Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)

2021-02-08 / 31. szám

12 GYÓGYHÍREK Egészség ■ 2021. február 8. www.ujszo.com Sztárok életmódja Keressük az arany középutat! akács volt - és ma. is az. Ne­gyedszázada, hogy Varga Ist­ván bement egy konyhába, és ottragadt. An­nak idején húst hússal evett, el­mondása szerint azonban már évek óta nem fogyaszt állati ere­detű ételt, mert időközben sok mindent látott, tapasztalt. 17 éve fordulópont állt be az életében: úgy döntött, hogy kipróbálja a növényi alapú táplálkozást. Ez a módszer bevált. Hét éve főleg nyers ételeket eszik, s ezzel foglal­kozik a gasztronómiában is. Az ismert séf, gasztrofilozófiis és menzareformer a nyers konyha vegán ágát képviseli, amelyben zöldségeket, gyümölcsöket és magvakat használnak. A nyers, vagyis az ún. enzimtáplálkozás­nak az a lényege, hogy az ételt nem éri tartósan 42 Celsius-fok fölötti hőmérséklet, például aszalással készül. így a zöldsé­gekben, a gyümölcsökben benne maradnak az enzimek Hatására több lesz az ember energiája, nem esik ételkómába, s a hangu­lata is javul. Senkit nem szokott rábeszélni semmire, de ajánlja: bárki kipróbálhatja, hogy meg­tudja, neki előnyös-e ez a mód­szer, vagy nem. Az az igazi, ami­kor az ember megkóstolja, kipró­bálja, megismeri ezeket az étele­ket. Azért járja nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát, hogy aki kíváncsi, is­merje meg, kóstolja meg és ta­nulja meg ezt az étkezési módot. A legfontosabbnak azt tartja, hogy ne csak a szakemberekre hallgassunk, hanem saját szerve­zetünk jelzéseire is. Legyünk őszinték magunkhoz. Nincs elle­nére, hogy megismerjük, kipró­báljuk a divatos diétákat, de mindig keressük az arany közép­utat, men minden az egyéntől függ. A táplálkozás eszköz. Nem azért élünk, hogy együnk, ha­nem azért eszünk, hogy éljünk. Varga István szerint - akárcsak a hagyományos étkezésnél - az alapelveket kell ismerni, s ma­gunk készíthetünk el mindent. A neten sok recept található, el lehet lesni a praktikákat. Szerinte az egészséges táplálkozás nem csak pénz kérdése, egy kis odafi­gyeléssel olcsóbb is lehet. Az évek során ugyanis sok mindent sikerült a hagyományos gasztro­nómiából átmentenie, még fi­nom töltött káposztát vagy csokitortát is lehet készíteni nyers hozzávalókból. (urbán) Hogyan táplálkoztak a vikingek? Étkezésük alapját a sűrű gabonaleves és -kása jelentette, s fontos szerepet játszott a tej, a vaj, a sajt, a tejszín. olvasható egy kásaszerű étel recept­je, amit akár a vikingek is fogyaszt­hattak volna, mert minden összete­vő - gabona, mogyoró, alma, tej­szín, méz - rendelkezésükre állt. A szokatlan ízek kedvelői és a gasztro­nómiatörténet iránt érdeklődők is bátran kipróbálhatják. Kutatások igazolták, hogy a gabo­nafélék, a csonthéjasok, a gyümöl­csök, a tejtermékek és a méz egész­ségesek. Nem így a vörös húsok, ám sokan mégsem hajlandók le­mondani róluk. Nos, ha valakinek húsra van gusztusa, inkább a kecs­kehúst válassza. Egy kutatás szerint a kecskehús alacsony telítettzsírsav- és koleszterintartalma miatt a vörös húsok egészségesebb alternatívája. Olyan esszenciális aminosavakat is tartalmaz, mint a lizin, a treonin és a triptofán. Noha a vikingek még nem tudo­mányos alapon étkeztek, úgy tű­nik, egészen jól válogattak az ételek között. Táplálkozásuk tulajdonkép­pen egészségesnek mondható. Összeállította: Csibrányi Zoltán Bár nem maradtak utá­nuk receptek, ételké­szítési módszereik, a 12. századtól szájha­gyomány útján ter­jesztett, pergamenre írt elbeszélé­sek, vagyis a skandináv sagák, a 13. századból származó versgyűjte­mény, az Edda-énekek tanulmá­nyozása, a viking régészeti leletek, valamint a mocsarakból és a tavak­ból összegyűjtött pollenek tudomá­nyos elemzései alapján kiderül ez­­az a konyhájukról. Általában naponta kétszer ettek. A napközbeni étkezés, vagyis a dagmál két órával a munka meg­kezdése után volt. A munka végez­tével volt a másik, az éjszakai étke­zés, a náttmál. A két étkezés közöt­ti idő az évszaktól és a nappalok hosszától függött, de ez általában 12 órát tett ki. Étkezésük alapját a sűrű gabonale­ves és -kása jelentette, amit ünnep­ségek alkalmával sósán és édesen is fogyasztottak. Bár a skandináv or­szágokban hűvös az idő, mégis többféle ételt is fogyasztottak. Ha valamely növényhez vagy állathoz nem tudtak hoz­zájutni, azt keres­kedéssel vagy fosztogatással szerezték be. Az ízeket mézzel és/ vagy fűszerekkel fokozták. Svédországban és Dániában főleg árpát termesztettek, de Nor­végiában az árpa mel­lett a zab is elterjedt volt. Izlandon 1150-ig elég árpa és zab termett, ám akkoriban az éghajlat nem kedvezett a termesztésnek. Az ár­patermés nagy részét valószínűleg sörgyártásra használták, de kenye­ret is sütöttek belőle. Dániában zabbal etették az állatokat, míg Svédországban és Norvégiában kását és kenyeret készítettek belő­le. Régészeti ásatások során égett gabonaszemeket találtak Jorvík, Birka, Oseberg és Dublin terüle­tén. Kásakészítéshez és kenyérsü­téshez kézi meghajtású malom­mal őrölték a gabonát. Mivel a malomkö­vek forgatása nehéz volt, ezt a munkát többnyire rabszol­gákkal, néha ala­csonyabb rangú nőkkel végeztették. Skandináviában kez­detben csak mogyoró volt. A dió, a mandula és a gesztenye a vikingek révén jutott el oda. Leg­fontosabb gyümölcsüket, az almát maguk gyűjtötték, akár­csak a különféle bogyósokat és a szilvát. Többnyire aszalással tartó­sítottak. A középkorban mézet és cukrot is használtak a tartósítás­hoz. Mézhez csak Skandinávia déli részén lehetett hozzájutni, onnan szállították északra. Finnországban és Norvégiában elterjedt volt a tej­termelés. Bár kecskét is tartottak, mégis inkább tehéntejet ittak. A vikingek étkezésében mindig fon­tos szerepet játszott a tej, a vaj, a sajt és a tejszín. Az ancient-origins.net honlapon EGY HÉT A SZEPASSZONNYAL Február 8-10. - a Hold a Bak jegyében van A Bak a csontvázat, a térdet, a testtar­tást és a mozgást befolyásolja. Most al­kalmas az idő a bőr tisztítására, arcpa­kolás készítésére, a körmök nyírására, a szőrszálak és a szemölcsök eltávolítására. A rossz testtartás következménye lehet a tarkó- és a gerincfájdalom. A helyes testtatás a következő: egyenes hát, hát­ramutató váll, megemelt áll, kifeszített mell, behúzott has. Tükörben ellenőriz­ze, hogy a fül, a váll, a csípő, a térd és a boka egy szinten van-e. Járás közben először lépjen könnyedén a sarkára, majd a súlyt helyezze a lábujjakra. A kéz és a váll lépéskor az ellenkező láb irányába mozduljon. Az egészség érde­kében naponta legalább 30 percet kelle­ne gyalogolni. A csontritkulás „kilopja” a csontokból az ásványi anyagokat, amelyek biztosítják szilárdságukat. A csontokat a K-vitamin erősíti, a káposz­tában, a bimbós kelben, a brokkoliban, a spenótban, a fejes salátában található. Rendszeresen egyen sovány joghurtot. Helyreállítja a vastagbél bakteriális egyensúlyát, és kedvezően hat a bőr állapotára. Ne vegye a vállára az egész világ fájdalmát, ne érezzen felelősséget mindenkiért és min­denért. Február 11-12.­­a Hold a Mérleg jegyében van Február 13-14. - a Hold a Halak jegyében van A Halak a talpat, a járást és a nyirokrendszert be­befolyásolja. A vizualizáció ugyanolyan eszköz, mint a meditáció: megnyugtat, erősíti az összpontosítást és az önural­mat. Hunja le a szemét, és figyelmét a légzésre összpontosítsa. Képzelje el, hogy beszívja a napsugarakat, amelyek átmelegítik az egész testet, megtisztíta­nak és meggyógyítanak minden szervet — egészségesnek, boldognak érzi magát, mosolyog... Próbálja ki a grépfrútnapot- javítja a vérkeringést, gyulladáscsök­kentő, enyhíti a visszértágulatokkal kap­csolatos panaszokat, normalizálja a vércukorszintet és méregtelenít. Káliumot, C- és B1-vitamin tar­talmaz, ami erősíti az ellenálló képességet, és kedvezően hat az egész szervezetre. A Vízöntő a lábszárat, a bo­kát, a sarkat és a visszereket folyásolja. Vegyen lábfürdőt, masszí­rozza meg a talpát, mozgassa meg a lábujjait. A nyirokrendszer az erek és mirigyek rendszere, amelyen nyirok­folyadék halad keresztül, benne a fe­lesleges folyadékkal és salakanyagok­kal, amelyeket eltávolít a szervezetből. Ha túlterhelt ez a rendszer, a láb fá­radttá válik, a boka és a szemhéj meg­dagad, légzési panaszok jelentkeznek, hajlamosakká válunk a betegségekre. Két kézzel körkörös mozdulatokkal masszírozza meg a gerinctől jobb és bal oldalra lévő medence feletti részt - ezzel elősegítjük a testfolyadékok távozását. Sokat segít a friss levegőn végzett mozgás, továbbá a gyümölcs- és zöldségfogyasztás. (www.krasnapani.cz ) A mellékletet szerkeszti: Kovács Ilona, helena.kovacsova@ujszo.com ; Reklámmenedzser: Mierka Dóra, mobil: +421 903 241 317, E-mail: dora.mierkova@duelpress.sk ; Fotók: Shutterstock, képarchívum; Levélcím: DUEL - PRESS, s.r.o., Új Szó - Egészség, P.O.BOX 222, 830 00 Bratislava 3

Next

/
Thumbnails
Contents