Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-18 / 40. szám
www.ujszo.com | 2021. február 18. KULTÚRA 9 Fekete-fehér gyöngyszemek a filmvásznon TALLÓSI BÉLA Festett madár, Szolgalelkek, Árnyékország - a szlovák és cseh filmes együttműködés három kimagasló, feketefehér alkotása az utóbbi időkből. Olyan helyzetben tudnak ezek közönséget hódítani ós bevonzani a moziba, amikor káprázatos szuperprodukciókhoz csúcstechnika biztosít csillogó színorgiákat, képes trükköket és látványelemeket. Az, hogy az említett hazai mozgóképes alkotások és a hozzájuk hasonló külföldi társaik tartani tudják a versenyt, és megélnek a filmtörténeti korszakot nyitó Avatar és követői mellett, bizonyos formában egy, a művészet területén időnként felvetődő kérdésre is választ ad. Mégpedig nem mást, mint hogy egyegy előre törő és domináns helyet követelő új műfaj, zsáner, művészeti terület nem jelenti valamely másik, elsősorban a vele rokonságot mutató előd háttérbe szorulását, esetleges kikopását, elveszését. A kortárs vizuális műfajok előretörésekor még a sokat megélt festészettel kapcsolatban is felmerült ez a dilemma. Megoldására példát akár még szűkebb környezetünkből is tudunk említeni. Kubicka Kucsera Klára művészettörténész hazai magyar képzőművészeink munkáiból rendezett kiállítást a múlt század végén Más realitás címmel - az Umelkában láthattuk Pozsonyban. A tárlat anyaga a kételkedőknek kívánt bizonyságot adni arra, hogy a festészet, minden ellenkező híresztelést cáfolva, képes megélni a kortárs művészet mellett is, megújuló, más realitást képviselve a vászon. De a kérdés felmerült mások mellett a mozi és a tévé, az analóg és a digitális fényképezés viszonylatában ugyanúgy. Megérne egy alaposabb vizsgálódást az is, vajon miért tűnik úgy, mintha - a Festett madár, a Szolgalelkek, az Amyékország példáját nézve - a fekete-fehér filmes fényképezés a reneszánszát élné. RáA Szolgalelkekben a hatalmas terek, a szürke és a fekete a szigor és a bizalmatlanság kifejezője (Fotó: Punkchart films) adásul az Amyékország esetében nem egyszerűen csak a fekete-fehér képi megjelenésről van szó: Bohdan Sláma filmje 35 mm-es nyersanyagra, filmszalagra készült. Mindhárom hazai film zord valóságot tár fel a történem egy-egy sötét korszakából, abból a világból, amikor - Radnótival élve - az ember úgy elaljasult, hogy önként kéjjel ölt, nemcsak parancsra /.../ mikor besúgni érdem volt s a gyilkos, az áruló, a rabló volt a hős. Ez Václav Marhoul csaknem háromórás játékfilmjében, A festett madárban a legszembetűnőbb. A fekete-fehér képi világ a szörnyűséges kor kegyetlenségeit erősíti benne, azt a hihetetlenül brutális bánásmódot, amelyet a történeten végigvonuló gyerekhős átél. Ivan Ostrochovsky Szolgalelkek című drámája a nyolcvanas évek csehszlovák titkosrendőrségének egyházellenes tevékenységéről szól, ebben a hatalmas terek, a szürke és a fekete a szigor, a bizalmat-A festett madárban a fekete-fehér képi világ a szörnyűséges kor kegyetlenségeit erősíti (Forrás: Magicbox - Jan Dobrovodsky) lanság, az elidegenítés és elidegenedés kifejezője. A filmet ugyan bemutatták már nálunk, de a vírus terjedését gátló intézkedések miatt moziban igazából még nem volt mód a vetítésére. Ezért minden bizonnyal műsorra tűzik a nyitást követően, érdemes megnézni. Bohdan Sláma valós események alapján készült Árny ékországa Csehország szudétanémet területén játszódik 1945 és 1952 között, s egy település német ajkú lakossága ellen elkövetett véres bűntényt dolgoz fel. A filmet Prágában már bemutatták, a járvány miatt nálunk még nem. Az előzetesből arra tudunk következtetni, olyasmit várhatunk fekete-fehérben, mint amit Juraj Herz Habermann című játékfilmes krónikájában láttunk a szudétanémetek kitelepítéséről. Külföldön is születnek feketefehér alkotások, amelyek nem a sötét történelmi múltból merítenek, hanem a szociális hátteret és környezetet beépítve személyes emlékekből fogannak: remek példa Alfonso Cuarón mexikói-amerikai drámája, a Roma. Mi több, a fényes jelen árnyait, vagyis mai témákat is lehet feketefehér megjelenítéssel érzékeltetni. Itt van a már a pandémia alatt készült Malcolm és Marie: kortárs téma, párkapcsolati kamaradráma kortárs kivitelezésben, Rév Marcell operatőr narratív képi tolmácsolásában. Ezt sem digitális technikával forgatták, hanem valódi filmre. A minap írtuk róla, hogy fekete-fehér filmként eleve sajátos, markáns vizualitást kínál, amely egyszerre elidegenítő hatású és bensőséges. Vizualitását kiemelve megállapítottuk, hogy szemcsillogtató élményt nyújt; hasonlóan elmondható ez mindhárom hazai produkcióról. Nem csupán témában és tartalmi szerkezetükben erősek, fekete-fehér látványvilágukkal is mélyre beleivódnak vizuális emlékezetünkbe. Illeszkedve azoknak a fekete-fehér filmes gyöngyszemeknek a sorába, amelybe mit sem fakulón a Ház a sziklák alatt, az Országúton, a Szigorúan ellenőrzött vonatok, vagy a Szerelem tartozik. Fesztivál Kurtág György 95. születésnapjára Kurtág Györgyöt ünnepli mától négy estén át a Budapest Music Center (BMC). A 95. életévébe lépő világhírű magyar zeneszerző tiszteletére szervezett fesztivál koncertjeit ingyenes online közvetítésen láthatja a közönség a BMC, a Zeneakadémia és a Müpa honlapján. Az 1926-ban született zeneszerző nemzetközi áttörése 1981-ben érkezett el, amikor Pierre Boulez tolmácsolta A boldogult R. V. Truszova üzenetei című művét. Legismertebb alkotása a Játékok zongorára, a Kafka-Fragmente szopránhangra és hegedűre, valamint a Rekviem a kedvesért, szoprán hangra és zongorára. Kurtág Györgyöt korunk legnagyobb kortárs zeneszerzői között tartják számon. A ma kezdődő fesztivál több nézőpontból mutatja be a kétszeres Kossuth-díjas alkotó műveit és életét. Ma este a BMC koncerttermében rendezett kamaraesten két ritkán hallható mű, a Pás á Kurtág György (Fotó: ebm.hu) pas-ciklus és az Ahmatova-dalok hangzik el Kurtágtól, bonuszként pedig Ligeti György két darabját hallgathatják meg az érdeklődők. Kurtágot és a 2006-ban elhunyt Ligetit mély barátság és szellemi kapcsolat fűzte össze. Ez a koncert az Eötvös Alapítvány részvételével zajlik: a mentorált karmesterek, valamint Eötvös Péter és Vajda Gergely vezényelnek. Holnap, február 19-én, Kurtág György 95. születésnapján a Zeneakadémiáról látható koncertközvetítés az Óbudai Danubia Zenekarral, Keller András vezényletével. Itt Kurtág nagyzenekari művei mellett elhangzik Ligeti György Csellóversenye és egy Szőllősy András-mű is. Kurtág közel harminc éven át volt a Zeneakadémia Kamarazene Tanszékének megbecsült tanára, kurzusait növendékek és már végzett művészek egyaránt látogatták. A fesztivál február 20-i estje Kurtág György feleségére, Kurtág Márta zongoraművészre, kettejük ihlető kapcsolatára emlékezik. Kurtág Márta 2019-ben, 92 évesen halt meg, és hetven éven át volt a zeneszerző társa. A Müpa Home Live sorozatban látható előadáson tizenöt rövidfilmet vetítenek a házaspár unokája, Kurtág Judit videóművész felvételeiből. A javarészt még nem publikált felvételek a legszemélyesebb alkotói környezetükben mutatják Kurtágékat. A koncerten ezek a filmjelenetek kötik össze a Jelek, Játékok, Üzenetek című ciklusból élőben felhangzó részleteket. A BMC és a Müpa együttműködésében megvalósuló koncerten a Vajda Gergely által vezényelt UMZE Kamarazenekar mellett olyan zenészek lépnek színpadra, akik végigkísérték Kurtág pályafutását. Február 21-én a Zeneakadémián fejeződik be a koncertsorozat: Kurtág művei a száz éve született Szőllősy András darabjaival lépnek párbeszédre a Zeneakadémia Kortárs Ensemble koncertjén. A születésnaphoz kapcsolódva holnap jelenik meg a BMC Records gondozásában Kurtág egyik legjelentősebb műve, a Bornemisza Péter mondásainak új felvétele. A technikai nehézségek miatt ritkán hallható darabot Tony Arnold amerikai szopránénekes és Csalog Gábor zongoraművész tolmácsolja. (MTI, juk) RÖVIDEN József Attila-versre lehet licitálni Budapest. Többek között egy mindeddig ismeretlen József Attila vers kéziratára is lehet licitálni az antikvarium.hu portál online árverésén. A nyolcsorost 1935-ben vetette papírra József Attila töltőtollal. A vers címe Edit, címzettje a költő analitikusa, Gyömrői Edit. Utoljára 17 évvel ezelőtt találtak Magyarországon ismeretlen József Attila-verset. Az online aukció 223 tétele között van Radnóti Miklós Pogány köszöntő című aláírt és számozott könyve. Ez volt a költő első önálló kötete, amelynek első 25 példánya Túri-Tauber Vilmos illusztrációival jelent meg. Szerepel az árverésen Gárdonyi Géza A kékszemü Dávidkáné című kisregényének dedikált példánya is, ez a történet az Egri csillagok „melléktermékeként” született. A tételekre mától tíz napig lehet licitálni. (MTI)
