Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-15 / 37. szám
8 I KULTÚRA 2021. február 15.1 www.ujszo.com Hazai filmek ez évre tervezett bemutatói A szolgáiólány az első világháború éveiben egy előkelő prágai családban játszódik (Fotó: Igor staneik) TALLÓSI BÉLA Apandémia miatt ez a premierév eajnoe rosszul indul(t) a mozikban. Január végén tartották volna az egyik legígéretesebb hazai film, Peter Bebjak Jelentés című második világháborús drámájának a bemutatóját. A kultúra teljes zárlata ezt ellehetetlenítette, és egyelőre kérdéses, mikor ülhetünk be rá a moziba. Ez a bizonytalanság érvényes a hazai műhelyekből frissen kikerülő többi produkcióra is. Pedig a tavalyi, kulturális lehetőségekben megkurtitott, szűkös esztendő után jobb 2021-es startot reméltünk. Tavaly, az első hullámot és az első zárást követően igazából két nagy produkciót láttunk. A nyári nyitás idején Agnieszka Holland szlovák részvétellel is forgatott Sarlatán című rendezését - amely a cseh színeket képviselve a legjobb nemzetközi filmek kategóriája szűkített listáján vár további sorsára az Oscarversenyben. Ivan Ostrochovsky filmje, a Szolgalelkek berlini világpremierje után egy tavaszi és egy őszi sikertelen neki futást követően végre december elején került vászonra, de jóformán csak a premiert érte meg. Ennél rosszabbul járt Bohdan Sláma Árnyékország című rendezése, amely átível az idei szezonra. A filmet nálunk november 8-án mutatták volna be. Már a meghívót is kiküldték a november 6-i sajtóvetítésre, aztán le is fújták, mert az idő tájt már tudni lehetett, hogy a premier napjára ismét lakat kerül a mozikra. Az Ámyékországnak, mely a napokban megkapta a cseh filmkritikusok legjobb filmnek járó díját, egyelőre nincs újabb premierdátuma. Pedig nagyon várjuk, részben Kassai Csongor és Gubik Ági miatt, akik játszanak a történetben, nem különben a komoly téma miatt. 1945 májusában, egy dél-csehországi faluban játszódik film, s a helyi német lakosság ellen elkövetett véres bűntényről szól. A tárgyalt események azonban, amelyek a bűntényhez elvezettek, felölelik a nácizmus és a kommunizmus időszakát 1930-tól 1950-ig. Peter Bebjak az Amit Dante nem látott című könyv alapján forgatott Jelentése Alfréd Wetzlerről és Rudolf Vrbáról szól, akiknek sikerült megszökniük az auschwitzi koncentrációs táborból. Cselekedetüket hőstetté emeli, hogy mindvégig az a szándék vezérelte őket, hogy figyelmeztessék a még deportálás előtt álló magyarországi zsidókat. A filmet, melynek egyik főszerepét Czuczor Noel alakítja, Amerikában már láthatták, és nálunk is tartottak vetítéseket. így teljesíthette ugyanis a feltételt, hogy Szlovákia Oscar-díjra nevezhette a nemzetközi film kategóriában (sajnos, nem került fel a szűkitett listára), és hogy a hazai Nap a hálóban díj ért is indulhasson. A Szlovákiai Filmes Újságírók Klubjának (KFN) tájékoztatója Juraj Jakubisko Holle anyó és a két világ című, elkészült mesefilmjéhez már pontos premierdátumot is közöl: április 15. A produkció Jakubisko 1985- ös, legendás Holle anyó című mesefilmjének szabad folytatása. Álmot jelenít meg az álomban, benne pedig megjelennek a korábbi történetből megismert figurák - a technikának köszönhetően az eredeti Holle anyó is újraéledhet, Giulietta Masina képében. Az új történet hőse Lukás, a korábbi filmből megismert Jakub és Alzbetka fia. Szerencsét próbálni indul, remélve, hogy eljut az általa megálmodott világba, és megtalálja élete nagy szerelmét. Kalandozásai során gyakran érkezik útkereszteződéshez, ahol azt a nehéz döntést kell meghoznia, hogy melyik elágazáson induljon tovább. Minden egyes választás, akár jó, akár rossz, megváltoztatja a fiú életét. Ám Holle anyó őrködik felette, és lehetőséget ad neki, hogy kiküszöbölje az esetleges hibáit, helyrehozza tévedéseit. Mariana Cengel Solcanská, aki olyan nagy sikerű filmeket rendezett eddig, mint az Emberrablás vagy a Disznó, ebben az évben A szolgálólány című, kosztümös drámával jelentkezik. A film október végén várható a mozikba. Solcanská alkotásának története a Csehszlovák Köztársaság megalakulása előtt játszódik, és két fiatal nő érzelmi kapcsolatát meséli el. Az első világháború éveiben a tizenöt éves vidéki Anka egy előkelő prágai családhoz szegődik szolgálónak. A másik három szolgálólány társaságába könnyen beilleszkedik, de szerez egy ellenséget is magának, a család vele egyidős lányát. A film alapjául Hana Lasicová azonos című regénye szolgált. A főbb szerepeket Kerekes Vica, Dana Droppová, Radka Caldová, Zuzana Mauréry, Ana Geislerová és Karel Dobry alakítja. Paolo Genovese 2016-os mozijának, a Teljesen idegenek című olasz vígjátéknak szlovák-cseh koprodukcióban is készült változata, amely szintén bemutatásra vár. Rendezője Zuzana Marianková, a forgatókönyvet pedig a cseh Petr Jarchovsky írta, akinek a neve mögé olyan nagy sikerű alkotások írhatók, mint a Kuckók, a Zelary, a Személyi igazolvány vagy a legutóbbi sikerfilm, A tanítónő, melyet számtalan díjjal koronáztak meg. A film zeneszerzője pedig az idehaza és külföldön is elismert Michal Novinski. Az olasz „klasszikusban” - amely elindította a különféle nemzetiségű remake-ek lavináját - hét jó barát találkozik, hogy együtt vacsorázzon. Az est folyamán fijrcsa játékba kezdenek. Úgy döntenek, hogy az asztalra rakják mobiljaikat, és bárkinek is jelez a telefonja, együtt hallgatják meg a kihangosított hívásokat, együtt olvassák el az sms-eket, és együtt néznek meg minden beérkező képes vagy szöveges tartalmat. Mivel barátokról van szó, úgy hiszik, ismerik egymást, de ez a játék váratlan titkokat is felszínre hoz. A fúrcsa játékot a nálunk Známi neznámi címmel elkészült verzióban remek cseh és szlovák színészek játsszák, köztük Tána Pauhofová és Tomás Mastalír. Tavaly már bemutatásra készen állt, Varsóban elnyerte a legjobb rendezés díját, mégis erre az évre csúszott Martin Sulik legújabb rendezése, A nyúlfülű férfi - az előzetes tervek szerint tavaszra várható a mozikban. A lírai komédia főhőse egy idősödő férfi, akinek nyúlfülei nőnek, amelyekkel meghallja mások gondolatait, azokat is, amelyekben ő szerepel. Vagyis megtudja, ki mit gondol róla, titkon. Szembesülnie kell azzal, hogy a családja és a barátai valójában egészen más képet alkottak róla, mint amilyet elhitettek vele. Ezen pedig mindenképpen változtatni szeretne. A filmben Borbély Alexandrát is láthatjuk majd. Ä tervek szerint huszonkét hazai film, ebből hét dokumentumfilm várna ránk idén, ha a pandémia is engedi ezt a dramaturgiát. Scorsese ismét DiCaprióval forgat Az 1920-as években Oklahomában történt sorozatgyilkosságról forgat thrillert Martin Scorsese Oscar-díjas rendező Leonardo DiCaprio, Robert De Niro, valamint Lily Gladstone sztárszereposztással. Los Angelas. A Killers of the Flower Moon című produkció a deadline.com cikke szerint David Grann bestsellere nyomán készül. A szerző a múlt század elején Oklahomában történt sorozatgyilkosságok nyomába eredt. Az 1920-as években Amerika leggazdagabb emberei közé tartoztak az Oklahomában élő Osage indiánok, miután kiderült, hogy földjeik alatt hatalmas olajmezők húzódnak. Gazdagságukért azonban hatalmas árat fizettek: sorra gyilkolták meg őket. Az őslakos Mollie Brukhart testvére, Anna meggyilkolása ügyében az FBI indított vizsgálatot, ez lett a szövetségi nyomozóiroda első nyomozása, melyet sorozatgyilkosság ügyében folytatott. Gladstone alakítja a filmben Mollie Brukhartot, Emest Brukhart (Di-Scorsese és DiCaprio rendszeresen dolgozik együtt (Fotók: TASR-archlvum) Caprio) feleségét, Robert De Niro pedig Brukhart nagybátyját és a befolyásos helyi birtokost játssza. Scorsese és DiCaprio rendszeresen dolgozik együtt. A színész korábban a rendező a New York bandái, az Aviátor, A tégla, a Viharsziget és A Wall Street farkasa című játékfilmjében, valamint az Audition című rövidfilmjében is szerepelt. Scorsese a rendezés mellett Dán Friedkin és Bradley Thomas társaságában producere is lesz a filmnek. A forgatókönyvet Eric Roth írja. A Killers of the Flower Moon az Apple stúdió, az Imperative Entertainment és az Appian Way Productions közreműködésével készül. (MTI) Módos Péter halálára Nyolcvanegy éves korában elhunyt Módos Péter Artisjus-díjas magyar televíziós szerkesztő, rendező, műsorvezető. 1968 nyarán került a tévéhez, ahol 32 éven át zenei szerkesztő, rendező, később műsorvezető is volt. A Magyar Televízió 1989 előtti könnyűzenei kínálatát alapvetően ő és stábjának tagjai (Tánczos Gábor, Tardos Péter) határozták meg. Remek ízléssel válogatott, a friss lemezmegjelenéseket és a nézők igényeit is figyelembe véve. Nevéhez fűződik egyebek mellett az Egymillió fontos hangjegy, a Pulzus, a Könnyűzenét Kedvelők Klubja, a Slágerszerviz, a Pori Jazz és a TeleJazzPódium. 2000-ben vonult nyugdíjba, de 2007-ig még szerkesztette és vezette a Petőfi rádió Jazzshow című műsorát. A legnagyobb sikert az Egymillió fontos hangjegy aratta, amelynek címéhez Mark Twain novellája, az Egymillió fontos bankjegy adta az ötletet. 1976 januárjától 1980 decemberéig fűtött, majd közkívánatra Új egymillió fontos hangjegy címmel 1982 februárjától még másfél éven át folytatták. Az első sorozatban százhúsz, a máso-Módos Péter (Képarchívum) dikban harmincöt rész készült belőle. A Pulzus című, beszélgetésekkel tarkított könnyűzenei panorámából, melynek műsorvezetője Módos Péter és Sztevanovity Dusán volt, 1980-1986 között hetven adás készült. Módos Péternek felbecsülhetetlen érdeme volt sok tehetséges előadó és zenekar felfedezésében. Minden műfajból csak a minőségi zenét engedte be az akkor még egyetlen magyar tévébe, ilyen módon pozitív irányba befolyásolta a közízlést. (juk)
