Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-07 / 4. szám
4 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021.január7. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Aktivisták tucatjait vatták őrizetbe Hongkong. Több mint 50 demokráciapárti aktivistát vettek őrizetbe tegnap Hongkongban a pekingi központi vezetés által tavaly bevezetett nemzetbiztonsági törvény megsértése miatt - jelentette a helyi média. A Demokrata Párt arról számolt be, hogy a szervezet több tagját, volt vezetőjét is őrizetbe vették, amiért tavaly előválasztást rendeztek az azóta már elhalasztott törvényhozási választás előtt. Peking törvénytelennek, illetve „súlyos provokációnak” minősítette az előválasztást, amelyen mintegy 600 ezren vettek részt. Eddig ez az ellenzéki erők elleni legsúlyosabb fellépés a nemzetközi bírálatokat kiváltó, tavaly hatályba lépett jogszabály alapján. Szakértők szerint e jogszabállyal lényegében felszámolták Hongkong autonómiáját, melyet Pekingnek 50 évig kellett volna garantálnia az 1997-ben visszatért volt brit gyarmat számára. Számos hongkongi másként gondolkodó menekült a kínai anyaállamtól 1949-ben elszakadt, demokratikus T aj vanra. (MTI) Segély Bosznia- Hercegovinának Brüsszel/Genf. Az Európai Unió 3,5 millió euró támogatást juttat Bosznia-Hercegovinának a menekültek számára biztosított humanitárius segítségnyújtással összefüggő kiadások fedezésére. Ezzel a támogatással a tél beálltával megfelelő szálláshely nélkül maradó kb. 1700 ember ellátásán akarnak segíteni. A bevándorlók, köztük nők és gyerekek, sátrakban laknak, miután bezárták a boszniai Lipa korábban leégett táborát. (MTI) Egy görög ortodox hívőé lett a fából készült feszület. A koronavírus-járvány miatt csak két úszó versenyzett tegnap, az ortodox kereszténység egyik legnagyobb ünnepének számító vlzkereszt napján Isztambulban a keresztért, amelyet I. Bertalan konstantinápolyi pátriárka dobott azAranyszarv-öbölbe. (TASR/AP-felvétel) Julian Assange fogságban marad Stella Moris, Julian Assange barátnője a bíróság épülete előtt közli a sajtóval, hogy elutasították az óvadékkérelmet (TASR/AP-felvétel) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Nem engedélyezte tegnap a londoni központi büntetőbíróság Julian Assange szabadlábra helyezését. Az Egyesült Államok hivatalosan kérte a brit kormánytól a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítójának kiadatását. A londoni bíróság azonban - elfogadva a védők keresetét - hétfőn kimondta, hogy Nagy-Britannia nem adhatja ki az ausztrál állampolgárságú, 49 éves Assange-t az amerikai hatóságoknak. Az indoklás szerint reális annak a kockázata, hogy a depresszióval küszködő Assange az amerikai vizsgálati fogságban öngyilkosságot követ el. Ugyanez a bírói fórum tegnap elutasította azt a védői indítványt is, hogy a WikiLeaks alapítóját óvadék ellenében helyezzék szabadlábra. Az elutasító végzés szerint Assange „késztetést érezhet” arra, hogy a még le nem zárult kiadatási eljárás elől megszökjön. A védők szerint a londoni Belmarsh börtönben, ahol Assange-t fogva tartják, védencüknek méltatlan körülmények között kell várnia a kiadatási eljárás végét, és fennáll annak a veszélye is, hogy koronavírus-fertőzést kap. A bíró szerint ugyanakkor a Belmarsh viszonyai „össze sem hasonlíthatók” azokkal a rendkívül kemény körülményekkel, amelyek Assange-ra kiadatása esetén az amerikai börtönökben várnának. Az amerikai hatóságok a brit kormányhoz benyújtott kiadatási kérelemben 18 vádpontot fogalmaztak meg. Ezek közül 17 kémkedéssel, egy pedig számítógépes rendszerek feltörésével vádolja Assange-t. Julian Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 500 ezer titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek. Védői szerint a WikiLeaks portál alapítóját az Egyesült Államokban akár 175 év börtönre is ítélhetik. Az amerikai hatóságok ugyanakkor jelezték, hogy Assange-nak kiadatása és elítélése esetén nagy valószínűséggel 4-6 évet kellene rács mögött töltenie. Az Egyesült Államok már bejelentette, hogy fellebbezést nyújt be a kiadatás megtagadásáról szóló londoni bírósági végzés ellen. Julian Assange hét évet töltött Ecuador londoni nagykövetségén az ecuadori kormány által nyújtott diplomáciai menedék védelme alatt. Két éve azonban - az ecuadori nagykövet engedélyével - a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette. Assange eredetileg azért menekült a nagykövetségre, mert a svéd kormány is körözte őt Svédországban elkövetett szexuális bűncselekmények vádjával, bár a svéd ügyészség a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette, és 2019-ben visszavonta Assange nemzetközi körözését. A londoni büntetőbíróság azonban ezután is fenntartotta a letartóztatási parancsot a bíróság előtti megjelenési kötelem megszegése miatt. Ez a brit törvények alapján önmagában is bűncselekmény, amelyért egy évig teijedő szabadságvesztés szabható ki. A londoni Southwark kerület koronabírósága 2019 májusában a maximálishoz közeli, ötven hét börtönbüntetésre ítélte Assange-t. A WikiLeaks-alapítót ennek letöltése óta is vizsgálati fogságban tartják, tekintettel az amerikai kiadatási kérelemre. Bejelentették győzelmüket a demokraták ÖSSZEFOGLALÓ A voksoknak nagyjából 98 százalékát számolták már meg az egyesült államokbeli Georgia államban kedden rendezett szenátusi pótválasztáson. A választásnak komoly tétje volt: a többség sorsa a szövetségi törvényhozás felsőházában. A CNN szerint a két székért indult verseny közül az egyik biztosan eldőlt: a demokrata párti Raphael Wamock nyert a hivatalban lévő republikánus szenátor, Kelly Loe'ffler ellen. Wamock lesz az állam első fekete képviselője a szenátusban. Wamock 98 százalékos feldolgozottságnál 50,6 százalékkal vezetett. Wamock az Ebenezer Baptista Egyház fekete bőrű lelkésze Atlantában, ahol Martin Luther King néhai fekete polgárjogi harcos is prédikált. Ha megválasztják, ő lehet Georgia első fekete szövetségi szenátora. A kora esti jelentések szerint bejelentette győzelmét Jon Ossoff, a másik demokrata párti jelölt is. Összesítések szerint valamivel több mint 16 ezer szavazattal vezetett a 33 éves Ossoff a hivatalban lévő republikánus párti kihívójával, David Perdue-vel szemben. Az amerikai sajtó még nem erősítette meg Ossoff győzelmét, mivel péntekig még több ezer külföldön leadott levélszavazat érkezhet be. A demokrata párti politikus korábban egy dokumentumfilmeket gyártó céget vezetett, és választási győzelmének hivatalos megerősítése esetében a Szenátus legfiatalabb tagja lesz. Georgiában azért kellett pótválasztást tartani, mert egyik szenátorjelölt sem szerezte meg a szavazatok legalább 50 százalékát a november 3-i voksoláson. (HVG, MTI) Megállapodás a közös kormányzás alapelveiről Karikó nem nyilatkozik asszonyság-ügyben MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Magyarországon az ellenzéki pártok kedden megállapodtak a közös kormányzás alapelveiről. A pártok vállalták, hogy a demokratikus, szociálisan igazságos, egyben környezet- és klímatudatos, összetartó Magyarországért fognak dolgozni, ha megnyerik a 2022-es országgyűlési választást. A 6 pontos dokumentumot Jakab Péter, a Jobbik elnöke, Fekete- Győr András, a Momentum elnöke, Schmuck Erzsébet és Kanász- Nagy Máté, az LMP társelnökei, Szabó Tímea és Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnökei, Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan, az MSZP társelnökei, valamint Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke írta alá az Országházban a pártok online sajtótájékoztatója után. Jakab Péter elmondta, a Jobbik egy jobb Magyarországot szeretne annál, mint amilyen az elmúlt 30 évben volt, és az elmúlt hónapokban kidolgozott, most aláírt dokumentum garantálja ezt. Úgy fogalmazott, „mi nem hat párt, hanem 15 millió magyar kormánya leszünk”. Fekete-Győr András közölte, olyan új köztársaságot akarnak, ahol a polgárok ellenőrzik a kormányt és nem fordítva. Schmuck Erzsébet azt mondta, olyan kormányzásra készülnek, amely a jelen érdekei mellett számításba veszi az ország és a bolygó jövőjét is. Szabó Tímea a gondoskodó társadalom megteremtését nevezte a pártok egyik fo céljának, Kunhalmi Ágnes közölte, Magyarország legfontosabb nemzeti kincse az emberi tudás és kreativitás, az ország gyarapodása csak ezen alapulhat, ezért szabad, a társadalmi előrehaladást biztosító oktatási rendszerre van szükség. Gyúrcsány Ferenc arról beszélt, hogy Magyarország emberemlékezet óta európai ország. Természetesnek nevezte, hogy Magyarországnak az Európai Únió tagjaként sok vitája van az unióval. Ügy látta, az EU messze nem tökéletes, de szerinte Magyarországnak a történelmileg igazolható választás az, ha az EU-ban marad. Közölte, hazafias, európai kormányt szeremének az ellenzéki pártok. Budapest. „Az egyik volt tanítványom, aki most a Lenox Hill kórház Netflix műsorának főszereplője, azt mondta, hogy soha ne reflektáljak semmi ellenem szóló kommentre, ne keveredjek bele mások vitájába. No comment, és elül a vita, majd találnak a ráérők új problémát” - mondta a szeretlekmagyarorszag.hu-nak adott interjújában Karikó Katalin biokémikus, akinek szabadalma alapján fejlesztettek ki több, koronavírus elleni védőoltást, és akit Orbán Viktor nemrég „kisújszállási asszonyságnak” nevezett. „Tehát nem szeretnék nyilvánosan semmilyen nyilatkozatot tenni asszonyság-ügyben. Bármit mondok is, az lesz belőle, hogy nem a miniszterelnök szavain rágódnak, hanem az enyémen. Azt reméltem, hogy az, hogy magyar vagyok, egy kicsit összefogja az otthoni ellenlábasokat, és együtt örülnek, hogy országunkat jó fényben emlegetik, de hát én már ilyen naiv vagyok” - hangsúlyozta a kutató. Karikó elmondta, hogy telefonon hívta fel őt Orbán Viktor, aki „udvarias volt, érdeklődő, tanácsot kért. Örült, hogy a vakcina véget vet a járványnak. Elmondta, hogy az ország felkészült, és van elég -70°C fokos tárolási lehetőség. Nagy együttérzéssel beszélt a vírusfertőzésben elhunytakról és rokonaikról. Beszélt a gazdaságról, a vidékről, Kisújszállásról.” A biokémikus az interjúban beszélt a vakcina fejlesztéséről is. „Pardi Norbert volt, aki először publikálta azt (Drew Weissmannal és velem közösen), hogy a módosított mRNS jó vakcina. Pardi Norbertnek nagy szerepe van abban, hogy a módosított mRNS-ből vakcina lett. Norbert pedig magyar, kisújszállási. Úgyhogy igazság szerint őt is megilleti az elismerés. És még nem is szóltam a BioNTech-nél dolgozó magyar kollégáimról, Boros Gáborról és Szabó Gáborról, akik sokat tettek azért, hogy a mi vakcinánk ilyen hatásos lett” - mondta Karikó, aki hozzátette, „persze szeretünk túlzásokba esni, de most azt mondani, hogy magyar ész volt benne, talán nem túlzás.” (444 hu)
