Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)

2021-02-15 / 37. szám

www.ujszo.com EGESZSEG ■ 2021. FEBRUAR 15. GYÓGYHÍREK 11 ÖT KÉRDÉS ES VALASZ Ezt tegyük szívünk 1 Hogyan véleked­nek az orvosok ■ az olyan karóráról, amely a pulzust és a vérnyomást is méri? Egyre többen vásárolnak „intelli­gens karórát”, hogy ellenőrizni tudják egészségüket. Néhány or­vos ajánlja is a szívritmus rendsze­res ellenőrzését. Ma már sokféle ilyen készülék kapható. Van olyan is arpelyik automatikusan hívja a mentőt, ha a viselője elesik és meg­sérül. A lépések számolásán, a pul­zus mérésén és az alvás ellenőrzésén kívül az intelligens óra a szívrit­must is mérni tudja. Tudni kell, hogy az ilyen készülék nem csak kiegészítő. Modern és pontos műszerről" van szó, amely reális időben köved a szervezet álla­potát. Nemcsak a sportolók, ha­nem a magas vagy alacsony vérnyo­másban szenvedők is használhat­ják, lényegében mindenki, akinek fontos az egészsége. A karórában beépített Bluetooth van, ami lehe­tővé teszi az okos-telefonnal, a táb­lagéppel vagy notebokkal való szinkronizálást. Minden adatot és információt a telefonba küld és speciális applikációban dolgoz fel. Aki szeremé megtudni, hogy a karóra hogyan méri a vérnyomást, tudnia kell, hogy ez a műszer nem hasonlítható össze a hagyományos EKG-vel vagy a vérnyomásmérő­vel, annak csak az alternatívája. A műszer folyamato­san továbbítja az adato­kat a telefonba. Ez segíthet az orvosnak meghatározni, hogy magas vagy alacsony vér­nyomásról van-e szó. Néhány típus valóban csak kiegészítő, mert például csak az izzadás fo­kát és a testhőmérsékletet, és a lég­zés frekvenciáját ellenőrzi. Az okosórák, amelyek a vérnyo­mást és a pulzust is mérik, informá­ciót adnak a fáradtságról, a napi testmozgásról, az alvás minőségé­ről. Sőt arról is, hogy mennyi a szervezetben és a vérben a szén-di­­oxid. 2 Az általános orvos is kezelheti ■ a magas vérnyo­mást, vagy kardiológus­hoz kell fordulni? A kardiológus a megelőzésre, a di­agnózis felállítására, valamint a szív és az erek kezelésére összpontosítja figyelmét. A mi egészségügyi rend­szerünkben csak a kezelőorvos küldheti a pácienst kardiológushoz. A specializált betegellátás költségeit minden egészségbiztosító fedezi. A kardiológussal a mellkasi fájdal­mat, a légzési panaszokat, a szívdo­bogást, a magas koleszterinszintet, a magas vérnyomást, az infarktus utáni állapotot és a szívritmusza­vart beszélhetjük meg. A kardioló­gus kezeli a szívburok, a szívkam-Jól ismert az összefüggés a dohányzás, az alkoholfogyasztás, valamint a szív-és érrendszeri betegségek kialakulása között. rák és a szívaorta betegségeit. Szlo­vákiában a vizsgálat elrendelése és a kezelés meghatározása a kardioló­gus jogkörébe tartozik. A beteg a panaszok és az egész­ségi állapot ellenőrzé­se miatt is őt keresi fel. A magas vérnyomásban szenvedőknek gyógyszereket az általános orvos is felírhatja, sürgős esetben elláthatja a beteget és alkalmazhatja a tele­­medicina módszerét. 3 Honnan tudhatjuk, hogy ■ szívelégtelen­ségben szenvedünk? A szívelégtelenség olyan állapot, amikor a szív nem tudja betölteni pumpa szerepét, mert képtelen megfelelő mennyiségű vért szállíta­ni a szövetekbe, és nem tudja ellát­ni az egész szervezetet. Ilyenkor a bal kamra rosszul működik. A szív­elégtelenség az egész népesség egy százalékát érinti, és előfordulása korral nő. Leggyakoribb tünete a fáradtság, a felületes légzés, a szöve­tek nem megfelelő vérellátása, a magas vérnyomás és a szív ischémiás betegsége, ami a szív szö­veteinek rossz vérellátását jelenti. A beteg nem bírja a terhelést, leve­gő után kapkod, fáradt, megda­gadnak a bokái. Fontos, hogy a gyanút objektív kivizsgálásokkal, például elektrokardiogrammal (EKG), mellkasi röntgennel, he­matológiai biokémiai és eko­­kardiográfiai kivizsgálással, esedeg invazív vagy nem invazív vizsgálati módszerekkel támasszák alá. A né­pesség elöregedése és a kardiovasz­­kuláris kockázati tényezők szapo­rodása azt mutatja, hogy a szív­elégtelenségről a jövőben még so­kat fogunk hallani. 4 Hogyan csökkent­hetjük az infark­­■ tus kockázatát? Infarktus bárkit bármikor érhet. Ez a súlyos betegség az ateroszklerózis következménye, amikor az érfalon lerakódik a zsír és plakkok képződ­nek. Fokozatosan akadályozzák a vér útját. Az erek összeszűkülnek, a vér áramlása nem folyamatos. Az infarktust úgy kerülhetjük el, hogy betartjuk az egészséges életmód szabályait. A zsírok nagyon fontos szerepet játszanak a táplálkozásban. Ha tel­jesen kihagynánk az étrendből, sú­lyos egészségi problémákat idéz­nénk elő. Például akadályoznánk a vitaminok felszívódását. Ezért fon­tos, hogy egészséges zsírokat fo­gyasszunk, mint amilyen az avoká­dóban, a dióban, a tengeri halak­ban vagy a magvakban van. A fino­mított cukor korlátozásával is sokat segítünk szervezetünknek. A kardiovaszkuláris betegségek sú­lyos diagnózisok, amelyek szorosan összefüggnek a stresszel. A stressz egyfajta riadó, ami aktiválja az agyat, a belső elválasztású mirigye­ket, az ideg- és immunrendszert, felgyorsul a vérkeringés, a szív in­tenzívebben dolgozik, és energia szabadul fel. Ha sokáig stressz sújtja a szervezetet, több civilizációs be­tegségre számíthatunk, például va­lamely szív- és érrendszeri betegség­re, emésztőrendszeri vagy lelki be­tegségre. Jól ismert az összefüggés a dohány­zás, az alkoholfogyasztás, valamint a szív- és érrendszeri betegségek ki­alakulása között. Az aktív és a pasz­­szív dohányzás is hat a szív műkö­désére, valamint a vérkeringés mi­nőségére. Az infarktust kellő fizikai terhelés­sel is el lehet kerülni. Ismeretes, hogy a túlsúlyos emberek sokkal gyakrabban szenvednek szív- és ér­rendszeri betegségben, mint a nor­mális testsúlyúak. A súlyfelesleggel rendelkezők körében több a cukor­beteg, a magas koleszterinszintben és magas vérnyomásban szenvedő. Már a napi 30 perces mozgás is nagy lépést jelent a szív- és érrend­szeri betegségek elkerülése felé. Mindennek az alapja a megelőzés. Semmiképpen sem szabad elhanya­golni az erek és vérkeringés egészsé­gét. Nagyon fontos a mozgás, a mi­nőségi étkezés és az egészséges élet­mód, s az is, hogy találjunk időt a szűrővizsgálatokra. Az infarktus megelőzéséhez a változatos étkezés, a rendszeres mozgás és a lelki egész­ség a kulcs. 5 A szív- és érrend­szeri betegségben ■ szenvedőket job­ban veszélyezteti a Covid-19. Mit tanácsolnak a szakemberek? A szív- és érrendszeri betegeknek különösen fontos, hogy vitaminok­ban, tápanyagokban, ásványi anya­gokban és fehérjékben gazdag éte­leket fogyasszanak, ebben az idő­szakban táplálékkiegészítők formá­jában is. Elsősorban a C- és a D-vitamin, valamint a cink fo­gyasztása elengedheteden. Aki hosszú ideig elhanyagolta egészsé­gét, csak remélheti, hogy legalább szigorú házi karanténnal és a kap­csolattartás minimalizálásával megvédheti magát. A fertőzést gya­kori, legalább 30 másodpercig tartó kézmosással, szájmaszk viselésével kerülhetjük el. Aki köhög vagy tüsszög, akár négy méterre is eljut­tathatja a vírust. Ha nem túl maga­san lakunk, ne használjuk a felvo­nót, inkább gyalog menjünk fel az emeletre. Rendszeresen fertődenít­­sük a felületeket, tartsuk tisztán a lakást. Feleslegesen ne nyúljunk az arcunkhoz, s ha nem érezzük ma­gunkat jól, maradjunk otthon. (kovács) A koronavírus-járvány és a hónapok óta tartó bezártság, elszigeteltség még az egészséges szív- és érrendszert is megterheli, hát még azt, amely nem működik tökéletesen. A presrdce.eu szakmai honlap alapján öt fontos kérdésre kerestük a választ.

Next

/
Thumbnails
Contents