Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-27 / 21. szám
MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 8 | 2021. január 27.www.ujszo.com RÖVIDEN Irán visszatérhet az atomalkuhoz Moszkva. Irán visszatér a nukleáris programjáról megkötött nemzetközi megállapodás tiszteletben tartásához, ha az Egyesült Államok megszünteti a szankciós nyomást, amelyek akadályozzák a nemzetközi együttműködésben - jelentette ki Mohamad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter Moszkvában. Zaríf azt követően nyilatkozott így, hogy megbeszélést folytatott Szergej Lavrowal, az orosz diplomácia vezetőjével. (MTI) Tüntetők ostroma Tunéziában Tunisz. Tüntetők próbáltak meg tegnap bej ütni Tunéziában a parlament épületébe, ahol bizalmi szavazást tartanak Hisám Masísi miniszterelnök kormányáról - közölte az al-Hadasz televízió. A rendvédelmi szervek nagy erőkkel, a többi között páncélozott járművekkel vették körül a törvényhozás épületét. A tüntetők kormányellenes jelszavakat skandáltak, az „elnyomás végét”, illetve a korábbi megmozdulások alkalmával őrizetbe vett aktivisták szabadon engedését követelték. (MTI) Giuseppe Conte kormányfő lemond Róma. Giuseppe Conte olasz kormányfő benyújtotta lemondását, amelyet az államfő el is fogadott. Ennek nyomán Sergio Mattarella konzultációt indít a parlamenti pártokkal. Az államfő tervei szerint a pártokkal folytatandó minél gyorsabb egyeztetés ma kezdődik, a legkisebbtől a legnagyobb parlamenti csoportig haladva. A konzultáció során az államfő felméri, hogy Giuseppe Conte rendelkezik-e elegendő többséggel egy újabb, immáron egy általa vezetett harmadik kormány felállítására. Lapértesülések szerint Conte új kormányalakítási megbízatást kap. (MTI) Tárgyalások az atomfegyverekről Moszkva. Szakértői tárgyalások kezdődtek a nukleáris hadászati támadófegyverzetek csökkentéséről megkötött orosz-amerikai Új START- (START-3) szerződés február 5-én lejáró hatályának meghosszabbításáról - közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. A meghosszabbítással kapcsolatos kérdéseket telefonon vitatta meg Nyikolaj Patrusev, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára és Jacob Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó. Korábban Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője úgy nyilatkozott, hogy az USA támogatja a szerződésnek a maximálisan lehetséges ötéves időszakra való meghosszabbítását. A mostani megállapodás a rendszeresített robbanófejek számát 1550-ben, a hordozóeszközökét pedig - beleértve a rendszerbe nem állított eszközöket is - 800- ban maximalizálta. (MTI) Egyenlőtlenséget is okoz a vírus Indokolt jókedv. Elon Musk, a Tesla vezére csaktavaly 129 milliárd (!) dollárral növelte vagyonát, napjainkban ő a világ leggazdagabb embere, (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ London. Akár egy évtizedig is eltarthat a világ szegényebbik részének, hogy kilábaljon a koronavírus-világjárvány okozta gazdasági visszaesésből - közölte friss jelentésében az Oxfam nemzetközi segélyszervezet. Közben a világ 10 leggazdagabb embere 540 milliánl dollárral gazdagodott a pandémia idején. Az Oxfam szervezet Egyenlőtlenség vírusa nevet viselő dokumentumában hangsúlyozza, a járvány csaknem az összes országban növelheti az egyenlőtlenséget, aminek következtében a szegénységben élőknek legalább 14-szer annyi időbe fog kerülni, hogy visszajussanak a járvány előtti szintre mint az ezer leggazdagabb ember. A tőzsdék szárnyalnak, a gazdagabbak így még vagyonosabbak lettek - ez a legfontosabb megállapítása az Oxfam jelentésének. Száguldó milliárdosok Ami a szerencséseket illeti: Elon Musk vagyona 129 milliárd dollárral nőtt a Covid-19-világjárvány idején - állapította meg a Forbes. Jeff Bezos, az Amazon tulajdonosa és főnöke 78 milliárd dollárt szerzett, míg Mark Zuckerberg, a Facebook alapító atyja 45 milliárd dollárt zsebelt be. Európa leggazdagabb embere, Bernard Arnault sem panaszkodhat: 75,9 milliárd dollárt inkasszált a világjárvány idején. Nem jártak rosszul Kína és India szupergazdagjai sem. A világ 10 leggazdagabb embere összesen 540 milliárd dollárral növelte vagyonát a járvány idején, vagyis 2020. március 18. és az év vége közötti időszakban. Ez elegendő lenne annak kifizetésére, hogy a világon mindenki koronavírus elleni vakcinához jusson, és biztosítsa, hogy senki se kerüljön szegénységbe a vírus miatt. Ehhez képest az EU csak 90,3 milliárd eurót tudott elkülöníteni a járvány negatív hatásainak kiküszöbölésére a munkaerőpiacon. A fertőzési és halálozási arány nagyobb az olyan országok szegényebb területein, mint Franciaország, India és Spanyolország, míg Angliában a legszegényebb régiókban a halálozási arány kétszerese a leggazdagabbakénak. Miközben a milliárdosok anyagi helyzete a továbbra is tartó recesszió ellenére rendeződött, vagyonuk 2020 decemberében elérte az 1195 milliárd dollárt, addig a másik oldalon ott vannak a munkavállalók, akik szinte kivétel nélkül pórul jártak. „A gazdaságok a szupergazdagok irányába áramoltatják a pénzt, pedig ők már amúgy is luxusban élnek miközben azok, akik a frontvonalban küzdenek a pandémia ellen, küszködnek azért, hogy a számláikat ki tudják fizetni és ételt adjanak a családjuknak” - hívta fel a figyelmet Gabriela Bucher, az Oxfam igazgatója. Növekvő szegénység Ha a járvány elhúzódik, akkor a legrosszabb forgatókönyv szerint 2030-ban több lesz a szegény, mint most. Ez azt jelentheti, 3,4 milliárd embernek kell napi 5,5 dollárból vagy kevesebből megélnie. Súlyosbítja a helyzetet, hogy nagyon egyenlőtlenül oszlik meg a szegénység: a nőknek és a társadalmi kisebbségeknek jóval nagyobb esélyük van arra, hogy ne tudjanak kitömi szerencsétlen helyzetükből. Az Oxfam ezért felhívta a kormányokat, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy a szegények is hozzájussanak a védőoltáshoz és az egészségügyi ellátáshoz a pandémia idején. Ugyanilyen fontosnak nevezte azt, hogy álláshoz jussanak azok, akik a világjárvány miatt kikerültek a munkaerőpiacról, (mti, hvg) Előbb méretes ház, majd bilincs a Facebooknak Egy budai társasházban két lakást és egy garázst vásárolt 200 millió forintért Varga Judit igazságügyi miniszter és egy állami cégnél dolgozó férje, 192 milliós hitelből. A miniszter januári vagyonnyilatkozatában még nem szerepelt az ingatlan. Budapest. Varga Judit és félje Budapest XII. kerületében öt, különböző helyrajzi számon feltüntetett, a valóságban egy társasházban lévő két lakást vettek, a későbbi egybenyitás szándékával - írja a Blikk az igazságügyi tárcára hivatkozva. A mintegy 270 négyzetméteres ingatlanba, ami Orbán Viktor budapesti otthonától pár percnyi autóútnyira van, tavaly márciusba be is költöztek. A vételárból 8 millió forint foglalót önerőből fizetett ki a család, a fennmaradó 192 millió forintot pedig bankhitelből fedezték. A vásárlás 2019 decemberében történt, ám a 2020 január végén leadott vagyonnyilatkozatában ezeket a tételeket nem tüntette fel a miniszter. A miniszter a havi közel kétmilliós fizetése mellett oktatóként 300 ezret kap a miskolci egyetemtől. Félje, Magyar Péter az állami tulajdonú Diákhitel Központ vezérigazgatójaként havonta 3,5 milliót kap, és 400 ezer forint a tiszteletdíja igazgatósági tagként. Ekkora ingatlanhoz ugyanis a Magyar Nemzeti Bank szigorú előírásai alapján legfeljebb 160 millió forint (80 százaléknyi) hitel folyósítható. Ha valóban így történt, akkor 96 százalékos arányt (a hitel mértékének és a vásárolt ingatlan értékének aránya) ért volna el a tranzakció, ami teljességgel szabálytalan, így vélhetően a család más ingatlant is fedezetként adhatott a hitel mögé. A Varga Judit által vezetett minisztérium tavasszal törvényjavaslatot fog az országgyűlés elé terjeszteni a nagy technológiai vállalatok hazai működésének szabályozásáról. A miniszter arról beszélt, hogy szerinte „Joe Biden megválasztásával az amerikai techguruk is elszabadultak”, ezért arra készül, hogy a közösségi oldalak a következő magyarországi választásba is beleszólnak majd. Legfrissebb Facebook-bej egy zésében azt is írta: „A szándékos, ideológiai vagy üzleti érdekből történő digitális károkozás Magyarországon sem maradhat többé következmények nélkül!” Korábban Varga arra panaszkodott, hogy a Facebook politikai céllal korlátozta a profilja láthatóságát. A meglebegtetett Facebooktörvény kapcsán azt írta: „A szabadságot ritkán adják ajándékba. Most a digitális szabadságért is meg kell küzdenünk.” (Tx, Blk, NapiG.) Nekigyürkőzik az új amerikai pénzügyminiszter Az amerikai szenátus elsöprő többséggel hagyta jóvá Janet Yellen pénzügyminiszterré történő kinevezését, így gyorsan megkezdődhet a munka a kongresszussal egy újabb masszív gazdaságösztönző csomag elfogadásáról. Washington. A 74 éves Janet Yellen másodjára írt történelmet: személyében először került nő az amerikai pénzügyminisztérium élére, illetve 2014-ben a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve elnöki posztjára. A szenátus erős kétpárti többséggel, 84:15 arányban szavazott bizalmat Yellennek. A nemmel szavazók, kivétel nélkül republikánus párti törvényhozók, azzal indokolták az elutasítást, hogy aggódnak a múlt héten beiktatott Joe Biden elnök 1900 milliárd dollár értékű gazdaságösztönző csomagterve, a tervezett adóemelésekkel és egyéb, kiadási kezdeményezések miatt, mert azok növelhetik az államadósságot. A Janet Yellen az új pénzügyminiszter. Joe Biden elnök 26 fős kabinetjének 12 tagja lesz nő, ami rekord, (tasr/ap) Yellent támogató 34 republikánus párti szenátor közül viszont többen azt ígérték, hogy együttműködnek fiskális politikai kérdésekben. Olaf Scholz német pénzügyminiszter gratulált Yellennek, és reményét fejezte ki, hogy frissen kinevezett kollégája segíthet megállapodásra jutni a digitális adózásról folytatott nemzetközi tárgyalásokon. Yellen kulcsszerepet fog játszani a kongresszussal folytatandó egyeztetéseken Biden elnök gazdaságösztönző terveinek elfogadásában, az elnök azon ígéretének végrehajtásában, hogy 1900 milliárd dollárt fektetnek be az infrastruktúra fejlesztésébe, zöldenergia-projektekbe, az oktatásba és a kutatásba az amerikai versenyképesség növelésének érdekében. Ezen kezdeményezések finanszírozásához az elnök megpróbálja meggyőzni a kongresszust, hogy emelje a társasági adó kulcsát 21%-ról 28 százalékra, illetve növelje az évi 400 ezer dollárnál nagyobb jövedelemmel rendelkező amerikaiak adóterheit. Eljuttatták az amerikai szövetségi képviselőház illetékesei a Donald Trump előző elnökkel szemben indított alkotmányos vádeljárás (impeachment) dokumentumait a szenátusnak, amely dönteni hivatott az elnök felelősségre vonásáról. Az impeachent-eljárás nagyban hasonlít egy bírósági tárgyalásra, melyben a képviselőház vádat emel, a felsőház, a szenátus pedig lefolytatja a tárgyalást, és dönt arról, hogy megalapozott-e a vád, felelősségre kell-e vonni az elnököt. Trump ellen a demokrata képviselők és több republikánus politikus szavazatával lázadás szítása miatt emeltek vádat, a Capitolium január eleji megtámadása előtt tartott nagygyűlésen mondott, gyújtó hangú beszéde miatt, amely után hívei megrohamozták a törvényhozás épületét. A Capitolium elleni támadásban többen életüket vesztették, köztük egy rendőr is. Trump szenátusi tárgyalása február 9-én kezdődik, és ha a szenátus elítéli, akkor elveszíti a volt elnökként neki járó juttatásokat, és soha többet nem indulhat újra elnökválasztáson. A szenátusban azonban legalább 17 republikánus politikusnak is támogatnia kellene az elnök elítélését, mert a felsőházban a demokratáknak nincs meg ehhez a kellő többségük. (MTI)
