Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)

2021-02-06 / 30. szám

www.ujszo.com | 2021.február6. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Vakcina világháború Oroszország és Kína világszerte kíméletlenül házal az oltóanyagával SIDÓH. ZOLTÁN Oroszország és Kína, lát­va a nyugati gyártók ka­pacitásproblémáit, ag­resszív módon bevetik vakcinadiplomáciájukat. Pedig nekik sincs elegendő oltóanyaguk. Komoly össztűz alatt van az Európai Unió, mert nem elég gyorsan látja el a 27 tagországot a Kínából támadt vírus elleni védőoltással. Brüsszelt mindig hálás ostorozni, mert jámbor ellenfél. Azonban Ivan Krasztev jeles bolgár politológus szerint inkább azért kel­lene kritizálni az Európai Bizottsá­got, mert amikor a különböző cégek vakcináit előre megrendelte, akkor politikai okokból nem mert az ame­rikai Pfizer termékéből a legtöbbet rendelni, holott látszott, a kutatásuk jól áll. Ennek oka, hogy a Pfizer a német BioNTechhel közösen fej­lesztette a készítményét, és a bizott­ság a politikai kiegyensúlyozottság kedvéért nem akart többet előrendel­ni belőle, mint a francia Sanofi vak­cinájából. A Sanofi azonban máig nem készült el a saját termékével... Másrészt itt kopogtat Moszkva és Peking a maga termékeivel, amelyek akár jók is lehetnek, csak éppen az Európai Gyógyszerügynökség egyelőre nem vizsgálta be őket. Oroszország a saját holdudvarában, a volt szovjet tagköztársaságokban, továbbá a fejlődő országokban (Bo­líviától Guineáig) házal oltóanya­gával, álma pedig az európai orszá­gok meghódítása. Kína szintén bombázza az egész világot, miköz­ben kétséget próbál ébreszteni a nyugati oltóanyagok iránt. Például ilyen álhír volt, hogy Németország­ban 10 ember napokon belül meg­halt, miután megkapták a Pfizer/BioNTech szerét. A külföldi médiabefolyás növelésére Kína már több internetes platformot megszer­zett és egyre több külföldi sajtóor­gánumot vásárol fel. Németország­ban pedig tekintélyes lapokban mellékleteket finanszí-roz... Ter­mészetesen Moszkva részéről is nagyban megy a nyugati termékek elleni hangulatkeltés. A stratégiát a nacionalista szempontok mellett kőkemény üzleti érdekek vezérlik. Jens Spahn német egészségügyi mi­niszter szerint Oroszországnak kül­politikai céljai vannak azzal, hogy felajánlotta a Szputnyik V szállít­mányait az uniónak. Elmondta, a Kreml nagyon intenzíven házal a saját fejlesztésű vakcinájával, pedig még arról sem gondoskodott, hogy a saját lakosságának elég oltóanyag jusson, ráadásul ugyancsak gondjai vannak a gyártókapacitással. Moszkva a politikai fegyverként forgatott vírusellenes szert Magyar­­ország révén végre az unióban is ér­tékesíteni tudja. Kína még nem tart itt, bár a dél-amerikai értékesítés után most Szerbiában halmoz sikert sikerre. Szerbia egyébként maga a politikai marketing csúcsa, hiszen ott a politikai orientációtól függ a vakcina kiválasztása: Ana Bmabic kormányfő, aki liberális nézeteiről ismert, az amerikai vakcinát vá­lasztotta, az oroszbarát Alekszan­­dar Vulin belügyminiszter termé­szetesen a Szputnyik V-vel oltatta be magát, míg Alekszandar Vucié államfő a kínai oltóanyag mellett tett hűségesküt. A vakcinák viadala izgalmas történet, de a legfonto­sabb, hogy hatásosak legyenek. A siker ugyanis távolról sem ga­rantált. Louis Pasteur országában például két koronavírus elleni nagy projekt szereplői is bedobták a tö­rülközőt. Franciaországban mind a világhírű párizsi Pasteur Intézet, mind a Sanofi óriáscég felsült, máig nem jött össze az oltóanyag. Nem elég nekünk a koronavírus brit mutációja, majdnem ilyen megrázó, hogy egyelőre nincs vakcinánk a Szlovák Vil­lamos Művek orosz térfoglalása ellen sem... (Lubomlr Kotrha karikatúrája) Korlátozták a flúgos képviselőnőt Erőszakra felbujtó nyilatkoza­tai miatt az amerikai törvény­hozás alsóháza megfosztotta bizottsági helyeitől Marjorie Taylor Greene képviselőt, aki korábban támogatásáról biz­tosította az összeesküvés­­elméleteket terjesztő, szélső­séges QAnon mozgalmat. 230:190 arányban, vagyis 11 re­publikánus képviselő támogatását is megszerezve az amerikai képviselő­ház demokrata többsége megfosz­totta bizottsági helyeitől Maijorie Taylor Greene georgiai republiká­nus képviselőt. 11 republikánus képviselő - azok, akik a Donald Trump amerikai exelnök elleni vád­emelést is megszavazták korábban - egyetértett a demokratákkal abban, hogy a képviselőnő átlépett egy ha­tárt azzal, hogy választott képvise­lők meglincselését támogatta. Greene első ciklusát kezdte janu­árban a képviselőházban, de már bő­ven hírhedt volt arról, hogy nyíltan támogatta és hirdette az elmúlt évti­zedek legőrültebb összeesküvés­elméletét, a QAnont, amely szerint a világot a demokrata politikusok és hollywoodi sztárok pedofil-sátánista koalíciója irányítja, és Donald Trump valójában ellenük folytat szent háborút az amerikai hadsereg titkos támogatásával. Taylor Greene - aki emlékezetes módon egy „cen­zúrázva” feliratú maszkban szólalt fel életében először az amerikai kép­viselőház több tévében élő egyenes­ben sugárzott ülésén, nézők tízmil­lióinak szeme láttára - emellett ké­telkedik a 9/11 -es merényletekben, a fegyverellenes lobbi által szervezett kamunak nevezett iskolai tömegmé­szárlásokat, és nyíltan buzdított de­mokrata politikusok felakasztására. A politikus a szavazás előtt aztán nyíltan megtagadta korábbi nézeteit, bár gyorsan hozzátette, hogy szerinte a média „ugyanolyan hibás” a hazug nézetek terjesztésében, mint a QAnon-elmélet közösségi médiában szuperaktív hívei. Az ősszel megvá­lasztott, január 6-án felesküdött Greene-t frakciója a költségvetési és az oktatási bizottságba delegálta. A republikánusok többsége szerint ugyanakkor veszélyes precedenst te­remtene a képviselők megbüntetése a mandátumuk felvételét megelőző nyilatkozataik miatt. Steny Hoyer, a képviselőházi demokrata többség vezetője ugyanakkor leszögezte: ez nem pártpolitikáról, hanem a tisztes­ségről és az igazságról szól. (MTI, 444) Identitás FINTAMÁRK Meg kell valljam, csodálkozva figyelem, micsoda politikai vihar lett abból, hány nemzetiséget is jelölhetünk majd meg a népszámlálási íveken. Nem azért ,mert nem szoktam még meg, hogy a politi­kusaink egy része imádja megsérteni a választó és politikus között fe­szülő természetes határt, és nagyon szívesen matat az identitásomban, magyarságomban, esetenként hálószobámban, vagy ha lenne, a mé­­hemben. Inkább az lepett meg, mennyire nem érzékelik még mindig, hogy ennek az attitűdnek köszönhető, hogy egyesek a parlamenttől van­nak beláthatatlan távolságban, mások a hitelességtől is. Mert hát az a nagyon nagy gond, hogy a szlovákiai magyar politikai gondolkodás bő 20, de talán 30 éve egy helyben topog, üzeneteiben és eszköztárában is. Ezek a politikusok és a holdudvarukban tevékenyke­dő civilek egy része is úgy tekint az etnikai politizálásra, mint célra, ahelyett, ami valójában - eszköz, méghozzá nagyon korlátozott, és rosszul használva korlátozó eszköz. Főleg akkor, ha kilóg a lóláb, és teljesen egyértelmű, hogy az ember identitását politikai identitássá akarják kovácsolni. Ha a szlovákiai magyar pártok és politikusok komolyan gondolták volna, hogy ezúttal tanultak a parlamenti választáson elszenvedett po­fonból, akkor egyszerűen nem kezdik el kiskorúsítani az embereket. A nemzeti identitás annál komplexebb, bonyolultabb és dinamikusabb do­log, mint ahogy mondjuk Gyimesi György elképzeli és kommunikálja. És annak, ahogy az ország és a politikai döntéshozatal hozzááll az iden­titás kérdéséhez, tükröznie kell ezt. Ha az identitásukkal zsaroljuk az embereket azzal nem teremtjük meg ennek feltételeit. Az identitással való zsarolás ugyanis az, ami oda vezette a szlovákiai magyar politikai képviseletet, ahol most van. A burkolt vagy nyílt jó magyar-rossz magyar felosztás volt az, ami mentén alakultak és elsat­­nyultak a közéleti viták. Erről szólt minden ahelyett, hogy a politika az eredeti küldetését teljesítette volna, és megteremtette volna azt a kör­nyezetet, ahol nem egy „közös ellenség” ellen kell zászlók alatt gyüle­kezni. Ez a harc volt az, ami kifárasztotta az embereket - na meg az, hogy ahelyett, hogy a politika idomult volna az emberek igényeihez, az em­bereket akarta a saját igényeihez idomítani, és ha valami nem úgy történt, ahogy ezek a politikusok szerették volna, az embereket hibáztatták. Mert nem elég jó magyarok, mert vegyesek, mert pusztulunk, veszünk, oldott kéve és a többi. Nem, a nemzeti identitás nem politikai identitás, bármennyire próbál­ják is ezt tudat alatt felénk sugározni néhányan. És nem az a kérdés a népszámlálási ívben, van-e valakinek más nemzetiséghez is kötődése, nem olyan kérdés, amiből szabad vagy illendő lenne szimbolikus politi­kai témát csinálni. Ez csupán nagyon káros pótcselekvés, ami nem visz közelebb ahhoz, amit populista módon úgy fogalmaznak meg néhányan, hogy jó legyen magyarnak lenni. Sokkal helyesebb azonban, ha úgy fo­galmazunk: természetes legyen magyarnak lenni. FIGYELŐ Katasztrofálisan hat a világjárvány a rákgyógyításra Katasztrofálisan hat a nem fertő­ző betegségek, köztük a rák gyó­gyítására a világjárvány - hívta fel a figyelmet az ENSZ Egész­ségügyi Világszervezetének (WHO) regionális európai igaz­gatója a rákellenes világnapon. A koppenhágai székhelyű szervezet vezetője kiemelte, hogy az új ko­ronavírus okozta világjárvány miatt visszaesett a daganatos be­tegek ellátása, késnek a diagnó­zisok és a kezelések. Az elmaradó diagnózisok mellett egyes országokból gyógyszerhi­ányt is jelentettek, ezért előrelát­hatóan emelkedni fog a rákos megbetegedések és halálozások száma. Már most romlanak a mu­tatók, de félő, hogy a közeljövő­ben még riasztóbban alakulnak a statisztikák. Az európai WHO olyan jövőben reménykedik, ahol a rák nem lesz életveszélyes be­tegség. „Nem tudjuk megszün­tetni a rákot, de törekszünk arra, hogy a rák okozta halálozást megszüntessük” - mondta Hans Kluge. A hivatalos adatok szerint 2020-ban Európában 2,7 millió embernél fedeztek fel rákot, 1,3 millióan haltak meg a rosszindu­latú daganatok számos változatá­nak következtében. A WHO eu­rópai régiója 53 országot foglal magába, beleértve Oroszországot és a közép-ázsiai államokat is. Kluge megjegyezte, hogy a tartós lezárások (lockdown), illetve a kórházak túlterheltsége miatt ta­valy érezhetően csökkent az újonnan diagnosztizált esetek száma. Még az olyan gazdag or­szágokban is, mint Belgium vagy Hollandia, 30-40 százalékos a visszaesés, Kirgizisztánban pedig egyenesen 90 százalékos. A WHO szerint Nagy-Britanniában az el­következő 5 évben akár 10 száza­lékkal is emelkedhet a mellrákban elhunytak száma, mivel a meg­előzés, a korai beavatkozás napja­inkban háttérbe szorul a kínai ko­ronavírus teijedése miatt. Ráadá­sul a régióban nőttek az egyenlőt­lenségek a kezeléshez való hoz­záférésben. A romló helyzetet lát­va a WHO európai regionális iro­dája e héten új kezdeményezést indított, amelynek öt fő területe a megelőzés, a korai felismerés, hozzáférés a diagnózishoz és a kezeléshez, a palliativ - tüneteket és mellékhatásokat csökkentő - ellátás. „Először a gyermekrákra, a méhnyak- és melldaganatra fóku­szálunk” - tette hozzá közlemé­nyében Kluge. (MTI, TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents