaiakat az afgánok (48 578), a venezuelaiak (30 643), a kolum­biaiak (29 438) és az irakiak (18 167 kérelem) követik. (MTI) Börtön egy lengyel tóvó újságíróinak Minszk. Két év börtönbüntetésre ítélték Fehéroroszországban a Belsat lengyel tévécsatorna két újságíróját, akit a közrendet sú­lyosan sértő cselekmények szer­vezése miatt állították bíróság elé. A 28 éves Kacjarina Andre­­java és a 24 esztendős Datja Csulcava, a Belsat varsói székhelyű, Fehéroroszországban sugárzó lengyel televízió két ri­portere tavaly novemberben ke­rült őrizetbe, miután élőben közvetítettek egy erőszakos cse­lekménnyel végződött tiltakozó megmozdulásról. Akkor a tün­tetésen részt vevő Raman Ban­­darenka 31 éves festőművészt rendvédelmiek elhurcolták, majd a börtönben halálra verték. (MTI) Mianmari puccs: letartóztatósok sora Rangun. Őrizetbe vették a mi­anmari külügyi tárca 11 tisztség­­viselőjét annak vádjával, hogy csatlakoztak a katonai hatalom­­átvétel ellen hirdetett polgári en­gedetlenségi mozgalomhoz. A junta letartóztatási parancsot adott ki a puccs elleni megmoz­dulásokra buzdító hat helyi hí­resség ellen. Tegnap folytatódtak a tiltakozó megmozdulások a február 1 -jei puccs ellen. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Sydney. A Facebook közösségi hálózatot üzemeltető cég bejelentette, a médiapiaci szabályozásról szóló, általa vitatott ausztrál törvény miatt a továbbiakban ausztrál plat­formján nem engedélyezi használóinak a hírek megte­kintését vagy megosztását. A Facebook lépése nem csak Ausztráliának szél, hiszen a vilégon egyre több ország fontolgat valami hasonlót. A Facebook közösségi média nem engedi az ausztrál hírek posztolását a helyi médiacégeknek, az ausztrá­lok pedig nem láthatják a helyi és nemzetközi híreket a közösségi ol­dalukon. Az álhírek elleni harc tényellenőrző hírei és a Covidról szóló hírek továbbra is megjelen­hetnek, írja a Guardian. Viszont a le­tiltás nem érintett sok, álhíreket és összeesküvés-elméleteket terjesztő oldalt, annak ellenére sem, hogy ezek közül több is gyakran ír aktuá­lis eseményekről, tehát hírtartalma­kat hoz létre. A hírek letiltásával til­takozik a cég az ausztrál kormány új törvénye ellen. Az amerikai techno­lógiai óriás közölte, az a problémá­juk, hogy az új ausztrál médiakódex tervezetében nem egyértelmű a hír-Budapest. Az év végi pénzszó­rásnak meglett az eredménye, Ma­gyarország államadóssága megha­ladta a 38 ezer milliárd forintot, ez­zel újra visszaugrott a hazai össz­termék (GDP) 81 százalékára - de­rül ki a Magyar Nemzeti Bank je­lentéséből. Egyetlen év alatt 15 szá­zalékponttal emelkedett a mutató, ezzel az utóbbi hét év adósságcsök­kentése tűnt el. A háztartások adós­sága is jelentősen nőtt. 3832 milliárd forint volt az állam­­háztartás hiánya 2020-ban - derül ki a jegybank által közzétett előzetes adatokból. A hiány nagy része, 2114 milliárd forint (ez a GDP 15,8 száza­lékának megfelelő összeg) az utolsó Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia­­ügynökség (NAÜ) főigazgatója Teheránba utazik, hogy egyeztessen a további együttműködésről az iráni vezetéssel - közölte Kazim Garibabadi, Irán NAÜ- höz akkreditált nagykövete. Bécs/Teherán. Az ügy előzmé­nye, hogy Irán kedden tájékoztatta a Nemzetközi Atomenergia­ügynökséget arról, hogy többé nem tartja magát a 2015-ös hathatalmi nukleáris megállapodás úgynevezett kiegészítő jegyzőkönyvéhez, mert Teherán szerint a hat másik aláíró sem a szerződésnek megfelelően al­kalmazza. Akiegészítő jegyzőkönyv teszi lehetővé, hogy a NAU ellenőrei bármilyen létesítmény vizsgálhas­sanak Iránban, amelyet szükséges­nek tartanak megnézni. Enélkül a nukleáris megállapodásból nem sok marad. Irán egyébként a héten tájé­koztatta a NAU-t, hogy a korábbinál tartalom definíciója. „Mivel a tör­vény nem egyértelmű a hírtartalom meghatározásában, tág definíciót használunk, hogy tiszteletben tart­suk a tervezetet” - hangsúlyozta a cég. A független, professzionális hírtartalmak ausztráliai korlátozá­sával a Facebook teret enged az összeesküvés-elméleteknek, dezin­­formációknak, álhíreknek, illetve QAnon-őrületeknek a platformon - figyelmeztettek a szakértők. Az egyre fokozódó vita arra vezet­hető vissza, hogy az ausztrál parla­mentben decemberben kezdemé­nyezték egy, a médiapiacot szabályo­zó kódex bevezetését, amely rákény­szerítené elsősorban a Google-t és a Facebookot, hogy fizessenek az ausztrál sajtóorgánumokból átvett hírtartalmakért, vagy különben pénz­bírsággal sújtják őket. A Facebook közleményében azt írta: „A javasolt törvény alapvetően félreértette a plat­formunk és a hírtartalmakat megosz­tó kiadók közötti kapcsolatrend­szert”. A Facebook azzal érvelt, hogy az ausztrál kiadók számára is elő­nyös, ha megosztják írásaikat. Állí­tása szerint a Facebook és a kiadók közötti tartalmak cseréje a kiadók ja­vát is szolgálja, hiszen felhívja a kö­zösségi oldalt használók figyelmét a kiadói tartalmakra, és e forgalom be­csült értéke mintegy 315 millió ame­rikai dollár volt. William Easton ré­giós igazgató hangsúlyozta, a Face­negyedévben jött össze. A hatalmas év végi hiánynak, illetve a gazdasági válság miatt a GDP zsugorodásának köszönhetően az államadósság kilőtt, év végén 38 368 milliárd forint volt, vagyis a GDP 81%-a. Ez azt jelenti, hogy egy csapásra eltűnt az összes államadósság-csökkentés, amit a Fidesz-kormányok elértek. Igaz, je­lentős adósságcsökkentésről az el­múlt években nem volt szó, a kor­mány mindössze alacsonyan tartotta az éves hiányokat, miközben a GDP évi 4-5%-kal nőtt, így lassacskán ki­nőtte az adósságot. Eközben az uniós tagállamok harmada nullszaldós, vagy egyenesen többlettel záró költ­ségvetést mutatott fel. (hvg, Poitf.) jóval fejlettebb, kétkaszkádnyi, vagyis 174 darab IR-2m típusjelzésű uráncentrifúgát készül beépíteni leg­feljebb 5 százalékos dúsítású urán előállításához a föld alatti natanzi nukleáris létesítményében. booknak a hírek minimális hasznot jelentenek, az emberek falán a hírek csak a tartalom 4%-át jelentik. Eas­ton szerint a Facebookot olyan tarta­lomért akaiják büntetni, amit nem kért és nem állított elő. A múlt hónapban a Google amerikai vállalat azzal fe­nyegetőzött, hogy kivonja kereső­motorját, böngészőjét Ausztráliából, ha az említett törvényt elfogadják. A törvényt az ausztrál fogyasztó­­védelmi és versenyhatóság dolgozta ki. A Google-nak az ausztrál piac el­hagyására tett kijelentése után az ausztrál kormányfő védelmébe vette a döntést. Scott Morrison kijelentet­te: Ausztrália saját maga alkotja meg azokat a szabályait, amelyek keretei között a technológiai cégek működ-Budapest. Az Európai Bizottság tegnap felszólította Magyarorszá­got, hogy hajtsa végre az Európai Bíróság által a külföldi finanszíro­zású nem kormányzati szerveze­tekről szóló magyar törvénnyel kapcsolatban hozott ítéletet. Ha Budapest nem lép, akkor Brüsszel pénzügyi szankciók kiszabását kérheti. Az EU Bírósága 2020 nya­rán ítélt úgy, hogy a külföldről tá­mogatott civil szervezetek listázása jogellenes, sérti a gyülekezési sza­badságot, adatvédelmi aggályokat is felvet. A 2017-es magyar szabá­lyozás lényege, hogy az 500 ezer forintot meghaladó külföldi támo­gatásban részesülő civil szerveze-Az Irán nukleáris programjáról 2015-ben kötött megállapodás ré­szes felei közül Németország, Fran­ciaország és Nagy-Britannia kül­ügyminiszterei tegnap Párizsban ültek össze, hogy megvitassák a te­hetnek az országban. „Fenyegeté­sekre nem reagálunk” - szögezte le Morrison. A Facebook lépése nem csak Ausztráliának szól, a világon egyre több ország fontolgat valami hason­lót - az EU is olyan szabályozáson dolgozik, amely nagyobb bünteté­sekkel fenyeget, akár a nagy techcé­­gek feldarabolását is kilátásba helye­zi, vagyis megpróbálná megzaboláz­ni a mindennapokat és a politikai éle­tet is egyre jobban átjáró, befolyásoló platformokat. Donald Trump ameri­kai exelnök közösségioldal-profil­­jainak felfüggesztése után is erősöd­tek azok a hangok, amelyek a letiltá­sok átláthatóságát, a nemzeti keretek közé helyezését sürgetik. (MTI, Szer, Azi) teknek - évi 7,2 millió forintos be­vételen felül - fel kell tüntetni az adományozó nevét és a pontos összeget, amit egy nyilvános por­tálon tesznek közzé, valamint e szervezeteknek minden kiadvá­nyukon, honlapjukon jelezniük kell, hogy „külföldről támogatott szervezetnek” minősülnek. Emel­lett a törvény szankciókat is kilá­tásba helyez azok számára, akik en­nek nem tesznek eleget. Az Euró­pai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a törvénnyel kap­csolatban, majd az Orbán­­kormánnyal történt eredménytelen egyeztetések után került az ügy az uniós bírói testülethez. (NapiG, MaHa) vábbi teendőket. Videókonferencia keretében csatlakozott hozzájuk Antony Blinken amerikai külügy­miniszter, akinek országa Donald Trump elnöksége idején, 2018 má­jusában egyoldalúan kilépett az úgynevezett atomalkuból és szank­ciókkal sújtotta Teheránt. Joe Biden új amerikai elnök kormánya egye­lőre csak mérlegeli az atomalku fel­élesztését célzó lehetőségeket, Irán viszont sürgős cselekvést vár el tőle a büntetőintézkedések feloldását il­letően. Jelenleg Teherán és Wa­shington is arra vár, hogy a másik te­gye meg az első lépést. Szakértők szerint csak abban az esetben vár­ható előrelépés, ha a felek párhuza­mosan cselekednek. Haszan Róháni iráni elnök közölte az állami tévében, hogy hazája ez­után is együtt akar működni a Nem­zetközi Atomenergia-ügynökséggel. Angela Merkel német kancellár egy telefonbeszélgetés során pozitív jel­zéseket kért az iráni elnöktől az atom­alku megmentése érdekében. (MTI) Elszabadult államadósság EU: jogi lépések jönnek Irán korlátozná atomlétesítményei ellenőrzését Natanzban és Iszfahanban egyre fejlettebb atomkutatás folyik (TASR/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents