Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-07 / 4. szám
www.ujszo.com | 2021.január7. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 5 A műanyaghulladék sem maradhat egy helyen a végtelenségig VERES ISTVÁN Nejlonszatyrot görgetett a szél a havas utcán, amikor Bandika rájött, hogy négy napja nem találkozott senkivel. Bámult ki a kapurács mögül, és arra gondolt, hogy ha sűrű felhőréteg szürkíti is a január elejét, a fellegek felett mindig süt a nap. Egyszer csak biciklikerekek hangja hallatszott, a bolt felől közeledett Ervin, egy közepesen megpakolt bevásárlószatyorral. Mit mászkál, meg akar halni? Amúgy jó napot! - szólt oda neki a kapu mögül Bandika, Ervin pedig lefékezett. Semmi bajom, negatív vagyok, csak elfogyott a krumpli meg a Pali pástétom - szabadkozott Ervin, és a közepesen megtömött szatyrára mutatott. Nem attól félek, hogy beteg, mert van rajtam maszk, hanem hogy összetöri az arcát a havas úton biciklizvén. Siet, vagy miért nem gyalog ment? - folytatta a felelősségre vonást Bandika. Ervin nem jött zavarba, és kijelentette, olyan vastag, négyrétegű maszkot visel, hogy az nemcsak a vírussal, hanem a kerékpáros balesetekkel szemben is képes hatékony védelmet nyújtani. Meg hát szeretek hóban biciklizni - vont vállat Ervin. Amúgy mi újság? Bandika elmondta, hogy január 1- től az Európai Unió megtiltja a műanyaghulladék exportját, illetve szigorítja. Minek kell azt exportálni? - kérdezte bizalmatlanul Ervin. Gondosan belerakom a sárga kukába, aztán elviszik. Bandika a fejéhez kapott. Az rendben van, hogy maga elviszi a sárga kukába, meg a kukások is elviszik egy helyre, ahol osztályozzák, vagy préselik. De onnan is el kell vinni valahová, és ahová onnan kerül, ott sem maradhat túl sokáig. Ervin a horizonton kavargó felhők közé tekintett, és megkérdezte, miért. Bandika viszont örült neki, hogy végre ismét előadást tarthat valakinek valamiről. Az unió lakosai évente huszonötmillió tonna műanyaghulladékot termelnek. Ezt eddig szépen el lehetett bizonyos összegekért szállítani olyan országokba, ahol úgymond „van hely”, meg „nincs útban”, de ez nem folytatódhat a végtelenségig. Ráadásul csak a megtermelt műanyaghulladék egyharmada kerül a szelektálós sárga kukákba, a többit oda dobáljuk, ahová dobáljuk. Ervin leakasztotta a bicikli kormányáról a szatyrát, és áthelyezte a kormány másik felére. Régen ezt hogy oldotta meg a bölcs parasztember a józan paraszti eszével? - kérdezte tanácstalanul. Bandika széttárta a kezeit. Hát nem műanyag dobozban vette a tejet meg a mosószert, ha pedig mégis maradt valami dobozkája, azt felvitte a padlásra, hogy majd jó lesz valamire. Most meg a legtöbb háznak már nem is építenek padlást - szólt közbe Ervin. Bandika bólogatott: ez bizony nagy baj. Viszont így is raktározható a műanyag szemét, hisz bármelyik szobába behordhatjuk. És mi lesz, ha megtelik a szoba műanyaggal? - kérdezte gyanakvó tekintettel Ervin. Bandika felemelte a mutatóujját és elmondta, akkor talán majd elgondolkodunk azon, hogy hazavisszük-e a műanyagba csomagolt mindenfélét. Na de mit csináljak, ha a tejet műanyag palackban árulják? Ha emiatt nem venné meg senki, nem árulnák abban, higgye el nekem - bökött a kalapjára Bandika, Ervin pedig hazavitte a krumplit. A szerző a Vasárnap munkatársa (Cartoon izer) Egyes helyeken 70 centimétert tolódott el a föld Horvátországban A december 29-i 6,3-as erősségű horvátországi földrengés törésvonala mentén egyes helyeken 70 centiméterrel tolódott el a talaj, Sziszek városa 10, Petrinja 25-30 centiméterrel tolódott el keleti irányba. A Jutamji List horvát napilap az Európai Űrügynökség műholdképei alapján közölte, hogy a legnagyobb elmozdulást Slana, Glinska Poljana és Gora települések közelében, erdős területen jegyezték fel. A vetődés nyugati felénél 40 centimétert emelkedett a talaj, míg Petrinja mellett 30 centimétert süllyedt. Marin Govorcin, a zágrábi geodéziai egyetem munkatársa az újságnak elmondta: jelenleg is szakemberek tartózkodnak a folrengés sújtotta területen, keresik a törésvonal menti repedéseket. Josip Stipcevic, a zágrábi természettudományi kar geofizikai tanszékének docense szerint ha felületi repedést találnak, abból fel tudják mérni, hol van pontosan a törésvonal, és annak egyéb jellemzőit is meg tudják állapítani. A lap emlékeztetett, hogy a földrengés északnyugat-délkeleti irányú törésvonalon következett be, Petrinja mellett. Tvrtko Korban, a horvát geológiai intézet tudósa szerint a talajdeformáció annak is a következménye, hogy beomlottak a terület alatt húzódó bamaszénbányák folyosói, amelyekből a 20. század első felében még szenet termeltek ki, majd bezárásuk után nem megfelelően temették be őket. (MTI) A technológia mágnásai DUDÁSTAMÁS A többség számára 2020 kétségtelenül nehéz év volt, de van egy csoport, amelynek a világjárvány ellenére sem lehetett semmi oka panaszra. A szupergazdagok: - mert róluk van szó - 2020- ban meglepően jó évet zártak, és nagymértékben növelni tudták a vagyonukat. A Bloomberg milliárdos listája szerint a Föld 500 leggazdagabb emberének vagyona 2020-ban 1,8 billió dollárral növekedett, és az év végén 7,6 billió dollárt tett ki. Ez éves szinten 31 százalékos növekedést jelent, ami a Bloomberg milliárdos index létezése óta a legnagyobb ugrás. Az egyszerű emberek számára felfoghatatlan és elképzelhetetlen az a vagyon, amellyel a legvagyonosabbak 0,001 százaléka rendelkezik. Azonban még a milliárdosok sem egyenlőek, 2020-ban a legnagyobb vagyongyarapodást a leggazdagabbak könyvelték el. Az év végén ötüknek volt 100 milliárd dollárnál nagyobb vagyona, és további húszé haladta meg az 50 milliárdot. A Föld leggazdagabb embere továbbra is Jeff Bezos, az Amazon fővezére, de az év legnagyobb nyertese Elon Musk, a lista második helyezettje. A Tesla autógyártó és a SpaceX űrkutatási vállalat vezérigazgatója tavaly az emberiség modem történelmének legnagyobb vagyonnövekedését mutatta be. Míg márciusban Musk vagyona „mindössze” 27 milliárd dollár volt, az év végéig ez további 143 milliárd dollárral gyarapodott. Ma Elon Musk már csak néhány milliárd dollárral marad el JefFBezos mögött, és nem lesz meglepő, ha a közeljövőben átveszi tőle a világ leggazdagabb embere címet. A milliárdosok vagyonának rendkívüli növekedése annak köszönhető, hogy kiválóan teljesítettek a világ tőzsdéi. A részvényárfolyamok tudomást sem vettek az éppen zajló globális egészségügyi és gazdasági válságról, és a tőzsdeindexek rekordokat döntögettek. A szupergazdagok vagyonának döntő része pedig éppen az általuk vagy felmenőik által alapított vállalatok részvénycsomagjaiban van. A befektetők az elmúlt években különösen a technológiai vállalatok részvényeit kedvelték, így a milliárdosok listájának élén sok technológiai cég alapítója található. Elon Musk ezeknek a technológiai mágnásoknak a prototípusa, emellett rocksztár imázsa is hozzájárni ahhoz, hogy a tőzsdei befektetők hajlandók egyre magasabb árat fizetni az elektromos autókat gyártó Tesla részvényeiért. Ahogy a szupergazdagok vagyona egyre gyorsabban növekszik, egyre égetőbbé válik az a kérdés, hogy rendjén van-e ez az állapot. A vagyoni különbségek növekedése már több mint egy évtizede foglalkoztatja a közgazdászokat, de az elmúlt év történései még inkább reflektorfénybe tolták ezt a problémát. A szupergazdagok adóztatása különösen az US A-ban vált fontos politikai kérdéssé, ahol emberek milliói vesztették el megélhetésüket, miközben a milliárdosok vagyona tovább nőtt. A Bloomberg számításai szerint JefFBezos és Elon Musk vagyona 217 milliárd dollárral gyarapodott 2020-ban, amiből ez a páros több mint 100 millió amerikai polgárnak postázhatott volna egy 2000 dolláros segélycsekket. A részvényárfolyamok nem fognak örökké növekedni, várható, hogy a szupergazdagok vagyona csökken. Ennek ellenére az egyre növekvő vagyoni különbség globális problémává vált, különösen a milliárdosok által kedvelt adóoptimalizáció miatt. A szupergazdagok egy része ugyan milliárdokat utal át jótékonysági célokra, de igazán az lenne hasznos, ha egyre növekvő vagyonukból igazságosan adóznának. Az így befolyó összegre ugyanis a kormányoknak ma nagyobb szükségük van, mint valaha. FIGYELŐ Eltűnt a színről a leggazdagabb kínai Jack Ma, az Alibaba alapítója egy éve még Kína és a világ egyik leggazdagabb embere volt, a kínai techforradalom úttörője és országa felemelkedésének egyik jelképe. A milliárdos azonban jó két hónapja nem mutatkozott - azóta, hogy egyik cégének tőzsdei bevezetését november elején nem hagyta jóvá a kínai hatóság, cégbirodalma ellen pénzügyi felügyeleti vizsgálat indult és feldarabolj ák azt. A hírek szerint nem vették őrizetbe, csak eltanácsolták a nyilvános szerepléstől, mert szemet vetett a döntően állami kézben lévő kínai pénzügyi szektorra, és a technológiai reform hevében bírálta a kormányt is, ami főbenjáró bűn. A magyarázat nélküli eltűnés nem szokatlan Kínában, az utóbbi években milliárdosoktól kezdve filmsztárokon át rendőri vezetőkig több ilyen eset előfordult. Azonban a korábban eltűnt milliárdosok minimum homályos körülmények között szerezték vagyonukat, Jack Ma viszont tiszta techvállalkozó. Nem volt disszidens, nem ment neki Hszi Csin-pingnek, ellenkezőleg, a járvány elején alapítványa adományain keresztül a kínai országimázst fényezte. Belépett a pártba, és a kínai techvilág legfontosabb nemzetközi nagyköveteként is funkcionált. Vállalatbirodalma emellett egy stratégiai technológiai szektor fontos szereplője: a pénzügyi digitalizáció és a gazdaság hatékonyságának informatikai előrelépésekkel való javítása évtizedes kínai cél. E téren pedig az Alibaba elévülhetetlen érdemeket szerzett. „A Kínai Kommunista Pártnak régóta fejtörést okoz a hatalom megtartása és a további gazdasági növekedés között feszülő ellentét. Egyes nagyon meggazdagodott kínai üzletemberek és hírességek időről időre kritikusan nyilatkoznak az államról és vezetőiről, amire Peking rendre erővel válaszol. Az, hogy Kína leggazdagabb, nemzetközileg is ismert - amúgy párttag - milliárdosa sem kerülhette el a következményeket, azt mutatja, hogy a párt számára továbbra is a belső kontroll fenntartása a legfontosabb” - mondta a Telexnek Matura Tamás, a Corvinus Egyetem Kínakutatója. (telex, mti)
