Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)

2021-02-15 / 37. szám

www.ujszo.com | 2021. február 15. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Armánykodók Kell az ellenségkép, hogy másra tudjuk kenni tehetetlenségünket BOLEMANT LILLA Nekünk-miért kell így él­nünk. Máról holnapra. Minden kötöttség nélkül. A pénzt megvetve. De közben büszkén. De közben előke­lőén. Mint aki ismeri a jó élet minden titkát, de csak kúraszerűen veszi ma­gához, mint a tengeri fürdőzést - Szécsi Noémi Nyughatatlanok című regényének főszereplője fakad ki így, amikor azt látja, hogy az 1848-49-es szabadságharc emigránsának felesé­geként most már egész életében az állandó menekülés, a minden ma­gyarban kémet látó gyanakvás és az önsajnálat határozza meg félje gon­dolatait, érzéseit, és a körülöttük megforduló magyarok még egymás­ban sem bíznak, állandó gyanakvás­ban élik az életüket, miközben bizal­mas információkat osztanak meg egymással az elvesztett szabadság­­harc feletti fájdalmukban. Újra és új­ra felidézik, búskomor összeborulá­­sokkal, amelyeket azért pompás bá­lokon, estélyeken „tesznek köz­szemlére”, hogy a világ lássa, ők mekkora hazafiak. Máskor meg asz­­taltáncoltatás, szellemidézés közben szeretnék megtudni, hányuknak si­kerül hazajutni végül Magyaror­szágra. Süva vigad a magyar -jut eszem­be erről a magatartásról. És eszembe juthatna még ezer más, mert a Him­nusztól kezdve a magyar nótákig er­ről szól az a politika által napjainkban —mint ahogy szinte minden megelő­ző korszakban is - felhasznált gon­dolat, hogy a magyarokat valamilyen - néha közelebbről nem meghatáro­zott, de azért nagyon gyakran ponto­san körülhatárolt - hatalom ártatlanul bünteti, üldözi, nem hagyja élni, visszaveti a fejlődésben... És tetszés szerint folytatható a sor. Mert kell az ellenségkép ahhoz, hogy másra tud­juk kenni saját tehetetlenségünket, gyengeségünket, ugyebár! Nem nehéz felismerni ezt a gon­dolkodásmódot a mai politikusok mondataiban, tetteiben. Szociológu­sok, történészek, pszichológusok, kultúrtörténészek bizonyára tudo­mányosan is meg tudják magyarázni, honnan ered ez a gondolkodás, és miből ered ennek felhasználási módja, oka. Számomra azért érthetetlen ez az „eszmeiség”, mert ugyanezek az emberek, akik az ellenségképet elénk állítják és sajnáltatják magukat mint üldözötteket és meg nem értet­teket, arról beszélnek, hogy milyen nagy nemzet a magyar (szlovák stb., tetszés szerint behelyettesíthető), a körülöttük élő szlovákok, románok, ukránok, magyarok stb. (szintén tet­szés és aktuális politikai helyzet szerint behelyettesíthető) mennyivel gonoszabbak, nacionalisták, ráadá­sul rendes nemzeti történelemmel, gazdag szókinccsel, kultúrával sem rendelkeznek. Akinek viszont kiegyensúlyozott a lelke, van elegendő önbizalma, annak nincs szüksége arra, hogy másokat lekicsinyeljen. Sőt, ha úgy érzi, ő az erősebb és az okosabb (lásd magas nemzeti kultúra hangoztatá­sa!), akkor a kisebbet és a gyengébbet felkarolnia és segítenie kellene. Nem az ellenséget és a veszélyt látni ben­ne, hiszen így sohasem élhetnek az olyan kis nemzetek, mint a magyar, szlovák stb. nyugodtan, kiegyensú­lyozottan, hogy ne csak „kúraszerűen” vegyék magukhoz a jó és élhető életet. Akkor Szécsi Noémi főszerep­lőjének megállapítása nem feltét­lenül kellene, hogy a mai politikai helyzetre igaz legyen: „... önök, magyarok talán kissé sokat kép­zelnek magukról. Hogy egy világ fogjon össze csakis azért, hogy önöknek ártson... ügynökök a föld minden pontján... minden társa­ságba beépülve... minden beszél­getés titokban feljegyezve... hajlok arra, hogy ezt kétségbe vonjam.” HJÍSHA (Kotrha) A nemzetiség és az anyanyelv vállalására buzdít a Csemadok is A Csemadok elnöksége online tanácskozást tartott p hétvégén, és nyilatkozatot fogadott el a ma kezdődő népszámlálás kapcsán. A kulturális szervezet elnöksége azt írta, „minden tagunkat és nem­zettársunkat arra biztatunk és kérünk, hogy bátran vallják meg nemzetisé­güket és anyanyelvűket, mert csak így tudjuk erős közösségként megtartani iskoláinkat, kulturális és társadalmi intézményeinket, és az ezekhez ren­delt állami és egyéb támogatásokat. Kétjük a Csemadok tagjait, hogy se­gítsenek idősebb vagy hátrányos helyzetű polgártársainknak, nemzet­társainknak, nagyszüleinknek az adatok elektronikus feltöltésében.” A szövetség elnöksége hangsú­lyozza továbbá, hogy az egységes, minden politikai pártot és mozgalmat magába foglaló felvidéki politikai egység megteremtésének híve. „Saj­nálattal vettük tudomásul, hogy a 2019 őszén megvalósult aláírásgyűj­téssel, melyhez a szövetség is a nevét adta, s mely során a valódi társadalmi és politikai összefogás megteremtése mellett tette le hitét több ezer Csema­­dok-tag, egyesek visszaéltek, és a fel­hatalmazást nem az egység megte­remtésére, de széttagoltságunk fenn­tartására fordították. Ezért felszólít­juk az érintetteket, mutassanak pél­dát, egyéni céljaikat rendeljék a kö­zösségi érdek mögé, téijenek vissza a tárgyalóasztalhoz, és a népszámlálási kampányban közösen a többi párttal, mozgalommal együtt szólítsák meg magyarságuk és anyanyelvűk meg­váltására felvidéki nemzettársainkat” - olvasható az állásfoglalásban. Az elnökség úgy folytatja, „kérjük, ne hagyják, hogy a választók hiteha­­gyottan és csalódottan kifogyjanak pártjaink mögül, hiszen akkor értel­metlenné válik minden, amiért az el­múlt 100 évben oly sokan életüket, sorsukat áldozták fel. Soha nincs ké­ső építem, és soha nincs késő kezet fogni, ha van akarat. Metjünk, mer­jenek akarni!” (ÚSZ) I 7 Most magunkért SZILVÁSSY JÓZSEF kezdődik a népszámlálás, és az eredeti tervtől eltérően nem hat hétig, hanem - a kormány ed­digi kevés jó döntéseinek egyikeként - egészen október végéig tart. Jelenleg mindannyian elsősorban az alattomos járványt követjük nyomon, és a súlyosbodó helyzet miatt aggódunk. Ám a közbeszédben, továbbá a sajtóban és számos közösségi oldalon foglalkoznak a rend­szerint tízévenként megismétlődő társadalmi állapotfelmérés fontos­ságával, amelynek köszönhetően a szlovákiai magyarság lélekszámá­­ról és életkörülményeiről is reális képet kapunk. Két lényeges kérdés merült fel ezzel az országos eseménnyel kap­csolatban. Az egyik, hogy nálunk először zajlik elektronikusan az adatok rögzítése, vagyis a polgár a Statisztikai Hivatal honlapjáról le­tölti a kérdőívet, amely a szlovákon kívül magyarul és más hazai nem­zetiségek nyelvén is megtalálható. Ezek után odahaza, szabad idejében megadhatja a válaszokat. Elvben ez a kényelmesebb és költségkímé­lőbb megoldás. Hitelesebb is, hiszen senki sincs kitéve néhány kérde­zőbiztos befolyásolásának, amire a múltban térségünkben bizony akadtak rossz példák. Ugyanakkor nem mindenkinek van odahaza számítógépe, okos­telefonja, és nem kevés azoknak a száma sem, akik alapvető digitális tudással sem rendelkeznek. Nekik családtagjaik, barátaik segíthetnek a nem túl nehéz művelet elvégzésében, vagy majd a helyi önkormányzat által kijelölt helyen, asszisztensek közreműködésével oldhatják meg ezt a gondot. Ez nem lesz egyszerű feladat, hiszen a polgármesterek, helyi képviselő-testületek az egészségügyiekkel együtt hosszú hetek óta oroszlánrészt vállalnak a vitatható hatékonyságú, de Igor Matovic rögeszméjeként a kabinet által elrendelt antigéntesztelés levezénylé­sében, Ez a munka a sokféle más teendők miatt egyre megterhelőbb, mégis biztosra vehető, hogy ők ezúttal is hozzájárulnak a népszámlálás lebonyolításához. Hazai magyar viszonylatban (és részben a szlovák szakértők között is) váratlan vita lobbant fel a második nemzetiség megvallását lehetővé tevő, nálunk most először feltüntetett kérdésről, amely révén a kettős identitásúak megszabadulhatnak eddigi dilemmáiktól, hiszen a valós érzelmeik, meggyőződésük alapján nyilatkozhatnak. Akik ezt a meg­oldást szorgalmazták, korszerűnek tartják, arra hivatkoznak, hogy más országokban már évtizedek óta alkalmazott gyakorlat, amely nemcsak a szociológusok és más szakemberek számára nyújt fontos adatokat, hanem a nemzetiségek érdekeit is szolgálja. Például a magyarországi szlovákokra hivatkoznak. 1991-ben mindössze 10 ezren vallották ma­gukat e nemzeti közösséghez tartozónak, tíz évvel később már 29 ez­ren. Igen ám, csakhogy déli szomszédunknál az elsőként és a máso­dikként feltüntetett szlovák nemzetiséget is egy etnikai kategóriába sorolták. Nálunk viszont a vonatkozó törvény nem rendelkezik erről a lehetőségről, és a jogi következmények sem tisztázottak. Közszereplőink közül többen főleg emiatt tartják átgondolatlannak, megtévesztőnek a második nemzetiségre vonatkozó kérdést, és az el­törlését szorgalmazták. Ám későn eszméltek, ráadásul a szlovák dön­téshozók között és az államfőnél sem találtak megértésre. A történtek után abba kell hagyni az értelmetlen egymásra mutoga­tást és a meddő vitákat. Azok gondolkodnak észszerűen, akik tudato­sítják, hogy a második nemzetiségre vonatkozó kérdésre nem kötelező választ adni. Tehát aki magyarnak tartja magát, az első rovatban ezt tünteti fel, a másodikat pedig kitöltetlenül hagyja. Örvendetes, hogy civil szervezeteink és aktivistáink ugyancsak ezt a szemléletet hang­súlyozzák. Miként azt is, hogy törvényes kötelességünknek eleget téve, írásbeli nyilatkozatunkkal most valóban önmagunkról, nemzeti közösségünk jövőjéről dönthetünk. Ez nem közhely, nem is olcsó lózung, hanem sorsdöntő tény. FIGYELŐ Házi gyártású rakétákat árultak Izraelben fejlett rakéták házi gyártásával és illegális eladásával gyanúsítanak húsz embert, több­ségük volt katonatiszt és védelmi tisztviselő - írta a Jediót Ahronót című újság. A gyanúsítottak rakétákat fej­lesztettek, gyártottak és tesztel­tek, és arra készültek, hogy titok­ban eladják őket egy meg nem nevezett ázsiai országnak. A rendőrség és az izraeli belbiz­tonsági szolgálat, a Sin Bet gön­gyölítette fel a bűnszervezetet, amely egy ázsiai országtól kapott utasításokat és pénzt, titkos csa­tornákon tartották a kapcsolatot. A rendőrség egy videót is közzé­tett, amelyen egy illegális rakéta­tesztelés látható. Az ország kö­zepén, lakott terület közelében hajtották végre. A nemzetbiztonságot fenyegető bűncselekménnyel, a fegyver­­export megszegésével és pénz­mosással is gyanúsítják őket. Noha Izrael köteles figyelembe venni az emberi jogok esetleges megsértését is, jelenleg csak azoknak az országoknak tilos fegyvereket eladni, amelyek ellen az ÉNSZ Biztonsági Tanácsa hi­vatalosan fegyverembargót je­lentett be. Ilyen döntést viszont a kínai és orosz vétó miatt ritkán hoz ez a grémium - emlékeztetett a The Times of Israel című, angol nyelvű izraeli hírportál. (mti)

Next

/
Thumbnails
Contents