Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-06 / 30. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. február 6. | www.ujszo.com RÖVIDEN BabiS: az oltóanyag biztonsági kórdós Budapest. A koronavírus elleni oltóanyag nem politikai, hanem biztonsági kérdés, így a vakcina származási helye sem tehető politikai kérdéssé - hangoztatta Andrej Babis cseh kormányfő Budapesten, miután Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt. Közölte, hogy részletes tájékoztatást kapott a magyar víruskezelésről, és arról is, hogyan zajlik Magyarországon azon vakcinák engedélyezése, amelyek használatát az unió még nem hagyta jóvá. Azt mondta, ezek esetében Csehország is hasonlóan járna el, mint Magyarország. (MTI) Tanúvallomásra kérték Trumpot Washington. Tanúvallomásra kérték Donald Trumpot az ellene indított alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) demokrata párti felelősei, azonban az előző amerikai elnök ezt visszautasitotta. Az impeachment eljárás egyik megbízott demokrata vezetője levelet küldött Trumpnak és ügyvédeinek, amelyben azt kéri, hogy a volt republikánus elnök a jövő kedden esedékes szenátusi tárgyaláson tegyen tanúvallomást. Jamie Raskin arra hivatkozott, Trump ügyvédjei tagadják azokat a „vitathatatlan tényeket”, amelyek szerint a volt elnök szerepet játszott a január 6-ai capitoliumi események kirobbanásában. (MTI) Mianmari puccs: tovább tiltakoznak Rangun. Több száz egyetemi tanár és diák tiltakozott tegnap Rangunban a hétfőn végrehajtott mianmari katonai puccs ellen. A tiltakozók énekelték azt a régi dalt, amely a hadsereg által 1988-ban vérbe fojtott lázadás idején volt népszerű. Amíg a tábornokok kezében van a hatalom, addig nem jövünk dolgozni. Ha mindenki így tesz, nem maradhat fenn a rendszerük - mondta az egyik tiltakozó professzor. A fővárosban, Najpjidóban több minisztérium alkalmazottai szintén sztrájkba léptek, és piros szalagot tűztek ki, ami az ország elmozdított vezetője, Aung Szán Szú Kji Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) nevű pártj ának a színe. (MTI) Ismét lecsaptak a tálib szélsőségesek Kabul. A tálib szélsőségesek megölték az afgán biztonsági erők 16 tagját Kunduz tartományban. A rajtaütést éjszaka hajtották végre a titkosszolgálatok tartományi támaszpontjánál, Hánábád körzetben. A mintegy 3 órán tartó összecsapásban a biztonságiak nem kaptak segítséget, így a tálibok le tudták rohanni a bázist, és elrabolták az ott található fegyvereket. A tálibok annak ellenére folytatják támadásaikat a hatóságok ellen, hogy tavaly szeptember óta közvetlen béketárgyalások folynak köztük és a kabuli kormány között. (MTI) Büntet a bosszúszomjas Kreml ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Egy második világháborús veterán, Ignat Artyomenko becsületét és méltóságát sértő rágalmazás címén állították tegnap ismét bíróság elé Moszkvában Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust. A Kreml kiutasít svéd, német ás lengyel külképviseleti alkalmazottakat, akik nem engedélyezett tüntetésekben vettek részt. Ignat Artyomenko veterán szerepelt egy, a tavalyi orosz alkotmánymódosítás mellett agitáló reklámfilmben, amelynek szereplőit az ellenzéki politikus „lakájoknak és az ország szégyenének” nevezte. A tegnapi tárgyaláson Navalnij azzal vádolta a bíróságot, hogy a „magatehetetlen 95 éves veteránt bábként” használják fel ellene, mert szerinte „a Kremlnek újságcímekre van szüksége”. Az is állította, hogy Artyomenko hozzátartozói pénzt kapnak az idős ember - egyébként videókapcsolatban történő - szerepeltetéséért. A megerősített rendőri erőkkel biztosított helyszínen a tárgyalást többtucatnyi újságíró követi, és több külföldi diplomata kíséri figyelemmel. A politikust ebben az ügyben vagy pénzbírságra vagy 240 óra közmunkára ítélhetik. Navalnij a héten másodszor áll bíróság előtt. Kedden egy másik tárgyaláson a felfüggesztett szabadságvesztés feltételeinek megsértése címén letöltendővé változtatták az úgynevezett Yves Rocher-ügyben 2014-ben rá kiszabott ítéletet. Biden nekik agresszív „Nagyon agresszív és nem konstruktív” Joe Biden amerikai elnök retorikája, amellyel Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus szabadon bocsátását követeli - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. „Számunkra teljesen elfogadhatatlanok az ultimátumszerű felhangok” — mondta. A szóvivő úgy vélekedett, hogy a járványügyi korlátozások közepette nincs szükség a tüntetésszervezők és a hatóságok közötti egyeztetés szabályainak felülvizsgálatára. Rámutatott, hogy az országok többségében a Covid-19 miatt eleve betiltották a tüntetéseket, és úgy foglalt állást, hogy a törvényellenes rendezvények meghirdetése önmagában is törvénysértés. A szóvivő szerint a nem engedélyezett megmozdulások részvevőivel szemben elkövetett jogsértésekről szóló hírek a kivizsgálás nyomán hamisnak vagy túlzónak bizonyulhatnak. Felhívta a figyelmet arra, van törvényes lehetőség az elszenvedett sérelmek jogorvoslatára. Oroszország kiutasít svéd, német és lengyel külképviseleti alkalmazottakat, akik nem engedélyezett tüntetésekben vettek részt - közölte tegnap az orosz külügyi tárca. A nemkívánatosnak nyilvánított személyek számáról nem tettek említést. A tárca kifejezte reményét, hogy Svédország, Németország és Lengyelország tiszteletben tartja a nemzetközi jogot Oroszország területén. A kiutasítás napján Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Josep Borrell-lel, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével tárgyalt Moszkvában, a megbeszélések egyik fontos kérdése Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus elítélése és a támogatására megrendezett tüntetések résztvevőivel szembeni hatósági fellépés volt. A Troickij Variant című tudományos folyóirat közölte azt a nyílt levelet, amelyben több mint félezer orosz és külföldi tudós, köztük tíz orosz akadémikus sürgette, hogy az orosz hatóságok vonják vissza a békés tüntetésekre de facto meghirdetett tilalmat, és vessenek véget az őrizetbe vételeknek és az erő alkalmazásának a demonstrálókkal szemben. Az aláírók követelték, hogy legyen vége Navalnij és munkatársai üldözésének, és tisztességesen vizsgálják ki az ellenzéki aktivista megmérgezésének ügyét, a vétkeseket pedig vonják felelősségre. Elfordultak a fiatalok Az elmúlt egy év alatt 69-ről 51%ra csökkent Putyin orosz elnök támogatottsága a 18 és 24 év közötti korcsoportban - derült ki a Jurij Lévada Független Elemzőközpont felméréséből. A megkérdezetteknek e körében 2020 januárja óta 30-ról 46%-ra nőtt azoknak az aránya, akiknek nem tetszik, ahogy az államfő kormányoz. Lev Gudkov, a Levada igazgatója szerint a fiatalok elfordulásának oka a világjárvány mellett Navalnij letartóztatása, illetve az a százmilliós nézettségű videó, amelyben az ellenzéki politikus azt állította, Putyin egy 1,5 milliárd dolláros palotát építtetett magának a Fekete-tengerpartján. (MTI.TASR) Meghalt Navalnij kezelőorvosa 55 éves korában váratlanul elhunyt Szergej Makszimisin, az Alekszej Navalnij augusztusi mérgezését elsőként kezelő orvos. Az omszki régió egészségügyi hatósága később szívrohamot jelölt meg a halál okaként. Navalnij a szibériai Tomszkból repült vissza Moszkvába, amikor hirtelen rosszul lett. A repülőgép kényszerleszállást hajtott végre Omszkban, az ellenzéki politikust pedig a városi kórházba vitték, ahol Makszimisin volt a főorvoshelyettes. Mivel ővolta kezelőorvosa, ráadásul aneszteziológus is, ő volt az, aki Navalnij kómába helyezéséért felelt - mondta Leonyid Volkov, az ellenzéki politikustámogatóinak regionális vezetője. Volkov szerint senki sem tudott többet Navalnijnak a kórházba kerülése utáni állapotáról, mint Makszimisin, így nem zárta ki az idegenkezűséget. (index, ú) Biden nem lesz elnéző Oroszországgal szemben Módosuló prioritások. Joe Biden ismertette külpolitikai elképzeléseit, (tasr/ap) Az Egyesült Államok többé nem huny szemet Oroszország tevékenységei felett - jelentette ki Joe Biden amerikai elnök a kormány külpolitikai törekvéseit vázoló beszédében. Az elnök felfüggeszti a Németországból való csapatkivonás tervét. Washington. Joe Biden beszédében utalt arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt már tájékoztatta egy sor amerikai aggodalomról, így a többi között az amerikai választásba való orosz beavatkozásról, az afganisztáni táliboknak amerikai katonák meggyilkolásáért felajánlott állítólagos orosz vérdíjakról, illetve a kelet-ukrajnai válságról. Kína lett a fő vetélytárs Kínát Biden az USA legkomolyabb vetélytársának nevezte, de hozzátette, Washington kész együttműködni Pekinggel, amikor ez az amerikai érdekeket szolgálja. „Szembeszállunk a jólétünket, biztonságunkat és demokratikus értékeinket fenyegető kínai kihívásokkal. Szembeszállunk Kína gazdasági visszaéléseivel, és szembehelyezkedünk agresszív tevékenységével” - jelentette ki, utalva egyebek mellett az emberi jogok, illetve a szellemi tulajdon védelmének problémakörére. Az elnök kiemelte: az Egyesült : Államok újra kívánja éleszteni évek óta elhanyagolt kapcsolatait legszo- j rosabb szövetségeseivel. Felidézte, hogy január 20-i hivatalba lépése óta számos ázsiai és NATO-partnerrel i egyeztetett. Nem von ki csapatokat Úgy fogalmazott, hogy így akarja helyreállítani a korábban szokásos együttműködést és újra felépíteni az erős demokratikus szövetségeket, amelyek meggyengültek az évek óta tartó elhanyagoltság miatt. A szorosabb partnerségi kapcsolatok részeként máris felfüggesztette elődje, Donald Trump által kidolgozott németországi csapatkivonási tervet. Trump korábban többször bírálta Németországot, mert úgy ítélte meg, hogy Berlin nem fordít elég pénzt védelmi célokra. Egykori védelmi minisztere, Mark Esper júliusban közölte, hogy összesen 11 900 amerikai katonát vonnak ki Németországból és egy részüket más európai országokba vezényelnék át. A korábbi elnök terveit éles birálatok érték nemcsak az amerikai hadsereg részéről, hanem Trump saját pártján, a Republikánus Párton belül is. Az elnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok határozottan szembeszáll minden ellenséggel és riválissal, amikor az ország érdekeiről, az amerikai emberek nagyobb biztonságáról van szó. Több menekült jöhet Biden kitért az öt éve tartó jemeni háborúra is, leszögezve, hogy Washington a továbbiakban nem támogatja a Szaúd- Arábia vezette katonai beavatkozást. „A háborúnak véget kell vetni” - mondta, hozzátette ugyanakkor, hogy továbbra is segíteni fogják Rijádot az ország védelmében. Az USA jelenleg elsősorban hadianyagot biztosít a Szaúd-Arábia által vezetett katonai koalíciónak, amely a jemeni kormányt támogatja a húszi felkelők elleni, 2015 óta dúló háborúban. Az együttműködést Barack Obama indította, majd Donald Trump kibővítette. Az elhúzódó háború miatt szörnyű humanitárius krízis alakult ki Jemenben, amely miatt a háborús veszteségeken felül már több százezren haltak éhen. Az amerikai elnök emellett arról számolt be, hogy a jelenlegi 15 ezerről a következő pénzügyi évtől, 2021. október 1-től 125 ezerre fogják növelni az évente befogadható menekültek számát az Egyesült Államokban. (MTI, porti.)
