Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-27 / 21. szám
www.ujszo.com | 2021. január 27. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Felszabadítási kérdések A nyugat vagy a kelet szabadít fel a koronavírus megszállása alól? Bandika éppen borscsot főzött, amikor bemondta a rádió, hogy Franciaországban mostantól törvény védi a kakaskukorékolást, a reggeli traktorbúgást, meg a lócitromot. A hangos és büdös állatok a francia vidéki élet, illetve a nemzeti örökség részei, folytatta a rádió, amikor Ervin benyitott. Felmutatta negatív tesztjét, a kabátját pedig a fogasra akasztotta, majd leült egy hokedlire. Hozott kenyeret? - fordult felé Bandika, és lefedte a borscsos fazekat. Ervin a homlokára csapott, és kiballagott a biciklihez, a friss kenyeret ugyanis, amit útközben a boltban vásárolt, a csomagtartóra csíptetve felejtette. Amíg puhultak a borscs alkatrészei, Bandika elmesélte, hogy egy anyaországi ismerősével beszélt telefonon, aki aggasztóan újságolta, hogy az orosz Szputnyik V-vakcina helyett inkább más útitársat választana a koronavírus elleni harc hosszú és kanyargós hullámvasútján. „De legalább ne Szputnyiknak nevezték volna el” - tolmácsolta az ismerős aggályait Bandika. Dél után néhány perccel jártak a kerek porcelán falióra mutatói, Ervint pedig ebben az idősávban leginkább az érdekelte, mikor kezdődik az ebéd. Mivel történelmi ismeretei csak a faluban hallott történetekből és a mozifilmekből építkeztek, nehezen szólt hozzá a témához, de azért megtette. Alig bírtuk kivárni, hogy kimenjenek az oroszok, most meg nem hogy az országba, de a vérünkbe engedjük őket, pontosabban ezt az új Szputnyikot. A vérrel az artériába jutnak, onnan a pitvarba, a kamrába, a spájzba, és így tovább - állapította meg, majd elmerült a gyerekkori emlékeiben. Szovjet himnusz az iskolai tananyagban, Marx, Engels és Lenin, Jcézműves” arcképei a járási székhely főterén, ajándék szamovár a nagynéniék lakásában, a vitrin tetején felejtve. Közben megfőtt a borscs, egészen szép lila színe lett. Ballagjon már ki a kamrába egy csípős paprikáért - instruálta Ervint Bandika. Szerintem kicsit olyan ez most is, mint a felszabadítás a második világháború után - vágott ketté kanalával egy szelet céklát Bandika. Valakit a nyugati szövetséges szabadít fel a koronavírus megszállása alól, másokat a keleti. Reméljük, nem olyan - morzsolta szét az ujj ai közt a paprikát Bandika. Ervin szerint az sem mindegy, megrendezik-e idén a jégkorong-világbajnokságot, illetve a tokiói olimpiát. Hiányoznak az élő sportközvetítések-vallotta be, aztán visszatért az oltáshoz. Miért, maga szerint ha nem Szputnyiknak, hanem Lajkának vagy Balalajkának nevezik el az orosz vakcinát, jobb lenne? A lényeg úgy is a felszabadítás maga. Bandika bólintott. Reméljük, azért ennek a felszabadításnak nem lesznek olyan hosszú távú következményei, mint annak a korábbinak. A szerző a Vasárnap munkatársa (Kotrha) Lipsic átvilágítva A régi barát, Krajniak miniszter kért szigorúan titkos besorolású nemzetbiztonsági átvilágítást Lipiicre, különben az nem indulhatott volna a speciális ügyészi posztért. Lipáic ugyanis egy törvényi hiba miatt nem kérhetett magának ilyen átvilágítást. Úgy tűnik, létezik a kormánykoalíció mélyén egy konzervatív biztonságpolitikai-ideológiai tengely, amely nagyon felkészülten tör céljai elérésére, és megragadja az alkalmat, hogy érvényesítse érdekeit kissé dezorientált politikai partnerei között. A Krajniak-Pcolinsky-Lipsichármasról van szó, kiegészülve Maros Zilinkával, aki főügyész lett. Vladimír Pcolinsky az SIS igazgatója (általában a kormányfő jelöl e posztra), Dániel Lipsic pedig Milan Krajniak munkaügyi miniszter segítségével a speciális ügyész posztját vette célba - írja a Sme. Lipsicről már korában leírták (és ő is beismerte), hogy miniszterkedése idején tudomása volt a kormány bizonyos korrupciógyanús dolgairól, de mostani nemzetbiztonsági átvilágítása új fejezetet jelent. „Mivel szorított az idő, a nemzetbiztonsági átvilágítás elvégzését barátján, Krajniakon keresztül sürgette meg, és hihetetlenül gyorsasággal meg is kapta, így még éppen volt ideje bejelentkezni a speciális ügyész posztjára” - úja a lap kommentálja. Krajniak beleröhög az emberek képébe, és azt mondja, azért kérte az átvilágítást Lipsic számára, hogy jogi tanácsadói tevékenységet végezhessen a minisztériumnak - bár erre valószínűleg sosem fog sor kerülni. Hazudni ugye nem illik, főleg a magát keresztes lovagnak tekintő Krajniaknak nem, de nem ez a legnagyobb gond. „Két magyarázat is van erre a túlkapásra, egyik sem megnyugtató. Az egyik, hogy önös érdekek miatt akarják átvenni a biztonsági-igazságügyi szervek vezetését, amit azért nem hinnénk, de a nyilvánosság egy része úgyis ezt fogja gondolni. A másik lehetőség, hogy a legtisztább szándék vezeti őket, mert meggyőződésük, hogy senki más nem tudna olyan biztos kézzel rendet teremteni az igazságszolgáltatásban, mint ők, és ez arra is feljogosítja őket, hogy most a céljaiknak megfelelően hajlítgassák az előírásokat és szabályokat. Előfordul ez az emberrel, de ha egy mesebeli keresztes lovagnál megváltói hajlamokkal ötvöződik, annak kóros következményei is lehetnek.” (sme. Cisz) Joe Biden és Kína DUDÁS TAMÁS áltozó hangnem, változatlan üzenet - röviden ez várható az új amerikai elnöktől Kínával kapcsolatban. Donald Trump elhagyta ugyan a Fehér Házat, de külpolitikája erősen rányomja bélyegét a világpolitikára. A Kínával szembeni külpolitikai, gazdasági és technológiai konfrontáció az amerikai külpolitika egyik alappillére volt az elmúlt négy évben. A nemzetközi porondon egyre magabiztosabb Kína komoly kihívás elé állította az USA-t, és egyre gyakrabban került elő a Thuküdidész csapdája kifejezés, melyet Graham Allison amerikai politológus hozott be a közbeszédbe. Allison elmélete szerint egy domináns nagyhatalom szinte mindig összetűzésbe került trónkövetelőjével, legyen szó Spártáról és Athénról, vagy az USA-ról és Kínáról. Ez az elmélet sok kritikát kapott a születése óta, de tény, hogy a feszültség a világ két legnagyobb gazdasága között Trump évei alatt egyre nőtt. A Trump-kormányzat a Kínára gyakorolt nyomást egészen az utolsó napokig folytatta, január elején kilenc további kínai nagyvállalat került feketelistára a kínai hadsereggel való tulajdoni kapcsolatai miatt. A feszültség oldásában nem segített az amerikai kongresszus nyilatkozata sem, mely szerint a kínai kormányzat valószínűleg népirtást követ el az ujgur kisebbség ellen. Eközben Hszi Csin-ping kínai elnök a nemzetközi összefogás szükségességéről beszélt a virtuális davosi fórumon, de az elmúlt napokban kínai vadászrepülőgépek ismételten megsértették az amerikai szövetséges Tajvan légterét. Joe Biden nincs könnyű helyzetben elnöksége első heteiben, több komoly problémával kell kormányának zsonglőrködnie. Ezért nem valószínű, hogy Biden tovább keményít a Kínával szembeni állásponton, de attól sem kell tartani, hogy hirtelen kitör a barátság. Antony Blinken leendő amerikai külügyminiszer szenátusi meghallgatásán leszögezte, hogy a Trump-kormány Kínával szembeni keményebb fellépése helyes volt. Ebből kikövetkeztethető, hogy ha a hangnem változik is, az üzenet alapjában ugyanaz marad. Trump egyoldalú, Amerika mindenek előtt külpolitikája világszerte elbizonytalanította az USA partnereit, ezért a Biden-kormányzatnak a Kínapolitikában is újra kell építenie kapcsolatát elhanyagolt szövetségeivel. Kína asszertiv regionális politikája miatt Kelet- és Délkelet-Ázsiában nem lesz nehéz egy esetleges keményebb fellépéshez partnereket találni, Európa azonban nem annyira vevő az erősebb szavakra. Biden belső köreiben többen csalódtak az EU-ban, az ugyanis nem várt az új amerikai kormányra, és 2020 utolsó napjaiban sok év tárgyalás után megkötötte az EU és Kína közti befektetési megállapodást. Biden külpolitikai szakértői abban bíztak, hogy az US A és az EÜ egységesen fog az új elnök beiktatása után fellépni Kínával szemben, de a kritikus hangok szerint az unió gazdasági előnyökért cserébe kiárusította az emberi jogokat. Tudni kell azonban, hogy az uniós tagállamok Kínával szembeni álláspontja sem egységes, a Biden-kormányzat biztosan talál szövetségeseket a kritikusabb Kínapolitikához is. Viszont Joe Bidenre egy anti-Trumpként is tekinthetünk, ezért az USA Kína-politikájában is kevesebb drámára és kardcsörtetésre van kilátás. A diplomácia szerepe megnő, de megmaradnak a jól definiált „vörös vonalak”, melyek átlépése keményebb amerikai álláspontot fog eredményezni. Kína kiemelt gazdasági partner az US A számára, de a kínai piac zárt jellegét és a kínai vállalatok technológialopását és eltitkolt állami támogatásait a Biden-kormányzat sem fogja szó nélkül hagyni. Hogy ebben az amerikaiak mennyire számíthatnak az EU-ra, azt ma nehéz megmondani. Egy egységes USA-EU fellépés azonban kétségkívül nagyobb nyomást tudna gyakorolni a kényes kérdésekben. FIGYELŐ Nem mondják meg, kió Putyin villája Egy vagy több vállalkozó tulajdonát képezi az a Fekete-tenger partján álló palota, amelyet Alekszej Navalnij ellenzéki politikus az orosz elnök birtokának nevezett - jelentette be a Kreml. Arra viszont nem válaszolt, hogy ha nem Vlagyimir Putyiné a Monaco területénél nagyobb, elképesztően felszerelt birtok, akkor mégis kié lehetne. Putyin szóvivője szerint „nem lenne korrekt a Kreml részéről megnevezni a tulajdonost, és ez nem is áll jogunkban”. Hogy a palota és a birtok térségében miért van repülési tilalom, és kik őrzik az objektumot, arra sem válaszolt a szóvivője, javaslata szerint erről a Szövetségi Biztonsági Szolgálatot (FSZB) és a Szövetségi Őrszolgálatot (FSZO) kell kérdezni.„Mivel ennek semmi köze sincs sem az elnökhöz, sem az állami rezidenciákhoz, egyszerűen nem tehetjük meg, hogy válaszoljunk” - mondta Dmitrij Peszkov. A palotáról Alekszej Navalnij alapítványa tett közzé dokumentumfilmet, a 100 milliárd rubelt érő titkos uradalom Gelendzsik üdülőváros közelében van. A filmet tegnapig 91,5 millióan nézték meg a YouTube-on. Gelendzsik polgármestere, Alekszej Bogogyisztov úgy nyilatkozott, nincs tisztábari az ingatlan státusával és a tulajdonost sem ismeri. Azt megígérte, tisztázza, lehet-e a palotában csoportos látogatásokat tenni. Navalnijt azzal vádolják, hogy megszegte a rá korábban egy gazdasági bűncselekmény címén kirótt lakhelyelhagyási tilalmat, és kezdeményezték a feltételes szabadságvesztés letöltendőre változtatását. A vád az, hogy nem tért azonnal haza a megmérgezése után, amikor kiengedték a berlini Charité Kórházból. Ügyvédei közölték: ügyfelüknek a kórházi kezelés után is ambuláns kezelésre volt szüksége egy klinikán. (mti, úszl)
