Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-27 / 21. szám
6 I RÉGIÓ 2021. január 27. I www.ujszo.com Télen is megfigyelik a madarakat Somodiban NÉMETI RÓBERT Somodi település határában, a Szlovák-karszt Nemzeti Park közelében elterülő mocsarak a migráló és fészkelő madarak élőhelyként szolgálnak. Az 1998-ban létrehozott Somodi Madármegfigyelő Állomáson folyamatosan megfigyelik, kutatják az ott élő vagy felbukkanó madárállományt. Átéli madárbefogásról, gyűrűzésről Luboő Korytár, a kassai Állatorvosi Egyetem Epizootolégiai Karának szakmai asszisztensét kérdeztük. SOMODI Aki járt már a Szepsi és Rozsnyó közti E58-as főútvonalon, az biztosan megcsodálta a Szlovák-karszt hirtelen kimagasló csúcsait. A gyönyörű, több kilométer hosszan tekergő, elképesztő látványt nyújtó völgyeket, vagy éppen a főútvonal közelében elterülő, európai szinten is egyedinek számító Szádelői-szurdokvölgyet. Annak ellenére, hogy egy valóban lélegzetelállító térségről beszélünk, sokan nem is tudják, hogy a Somodi határában, a főúttól pár száz méterre található mocsarakban és annak környékén nemcsak nyáron, hanem a keményebb téli hónapokban is elképesztően gazdag élővilág rejtőzik. „Az ornitológiái tevékenységek kezdete egészen 1998-ba nyúlik vissza, amikor a Somodi Madármegfigyelő Állomás négy alapítója megpróbálta befogni az első madarakat. A változatos összetételű élőhely, a Szlovák-karszt lábánál található rendkívül száraz és meleg lejtők, és a nyílt vízfelület tökételes volt erre a feladatra. Már az első befogások után nyilvánvalóvá vált, hogy a somodi mocsaras területen rendkívül gazdag madárfajok élőhelye, melyek egész évben itt tartózkodnak” - mondta az Új Szónak Eubos Korytár. Átfogó vizsgálat Mivel a napok óta tartó keményebb fagyok miatt a madarak mozgása is megváltozott, a fiatal szakember a napokban újra nekivágott hálóival a madarak befogásának. Elmondása szerint elsősorban az itt megforduló madarak számára, fajára és nemére kíváncsiak, de egy átfogó vizsgálat során - mely az egyedek vérvételét is tartalmazza - a bennük rejlő vírusokat, betegségeket is meg tudják állapítani. „Egy érdekes és komplex folyamatról van szó, mely sok esetben az emberek szemszögéből unalmasnak és egyszerűnek tűnhet. Ez azonban nem így van, a munkatársaimmal az év minden évszakában itt vagyunk. A hálók kifeszítése sem egyszerű feladat, a befogott madarak hálóból vaA legutóbbi befogáskor elsősorban vörösbegyek akadtak fenn a hálón ló kibogozásához pedig rendkívül precíz kezekre és átfogó szakértelemre van szükség. A madarak téli ellenőrzésekor elsősorban arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen a fi(A szerző felvételei) zikai állapotuk, mennyire vannak felkészülve a hideg napokra és hogy egyáltalán képesek-e átvészelni a kemény fagyokat. Persze nem minden madár tartózkodik ebben a térségben, találkoztunk már olyan egyeddel is, amely Oroszország túlsó végéről indult útnak és itt csak megállt egy rövid pihenőre. Ezt elsősorban a madarak lábán található gyűrűkből tudjuk megállapítani, melyet mi is felhelyezünk rájuk, ha egy teljesen új egyeddel találkozunk” - közölte lapunkkal Eubos Korytár. Ártalmatlan beavatkozás Eubos Korytár magyarázata szerint az első ránézésre fájdalmasnak tűnő beavatkozás a madarakra nézve teljesen ártalmatlan, a befogott madarakat minimális ideig tartják a kezükben. A helyszínen zajló munkának köszönhetően, különös tekintettel a fészkelő madarakra, meg tudják ítélni a nemzeti park madárpopulációjának állapotát. Az állomás másik célja pedig a madarak tavaszi és őszi vándorlásának nyomon követése, az Európából Afrikába és visszafelé irányló, délkeleti migrációs vonalon. „Nemcsak az apró énekesmadarak, hanem a ragadozómadarak, a baglyok, a harkályok és a kacsák befogásával is foglalkozunk. Eddig mintegy 130 különböző madárfajt fogtunk be, éves szinten megközelítőleg 18 ezer madarat. Az általunk bérben lévő terület egyébként nemcsak a mi vizsgálati céljainkat szolgálja, hanem az emberekét is, évente több száz érdeklődő, iskolai csoport és egyéb szakember látogat el hozzánk, számukat egy titkos helyen elrejtett lézeres berendezéssel is nyomon követjük. A koronavírus-járvány miatti óvintézkedések sajnos keresztbe húzták a múlt évi terveinket, nemcsak mi lettünk korlátozottabbak a terepen, de a látogatók száma is csökkent” - közölte lapunkkal Korytár. A somodi állomáson 2020-ban ért véget a Csodálatos madárvilág határok nélkül (Birds of paradise) nevű projekt, melyet az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország 2014—2020 Együttműködési Programból finanszíroztak. A projekt célja az ornitológiái táborok kínálatának bővítése volt a szakemberek és a nagyközönség számára egyaránt, továbbá megközelíthetőbbé vált a helyszín, és sikerült fejleszteni, bővíteni az itt folyó munkához szükséges felszereléseket. Tükör és valóság - online nyitották meg a Nemzetközti Magyar Fotószalon párkányi kiállítását Az érsekújvári Toldi Zorán Három generáció című plakátfotója BUCHLOVICS PÉTER Arcok, sorsok, pillanatok. Helyzetek és hangulatok. A digitális térből kilépő valóság - a koronavírusjárvány miatt online nyitották meg Párkányban azt a vándorkiállítást, amelyet a XX. Nomzetközti Magyar Fotószalon válogatott anyagából rendeztek. il LfáliLkji A Barta Gyula Galériában immár tizennegyedik alkalommal mutatkoznak be a Magyar Fotóművészek Világszövetségének tagjai, köztük azok a szlovákiai magyar alkotók, akik fényképeikkel ismét sikerrel szerepeltek a Budapesten zsűrizett nemzetközi szalonon. Sajnos a rendkívüli helyzet miatt idén csak online formában zajlott a megnyitó, sőt, a járvány is külön tematikus blokként szerepelt a versenykategóriák közt. „Ebben az évben már huszadik alkalommal került megrendezésre a Nemzetközti Magyar Fotószalon. Idén újra öt kategóriában nevezhettek a fotósok. A hagyományos (általános színes, monokróm) kategória mellett a második kategóriába a sajnos ma is aktuális Covid-19 által inspirált fotókkal lehetett nevezni. A Trianon-emlékévre való tekintettel a harmadik önálló blokk Trianon 100. évfordulója volt. A negyedik kategóriába természetfotókat lehetett beküldeni, melyek középpontjában a víz szerepelt. Az ötödik kategória pedig a Vendégségben címet kapta. Akiállításra életkortól és foglalkozástól függetlenül bárki nevezhetett, aki magyar állampolgár, vagy magyar nemzetiségűnek vallja magát, bárhol is él a nagyvilágban. Az idei XX. Nemzetközti Magyar Fotószalonra 124 alkotótól több mint 1500 fénykép érkezett: Franciaországból, az USA-ból, Kanadából, Romániából, Szerbiából, Magyarországról és természetesen Szlovákiából. A 4 tagú szakmai zsűri 319 fotót ítélt kiállításra alkalmasnak, a kiállított anyagba Szlovákiából 7 szerzőtől 17 fénykép került be”-tájékoztatta az Új Szót Nagy Tivadar fotográfus, szervező. A szlovákiai magyar szerzők idén is szép sikert arattak, ezüstérmet és dicsérő oklevelet szereztek. A szlovákiai szerzők fényképeiből 45 müvet láthat a közönség, nemcsak Párkányban, hanem a vándorkiállítás keretében Komáromban, a Csemadokgalériában, Léván a Reviczky-házban, Naszvadon, a helyi művelődési központban, a Füleki Városi Galériában, Magyarországon - Ózdon a Digitális Erőmű- Előtér Galériájában és Miskolcon az Ifjúsági és Szabadidő Házban is. Az idén 80. életévét betöltő lévai Mészáros Lajos azMFVSZ ezüstérmét kapta a Természetfotó kategóriában, a naszvadi Holop Ferenc pedig az MFVSZ oklevelét kapta a Trianon 100 kategóriában. A szalon kiállítói voltak még: Varga Tibor Perbetérői, Toldi Zorán Érsekújvárból, Sedliak Pál Martosról, Kopják Angelika Komáromból és Bátky Tamás Bősről. A pályázaton Horváth Ádám, Miklós Ólivér és Nágel Zoltán is részt vett. A Nemzetközti Magyar Fotószalon 20. évfolyamából egy katalógus is készült, a párkányi kiállítás alkalmából a katalógust ajándékozták Bajtai Györgynek, a Barta Gyula Galéria vezetőjének.
