Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)

2021-02-08 / 31. szám

EGÉSZSÉG ■ 2021. FEBRUÁR 8. www.ujszo.com GYÓGYHÍREK 11 MI A KÜLÖNBSÉG? A koronavírusos és a hagyományos tüdőgyulladás A Nature szaklapban közzétett tanulmányban orvosok magyarázták el, hogy az új koronavírus okozta tüdőgyulladás miben más, mint a hagyományos. Véleményük szerint nem súlyosabb, de sokkal tovább tart. Késői hatások Az új típusú koronavírussal fertőzött és kórházi ápolásra szoruló páciensek mintegy 30 százaléka hazaengedése után néhány hóna­pon belül visszakerült az intézménybe Nagy-Britanniában - álla­pította meg egy új, nagy létszámú kutatáson alapuló vizsgálat. Megvizsgálták a Covid-19-ben szenvedő bete­gek tüdejének immunsejtjeit. Az új koronavírus ugyanolyan gyorsan támadja meg a tüdőt, mint a többi vírus, de nem az egész szer­vet, hanem több kisebb részét. A tüdő ezután saját immunsejtjei el­len fordul, aminek következtében a vírus több napon, sőt héten keresz­tül terjed el ebben a létfontosságú szervünkben. A Nature szakfolyó­iratban megjelent tanulmány szer­zői ezt a folyamatot erdőtűzhöz ha­sonlítják, ami szintén több kisebb gócból indul ki, majd ellenőrizhe­­teden tűz keletkezik. 99 A Covid-19 okozta tüdőgyulladásra a hosszú lefolyás jellemző, mutattak rá a tanulmány szerzői. Ha a fertőzés lassan halad át a tü­dőn, felszökik a láz, és sok problé­mát — a vese, az agy, a szív és más szervek károsodását - okoz. A Covid-19 okozta tüdőgyulladásra a hosszú lefolyás jellemző, mutattak rá a tanulmány szerzői. Ez volt az első tanulmány, amelyben a tudó­sok összehasonlították a Covid-19 okozta tüdőgyulladásban, valamint a vírus vagy baktérium okozta tü­dőgyulladásban szenvedő beteg tü­dejének immunsejtjeit. A szakemberek meghatározták a súlyos tüdőgyulladás kezelésének és a károsodás enyhítésének céljait. Szerintük a célpontok az immun­sejtek; a makrofágok és a T-sejtek A tanulmány jelzi, hogy ha a makrofágokban, vagyis a tüdő vé­delméért felelős sejtekben megte­lepszik a koronavírus, ezzel elősegí­tik a fertőzés terjedését. ,A Covid-19, akárcsak az influen­za, valószínűleg soha nem tűnik el életünkből még akkor sem, ha a né­pesség nagy része megkapja a védő­oltást” - mondta Ben Singer, a ta­nulmány társszerzője. ,A kutatók már most felhívják a figyelmet azokra a mechanizmu­sokra, amelyekkel ez a gyorsan mutálódó vírus ellenállóvá válhat a jelenlegi vakcinákkal szemben. Ez a tanulmány hozzájárul az olyan kezelés kifejlesztéséhez, amely eny­híteni tudja a fertőzés súlyosságát” — tette hozzá. A tudósok 86, mesterséges léle­geztetőgépen lévő, Covid-19-ben szenvedő betegnél vizsgálták a tü­dőfolyadékot és hasonlították össze 256, másfajta tüdőgyulladásban szenvedő, lélegeztetőgépen lévő be­teg tüdőfolyadékával. Ennek alap­ján mutatták ki, hogy kevesebben haltak meg a Covid-19-ben szenve­dők közül. A más kórokozó okozta tüdőgyulladás ezzel szemben sokkal intenzívebb, ezért nagyobb a halan­dóság. A koronavírus kiváltotta tüdőgyul­ladásban szenvedők betegsége ugyan sokáig tan, de lefolyása nem olyan súlyos, mint más tüdőgyulla­dás esetében.. \ (zdravie-ki) Covid-19 miatt kezelt páciensek visszakerülési aránya 3,5-szer nagyobb, halálo­zási aránya pedig hétszer ma­gasabb, mint a többi kórház­ban kezelt betegé - írja a The Guardian. A vizsgált 47 780 koronavíru­sos páciens 29,4 százaléka ke­rült vissza a kórházba az első hazaengedését követő 140 na­pon belül, 12,3 százalékuk meghalt. A kórházból hazaen­gedettek csaknem egyharmada öt hónapon belül ismét kórházi kezelésre szorult, és csaknem minden 8. beteg elhunyt. A 70 évnél fiatalabbaknál ma­gasabb bizonyos belszervi elvál­tozások kockázata a hazaenge­dést követően. Egyelőre nincs általános meg­egyezés az úgynevezett hosszú Covid-19 hatásairól és mérté­kéről, de a tudósok egyre több bizonyítékkal rendelkeznek ró­la. Ezt a fogalmat azoknál az eseteknél használják, melyek­nél a betegség akut fázisán túl is hosszú távú életminőség­romlás figyelhető meg. A brit statisztikai hivatal (ONS) adatai szerint az Angliában koro­­navírus-fertőzésen átesettek egy­ötöde tapasztalt tüneteket öt hét­tel a fertőzés után, fele pedig leg­alább 12 héten át. A kórházból való hazakerülés után fellépő betegségek - légző­szervi problémák, diabétesz, szív-, Az Angliában koronavírus fertőzésen átesettek egyötöde tapasztalt tüneteket öt héttel a fertőzés után. máj- és vesebetegség - kockázata jóval magasabb volt, mint a meg­figyelt kontrollcsoportnál. A rizi­kó szintén magasabb a fiatalab­baknál és az etnikai kisebbséghez tartozóknál, mint a 70 évesnél idősebb európaiaknál. (MTI) a Covid Miért mások Éppen akkor, amikor a pandémiát illetően az oltás megkez­désével javulni kezdtek a dolgok, a Covid-19-ről szóló legfrissebb hírek emlékeztettek bennünket arra, hogy még hosszú utat kell megtenni. Legalább 33 országban mutatták ki a vírus fer­tőzőbb törzsét, amelyet először az Egyesült Ki­rályságban azonosítot­tak és B.1.1.7 néven ismert. Eközben egy másik újonnan azo­nosított törzs, amely a dél-afrikai Covid-19-esetek megszaporodásá­hoz kapcsolódik, szintén feltételez­hetően fertőzőbb, mint a korábbi törzsek Ez az új törzs az 501.V2 nevet kapta. Az 501. V2 törzset a következő or­szágokban mutatták ki eddig: Egyesült Királyság, Franciaország, Finnország, Zambia, Svájc, Japán és Dél-Korea. Jelenleg a szakértők nem hiszik, hogy az Egyesült Királyság és a dél­afrikai Covid-19-törzsek súlyosabb tünetekkel és nagyobb halálozással járnának, és nem világos, hogy ha­tással lesznek-e a vakcinák haté­konyságára. Bármely mikroorganizmus (példá­ul egy vírus vagy baktérium) mutá­­lódhat, és ilyen hibák véletlenszerű előfordulása minden replikádéval együtt jár. Minél többször replikálódik egy vírus, annál in­kább mutálódik. A mutáció meg­változtatja a vírus RNS-ét, ami okozhat változást a vírus szerkezeti fehérjéiben. A vírusok azért mutálódnak, mert különböző gazdasejtek hordozzák őket. Az oltások arra kényszerítik a vírust, hogy a túlélés érdekében al­kalmazkodjon. De nem minden mutáció értelmes - egyesek nem hatnak a vírus fertőzőképességére, míg mások egyenesen ártalmasak lehetnek a vírusra. A B. 1.1.7 törzs könnyebben bejut­hat a gazdasejtekbe. Alkalmanként megjelenik egy olyan mutáció, amely előnyt biztosít az új vírusnak az eredeti verzióval szemben - pél­dául nehezebben kimutatható, na­gyobb fertőzőképességű vagy ke­vésbé érzékeny az oltásokra. A B. 1.1.7 ebbe a kategóriába tarto­zik. Ennek a variánsnak 17 mutáci­ója van a genomjában, amelyek kö­zül néhány a tüskefehérjében talál­ható, ezt használja a vírus az embe­ri sejtek receptoraihoz való kötődésre. A tüskefehérje mutációja elméleti­leg lehetővé teheti az új törzs szá­mára, hogy könnyebben bejusson a gazdasejtekbe, ezáltal kiváltva a fertőzést. Egyes becslések a fertő­zés körülbelül 50%-os növekedé­c-19 új törzsei? sét jósolták, más szóval: 15 új fer­tőzés a mutált törzsből, szemben a jelenlegi Covid-19-törzs 10 fertő­zésével. Az egyik ilyen mutáció az N501Y, amely a vírus tüskefehérjéjének receptorkötő doménjében (RBD) található. A tudósok úgy vélik, hogy ez a mutádó szorosabban kötődhet az emberi angiotenzin-konvertáló en­zim 2 (ACE2) receptorhoz. A tüskefehérje egyéb válto­zásai lehetővé tehetik, hogy ez a mutáció elkerülje a ki­mutatást bizonyos PCR (polimeráz láncreakció) mód­szerekkel. Feltételezések szerint a szorosabb kötés és a detektálás kudarcának kombinációja fertő­zőbbé teszi. Az új változatnál súlyosabb beteg­séget nem tapasztaltak, de ha töb­ben megfertőződnek, akkor töb­ben lesznek betegek és szorulnak kórházi ellátásra - és a betegek egy része nem éli túl. Ügy tűnik, hogy a B.l.1.7 törzs messzebbre elterjedt, mint azt a szakértők kezdetben gondolták. Ez történt 2020 elején, amikor a vírus már jóval az Egyesült Álla­mokban és Kínán túl volt, még mielőtt tudtak volna róla. A terjedés sebessége nem csak a fer­tőzések számát növeli; csökkentheti a kapcsolatok követésének haté­konyságát is. Ekképpen csökkentheti a kocká­zatot: Alapvetően tegye meg az összes megelőző lépést, amelyet hóna­pok óta javasolnak nekünk - mosson kezet, tartson másfél méter távolságot másoktól, és viseljen maszkot. Amikor egy oltóanyag rendel­kezésre áll, oltássá be magát. Még nem tudjuk, hogy ezek az intézkedések ugyanolyan hatéko­nyak-e a B.l.1.7. ellen, mint a Covid-19 rendszeres törzsével szemben, lehet, hogy szigorítani kell ezeket az intézkedéseket pont akkor, amikor az emberek már be­lefáradtak. Forrás: health.com

Next

/
Thumbnails
Contents