Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)

2021-02-19 / 41. szám

KULTÚRA www.ujszo.com | 2021. február 19. 9 Párhuzamos valóságok Podmaniczky Szilárd minimalista stílusban rombolja le illúzióinkat a boldogságról Podmaniczky Szilard A másik ember megértésének diadala JUHÁSZ KATALIN Egy nappal kéatiik le a magyar széppróza napját, ami jó apro­pót adna ennek a recenziónak. De így sem törtónt tragédia, mivel egy 2018 óta létező ün­nepnapról van szó, és nem tud­ni, sikerül-e egyáltalán meg­kapaszkodnia a számtalan je­les nap között. Szóval óljen a február 18-án született Jókai Mór, sikeres kapaszkodást az ötletgazdáknak, mi pedig ün­nepeljük most Podmaniczky Szilárd új regényét. Amikor krimit olvasunk, a való­ságról alkotott képünket hiányos in­formációk mozaikjaiból próbáljuk összerakni. A valóságra pedig épp akkor bukkanunk rá, amikor két in­formáció közt ellentmondás támad. Vagyis nem úgy születik megfejtés, hogy összeillenek a darabok, hanem pont fordítva: sehogy sem tudjuk összeilleszteni őket, és ebből megért­jük, hogy a dolog másképp történt. De mi van akkor, ha se gyilkos, se nyomozó nem szerepel a krimiben, sőt bűntény sincs az elején? Ha a sze­replők a saját kis burkaikban élnek, vagy inkább gumilabdák, amelyek messze pattannak egymástól, ha összekoccannak? Akkor bizony nem mozaikdarabkákról, hanem párhu­zamos valóságokról van szó. Ez pe­dig olyan titokzatos, mint a szürrea­lista festő, René Magritte képei, pél­dául az, amelyen egy férfi áll a néző­nek háttal egy tükör előtt, s a tükör­ben éppúgy hátulról látható az alakja, mint a valóságban. Valami hasonló történik Podmaniczky Szilárd új re­gényében is. A másik ember megismerésének diadala nem krimi, sőt nem is filozó­fiai tanulmány, ahogy azt a cím alap­ján várnánk. Hanem izgalmas karak­terrajz, illetve egy kicsit korrajz is. Szerepel benne egy másik Magritte­­kép, látszólag érintőlegesen, de nyil­ván nem véletlenül választotta a szer­ző A vörös modell című festményt. „ — A csupasz földön a deszkake­rítés előtt áll egy pár mezítelen láb, ami félig cipő. Mi ebben a vörös mo­dell?- Az, amit belegondolsz.- Én nem gondolok bele semmit.- Pedig ez a festészet lényege.” A regényben viszont domináns szerep jut egy gyönyörű, vörös hajú lánynak, Lídiának, aki egy festőhöz jelentkezik modellnek. A festő Ta­más, a főszereplőnk. Igazi értelmisé­gi lúzerfigura, utcai portrérajzolásból tengődik, és állandóan a pénz foglal­koztatja - illetve annak hiánya. Min­dent anyagiakban mér (saját tehetsé­gét is), mint aki úgy gondolja, a pénz boldogít. Hamar világossá válik, hogy Tamás tulajdonképpen a bol­dogságot keresi, fütyül ő az anyagi­akra. Azt szeretné, ha valaki megér­tené őt, és ő is megértené a másikat. És természetesen a festő szemével nézi a világot, azt a bizonyos vörös modellt is, aki kezdetben csupán esz­tétikai örömöt jelent számára. Lídiá­val abban az egyben rokonlelkek, hogy a lány életében is fontos szere­pet játszik a pénz, illetve annak vará­zsa. Ezért él egy gyanúsan dúsgazdag politikussal, aki az apja lehetne. Ta­más a lánynak köszönhetően bekuk­kanthat egy másik világba, amely megbabonázza, vagy inkább kizök­kenti nihilista állapotából. A gazda­gok játszóterén azonban mások a já­tékszabályok. És ennél többet nem is merünk elárulni, mert a szerző így ajánlja művét a fülszövegben: „Ha csak részben is elmesélnénk, miről olvashatsz ebben a könyvben, megfosztanánk a felfedezés örömé­től, a váratlan fordulatok izgalmától. Ellenben felkínálunk egy izgalmas utat, amit egyedül kell bejárnod és megértened. Ha szereted a kalando­kat, most lapozz a könyv elejére, és indulj el az első mondattól. Belela­pozni lehet, de nem érdemes, csak az elejétől kezdve fogod megérteni. A végén pedig ott várunk mindannyian. Fekszel a meleg fűben és a csillago­kat nézed az éjszakai égbolton. Mé­lyen beszívod a levegőt, egészen gyomorig, aztán kiengeded.......be­légzés. ...kilégzés. ...belégzés. ...ki­légzés.” Hát így. Foglalkozzunk inkább a regény szerkezetével amely legalább annyira izgalmas, mint a történet. Mozaikkockákat kell összeraknunk. Vannak pörgős, párbeszédes részek, amikor nem tudjuk, ki mit gondol, csak azt, amit mond. Vannak továbbá leíró részek, illetve belefülelhetünk a főszereplő gondolataiba. Vannak külső szemlélők: két kamasz, akik csak azt közlik, amit látnak - egy ház kertjébe belesve, ahol szereplőink mozognak. És van két meghatároz­hatatlan alak, akik figyelik, kom­mentálják az eseményeket, sőt egyre több utalást tesznek arra, hogy befo­lyásolni tudják a főszereplő sorsát. Olyanok ők, mint a Berlin fölött az ég című film két angyala - gyakran egy­mással is civakodnak, hogy most ak­kor mi legyen Tamással. Ezek a részek vizuálisan is jól meg­különböztethetők, az „angyalok” szövege vastaggal van szedve, Ta­más gondolatai dőlt betűkkel. De va­lamennyi szerkezeti elemre jellemző a minimalista stílus. A szerző semmit sem magyaráz túl, még a kulcsfon­tosságú történéseket sem. Sőt, a lelki folyamatok is pattogó tőmondatok­ban zajlanak, ezért aztán teljesen be­szippantja az olvasót ez a regény. Akár akaijuk, akár nem, bele kell képzelnünk magunkat a szereplők bőrébe. Még azokéba is, akik csak pár percre bukkannak fel, beszédbe ele­gyedve a főszereplővel - illetve in­kább Tamás kezdeményez velük kontaktust. Az utolsó lapon pedig akkorát csa­var a történeten a szerző, hogy bele­­sajdul a fejünk. Jó értelemben. Podmaniczky Szilárd: A másik ember megismerésének diadala. PMA, 2020,168 oldal. Olasz filmesek a belváros utcáin Pozsony. Február 23-án neves olasz filmesek plakátjai jelennek meg a szlovák főváros utcáin és te­rein - köztük'lesz Claudia Cardi­nal, Giulietta Masina, Vittorio de Sica és Michele Placido is. A kö­zösségi közlekedés belvárosi meg­állóiban citylight felületeken ötven filmplakáton elevenedik meg a nagy hírű olasz film aranykora. Az Olaszország - helyszínek, film, fotó című anyag a művészek mellett külső forgatási helyszínekről is képet ad. A válogatás Luchino Visconti Megszállottság című, 1943-as film­jével kezdődik és Marco Bellocchio Az első áruló című, 2019-es drámá­jával ér véget. Az eseményt március elején három olasz film bemutatásá­val egészítik ki a Kino-doma.sk on­line felületen. Ezek egyike Daniele Luchetti A nélkülözhető boldogság pillanatai című, 2019-es vígjátéka, (tb) Káprázatos olasz tájakra vezet el A nélkülözhető boldogság pillanatai című vígjáték (Forrás: Taliansky kultúrny inátitút) Az Aranyglóbusz díj átadói Los Angeles. Joaquin Phoe­nix, Renée Zellweger és Cynthia Erivo is a díjátadók között lesz február 28-án, a virtuálisan, két helyszínről jelentkező Golden Globe díjátadó ceremónián. A 78. Golden Globe díjátadó gálán a filmes és televíziós kategóriák-Joaquin Phoenix (Fotók: Shutterstock) ban odaítélt elismerések kiosztá­sában Annie Mumolo, Awkwa­­fina és Kristen Wiig is részt vesz majd. A Hollywoodban akkredi­tált külföldi újságírókat tömörítő szervezet (HFPA) szerdán köz­leményben hozta nyilvánosságra a díjainak átadásában részt vevő sztárok nevét. Phoenix tavaly a Joker cím­szerepéért kapott Golden Globe díjat, Zellwegert a Judy című Ju­dy Garlandról szóló dráma fő­szereplőjeként díjazták, Awk­­wafina pedig A búcsú című víg­játékért vehetett át Golden Globe-ot. Renée Zellweger Az idei Golden Globe-gálát a pandémia miatt január eleje he­lyett február végén rendezik meg, és a sztárok sem ünnepel­hetnek a megszokott módon. A szervezők a fehér asztalos cere­móniát online eseményre cse­rélték: a gála műsora New York­­ból és Los Angelesből jelentke­zik be. (MTI) RÖVIDEN Kristóf Gábor kiállítása Selmecbánya. Hosszabb szünet után nyitnak kiállítást a Selmec­bányái Schemnitz Galériában. Az intézmény Facebook-oldalán ma 19 órától online követhető Kristóf Gábor Picnic on the Driving Range című kiállításá­nak megnyitója. A kassai születésű Kristóf Gábor a buda­pesti Magyar Képzőművészeti Egyetem festő és intermédia szakán végzett. A kiállítás ku­rátora: Vladimír Beskid. (tb)

Next

/
Thumbnails
Contents