Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-06 / 30. szám
2 I KOZELET 2021. február 6.1 www.ujszo.com Egyre több családot fenyeget az országban a szegénység Aszociális juttatásokban részesülő családok alig harmada kerül ki ennek köszönhetően a mélyszegénységből (TASR-feh/étei) RÖVIDEN Étkezési utalvány vagy készpénz Pozsony. Márciustól elvileg az alkalmazottak dönthetnek az étkezési utalványok és a pénzbelijuttatás között - a munka törvénykönyvének ezzel kapcsolatos módosítására a parlament is rábólintott. A jogszabály azonban egy átmeneti időszakkal is számol, lehetővé téve a munkáltatóknak a felkészülést. Az új szabályok így csak jövő januártól lesznek kötelezőek a munkáltatókra, addig ezzel csak azok az alkalmazottak élhetnek, akiknek a munkáltatójuk ezt már idén lehetővé teszi. Az új szabályok szerint azok, akik olyan munkáltatónál dolgoznak, amely saját vagy bérelt éttermében biztosítja az alkalmazottak étkeztetését, továbbra sem élhetnek majd a választás lehetőségével. A témáról bővebben a hétfői lapunkban olvashatnak. (TASR) Hétfőtől nyithatnak a kertészetek Pozsony. A kormány tegnap csak lapzártánk után, este tájékoztatott a jövő héttől érvényes korlátozásokról, Richard Sulik a sajtótájékoztató előtt annyit elárult, hogy hétfőtől kinyithatnak a kertészüzletek. (dp) Brhel is előzetes letartóztatásba került Pozsony. Jozef Brhel vállalkozó, a Smer állítólagos mecénása, aki ellen a múlt heti Vámszedő fedőnevű rendőrségi akció keretében indult eljárás, előzetes letartóztatásba kerül. A vizsgálati fogságot a bazini Specializált Büntetőbíróság (STS) vizsgálóbírója rendelte el, részben eleget téve az ügyész javaslatának. Az információt Katarina Kudjáková, az STS szóvivője és Eudovít Stanglovic, a terhelt ügyvédje is megerősítette. Ruzena Sabová bírónő azért döntött a vállalkozó előzetes letartóztatása mellett, mert szerinte fennáll a tanúk befolyásolásának, illetve a szökés, elrejtőzés veszélye. A döntés nem jogerős, a Speciális Ügyészi Hivatal ügyésze és az ügyvéd is fellebbeztek a Legfelsőbb Bírósághoz. „Elvesztek a jogállammal kapcsolatos illúzióim. El tudják képzelni a szökés veszélyét, mint a letartóztatás indokát, ha az ügyfelem be van jelentve, teljesíti az állampolgári kötelességeit, és a kihallgatásokon is megjelenik a megbeszélt időben?” - reagált a médiának Stanglovié, aki az ügyfele egészségi állapotára hivatkozva elutasította a kollúzió, vagyis a tanúk befolyásolásának veszélyét is. Az ügyész szerdán indítványozta a vállalkozó előzetes letartóztatását. Az indítványban mindhárom okot felsorolta, a bűnismétlés veszélyét is. Jozef Brhel tagad minden vádat. Rossz egészségi állapota miatt eddig a pozsony-forévi kórházban kezelték őt a pszichiátrián. (TASR) Pozsony. Az állam által folyósított szociális juttatások arra sem elegendők, hogy a nehéz helyzetben levő családok legalább a szegénységi küszöböt megugorják. Szlovákiai családok tízezreit fenyegeti a szegénység, az ország délkeleti, magyarlakta járásaiban élők vannak a legrosszabb helyzetben. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint Szlovákiában már most is csaknem 900 ezren vannak a szegénységi küszöb alatt. „E tekintetben látványosabb javulásra az elkövetkező időszakban sem számíthatunk. Épp ellenkezőleg, a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek miatt még többen veszítik el a munkájukat és csökkennek a bevételeik, így további tízezrekkel nőhet a szegénységi küszöb alatt tengődök száma” - nyilatkozta lapunknak Lenka Buchláková, a Fin- GO.sk pénzügyi tanácsadó társaság elemzője. Szlovákiában egy egyfős háztartás esetében a havi 373 eurós bevétel számít a szegénységi küszöbnek. Egy átlagos, két felnőttből és két 14 éven aluli gyermekből álló család esetében ugyanezt 780 eurónál húzták meg. Akiknek ennél kisebb a bevételük, azok szegénynek számítanak. CZlMER GÁBOR Az MKP és a Híd egyelőre kettesben, az összefogás nélkül hozná létre a közös párt szervezeti kereteit. A két régebbi szereplő szerint ugyanis egy ideje nincs elmozdulás a háromoldalú egyeztetéseken. Az összefogás azonban akár arra is hajlandó lenne, hogy a következő parlamenti választásig kitartson. Pozsony. A pénteki, még háromoldalú tárgyalás után a Híd és az MKP közös nyilatkozatot adott ki, amelyben azt írják, be kell látniuk, a két régebbi párt januári kompromisszumos javaslatai nem jelentettek elmozdulást a hárompárti megegyezés irányába, és a folytatódó tárgyalások sem vezettek eredményre. A Híd és az MKP szeretné lerakni az új magyar politizálás szervezeti alapjait. Hangsúlyozzák, hogy minél több szereplőt szeretnének integrálni. Egy gyűjtőpártot akarnak létrehozni, amely széles társadalmi csoportokat képes hatékonyan képviselni a szlovákiai és európai politikában. A közös pártot egyrészt regionálisan, másrészt etnikailag határozták meg. A célok között a magyar közösség megmaradása, gyarapodása, valamint egy erős Dél- és Kelet-Szlovákia szerepel. A nehéz anyagi helyzetbe került ; háztartásokon az állam szociális jut; tatásokkal próbál meg segíteni, ; Szlovákiában az így folyósított összeg azonban olyan alacsony, : hogy ezzel még a szegénységi küszöböt sem sikerül megugraniuk az érintett háztartásoknak. „A szociális juttatásokban részesülő családok alig harmada kerül ki ennek köszön■ hetően a mélyszegénységből, a töb-MKP-Híd közös párt Forró Krisztián, az MKP elnöke, lapunk kérdéseire azt írta, a Híddal elkezdték az évtizedes árkok betemetését, de bízik abban, hogy ehhez mások is csatlakoznak. A pártvezetőnél aziránt is érdeklődtünk, hogy a Híd és az MKP milyen módon hozná létre a közös pártot, milyen arányban képviseltetné magát ez a két szereplő a közös szubjektum vezetésében, illetve ebben a felállásban is létrehoznák-e az elődpártok platformjait. Forró azonban azzal válaszolt, hogy ezeket a kérdéseket a következő tárgyalásokon tisztázzák, ahogy azt is, hogy milyen jogi megoldást választanának a közös párt létrehozására. Sólymos Lászlónál, a Híd vezetőjénél ugyancsak érdeklődtünk a döntés hátteréről és az egyesülési folyamat további részleteiről. Ezt azonban tőle se tudtuk meg, a pártvezető úgy nyilatkozott, az elmúlt hónapokban sok dologban megegyeztek, de tovább kellett lépniük. Az MKP-val abban állapodtak meg, hogy az új párt szerkezeti alapjait, keretét az MKP és a Híd rakja le. „Az ajtó azonban mindenki előtt nyitva áll, aki a közös érdekképviseletet fontosnak tartja és egyet tud érteni a tárgyalások során 12 pontban megfogalmazott alapelvekkel” - tette hozzá Sólymos, arra a 12 pontra utalva, amit még decemberbiek továbbra is súlyos megélhetési gondokkal kénytelenek szembenézni” - tette hozzá Buchláková. Szlovákiában csak az elmúlt egy évben több mint 70 ezerrel nőtt az állástalanok száma, miközben épp a munkanélküliek azok, akiket leginkább fenyeget a szegénység. Az állásukat elvesztők csaknem 60 százaléka tartozik ebbe a csoportba. „A kevésbé tehetős családok már korábban is Iliben publikáltak, és amely a közös párt meglehetősen általános alapelveit tartalmazza. Az összefogás tárgyalna Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke lapunknak elmondta, sajnálatosnak tartja, hogy a háromoldalú tárgyalások helyett a másik két szereplő külön egyeztetésbe kezd. „Sajnálunk, hogy felálltak az augusztus 20-án felállított tárgyalóasztaltól” - mondta a nyáron Komáromban aláírt hárompárti nyilatkozatra utalva. Mózes arról is beszélt, hogy a régi pártok és az új „Visszavárjuk őket a tárgyalóasztalhoz". Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke szereplők között törésvonalak alakulhatnak ki, szerinte az így létrejött két oldal nem jutna a parlamentbe. „Ezért visszavárjuk őket a tárgyalóasztalhoz” - mondta. Az Összefogás elnöke arról is beszélt, ugyan a Híd és az MKP külön fog tárgyalni, de a pénteki egyeztetésen az is elhangzott, hogy a közös párt vezető testületéiben a helyek egyhatod részét továbbra is fenntartják az Összefogásnak. Korábban ugyanis a tárgyalások során telre szorultak, hogy átvészelhessék a nehezebb időszakokat, a járvány miatt azonban most tovább romlott a helyzetük. Egyre több családnak akadnak gondjai a hiteltörlesztéssel, a rezsiköltségek kifizetésével, sokaknak pedig már a rendszeres étkezésre sem futja” - mondta el Buchláková, kiemelve, hogy az ország délkeleti járásaiban élők vannak a legrosszabb helyzetben. Sólymosék felvetették, hogy a közös párt vezetésében az MKP háromhatod, a Híd kéthatod, az Összefogás egyhatod arányban képviseltesse magát. Mózes ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, ők egynegyednyi részesedést szeretnének. A korábbi pártegyesítési tárgyalások során elsősorban a Híd és az Összefogás között alakult ki vita arról, hogy mekkora arányban részesedjenek a pártvezetésben. Az MKP 50 százalékos részesedését minden szereplő elfogadta, az Összefogás egynegyedes követelése a Híddal azonos részesedést jelentene, míg a Híd elnöksége viszont úgy döntött, ragaszkodnak az egyharmados részesedéshez. Mózes a pénteki tárgyalás után elmondta, járni fogják saját útjukat, különböző témákat fognak megnyitni, példaként a népszámlálás időpontjának és tartalmának módosítását említette. Ezzel párhuzamosan a pártjuk tagfelvételt hirdet és megkezdik a regionális struktúrák kiépítését. „Eddig ezektől a lépésektől a másik két szereplő kérésére tartózkodtunk” - tette hozzá. Az Összefogás a tárgyalás után egy sajtónyilatkozatot adott közre, amelyben azt írják, ha őket kihagynák a közös párt létrehozásából, akkor a következő parlamenti választást megelőzően előválasztást akarnak tartani, amin készek megmérettetni magukat. Fél évet sem bírt ki a hárompárti összefogási szándéknyilatkozat
