Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-22 / 17. szám
2 KÖZÉLET 2021. január 22. | www.ujszo.com Európa-szerte tiltakoznak a kisebbségek CZÍMER GÁBOR Az Európai Parlament képviselői, de szlovákiai magyar polgármesterek is tiltakoznak amiatt, hogy az Európai Bizottság lesöpörte a Minority SafePacket. Pozsony/Brüsszel. Európai parlamenti képviselők egy csoportja, de nemzetiségi szervezetek is tiltakoznak az ellen, hogy az Európai Bizottság (EB) lesöpörte a Minority SafePack kisebbségjogi kezdeményezést. Egyes szlovákiai magyar közszereplők, köztük az MKP elnökségének tagjai arra buzdítanak, hogy ma vegyék le az önkormányzati épületekről az uniós zászlót. A múlt héten az EB úgy döntött, nem indít jogalkotási folyamatot a Minority SafePack európai polgári jogi kezdeményezés alapján, amelyet több mint 1,1 millió uniós polgár írt alá. Az erdélyi Vincze Lóránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, a Minority SafePacket támogató Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) az elnöke egy nyílt levelet címzett Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek és Véra Jourová alelnöknek. Ebben azt írja, az EB elutasító döntése az európai polgárok hangjának politikailag káros figyelmen kívül hagyását és az EU őshonos nemzeti és nyelvi közösségeivel szembeni empátia hiányát demonstrálja. A levelet aláírta szinte a teljes EP-beli Fideszdelegáció, de ott vannak az aláírók között a Momentum, az MSZP EP- képviselői is. Rajtuk kívül főleg katalán EP-képviselőket találunk az aláírók között, de akadnak köztük francia, német és dán zöldek, valamint belgiumi és szlovén kereszténydemokraták is. Szlovák EP- képviselő nem írta alá a levelet. Az EB-nek a SafePacket lesöprő döntése után Szlovákiában is tiltakozó akció indult. Kalonda község korábbi MKP-s polgármestere fogalmazott meg egy felhívást, amelyben arra szólítja fel a magyar polgármestereket, önkormányzati képviselőket, pártokat, civil szervezeteket, hogy ma, a Himnusz születésének évfordulóján egy napra vegyék le az uniós zászlót az önkormányzati hivatalok homlokzatáról. A felhívást lapzártánkkor 381-en írták alá, köztük sok MKP-tag. Az aláírók között van Farkas Iván, a párt szakmai alelnöke, Muzsla polgármestere és Köpöncei Péter, az MKP Országos Tanács vezetője, Palást község első embere is. Köpöncei lapunknak megerősítette, hogy átmenetileg eltávolítják a zászlót. „Ezt a tiltakozás jogszerű formájának tartom” - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy az EU-s intézmények bírálatában elmenne-e odáig, hogy a községe nem fogadna el uniós támogatásokat, úgy válaszolt, szerinte az EB szóban forgó döntése és a dotációk lehívása nem függ össze. Az EB elutasító döntése miatt nyugat-európai nemzetiségek is tiltakoznak. A holland közigazgatás részét képező, de közvetlenül választott Frízfoldi Tartományi Tanács bizalmatlansági indítványt fogadott el a bizottság ellen. Sajtónyilatkozatuk a Fríz Nemzeti Párt képviselőjét, Sijbe Knolt idézi, aki rámutat, a Minority SafePacket több nemzeti törvényhozás mellett az Európai Parlament is nagy többséggel támogatta. „Az EB válasza azonban megsérti az Európai Unió demokratikus legitimizációját. Nem engedhetjük, hogy ez megtörténjen” - nyilatkozta Knol, azzal, hogy további nemzetiségek támogatását kérik az indítványukhoz. A bizottsági döntés előtt az EP a Minority SafePacket támogató határozatot fogadott el, amelyet nagyrészt a Renew Europe is megszavazott. A legnagyobb arányban a szélsőségesen EU-szkeptikus Identitás és Demokrácia frakció tagjai voksoltak nemmel, köztük a Marine Le Pen-féle francia Nemzeti Tömörülés képviselői, a katalán szeparatizmus ellen harcoló spanyol Vox politikusai, a német AfD-sek és az osztrák FPÖ-sök. De tartózkodtak például a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) képviselői, csakúgy, mint az EPP-ff akció több prominens politikusa is. Találtak forrást a projektjeikhez FINTAMÁRK Tavaly 3,7 milliárd forintot, nagyjából 10,3 millió eurót osztott ki határon túli projektek támogatására a Kisfaludy szálláshelyfejlesztési programon keresztül a Magyar Turisztikai Ügynökség. Budapest/Pozsony. Szlovákiai projektekre is jutott több százmillió forint, a támogatottak között politikus és nagyvállalkozó is van - pályázati kiírás azonban nem volt. A támogatások összegzését a HVG végezte el, mely szerint a határon túlra irányuló, vissza nem térítendő támogatások nagyrészt Erdélybe irányulnak - panziók épülnek, ingatlanfelúj ítások valósulnak meg belőlük. A legnagyobb szlovákiai fejlesztések azonban a borturizmus körül forognak. A kedvezményezettek között pedig ismert nevek is felbukkannak: a legtöbb támogatást Bauer Ildikó, az Összefogás alelnökének cége kapta, de sok pénzt kapott Bott Frigyes ismert borász cége is. A HVG pedig azt is kiszúrta, hogy Világi Oszkár érdekeltségébe tartozó két cég is kapott támogatást a programból. Bauer Ildikó és Bott Frigyes két körben kapott pénzt, a Világi hoz közeli cégek egyelőre csak egyben. Az első körben mindegyik vállalkozás 15 millió forintot kapott, mint kiderült, ez a pénz a projektek megvalósítási tanulmányának díja volt. A második körben aztán Bott Frigyes cége, az Euro-Agro s.r.o. 109 millió, Bauer Ildikó vállalkozása, az Agro- Fyrmonia s.r.o. 158 millió forintot kapott - előbbi egy borbemutató és panzióépületre, utóbbi pedig egy családi pincészetre Für községben. Az, hogy ezek a vállalkozások pénzhez jutottak a programból, azért is érdekes, mert a FTVG nem találta nyomát határon túli pályázati kiírásnak a Kisfaludy program honlapján, a belföldön meghirdetett pályázatoknál pedig feltétel volt a magyarországi működés és/vagy székhely. Bauer Ildikó ezzel kapcsolatban az Új Szónak azt mondta, ők önállóan fordultak a Kisfaludy programhoz a terveikkel. „Mivel Szlovákiában nem volt lehetőség ilyen beruházási pályázatokra, elmentünk a Kisfaludyhoz, és egyeztettünk a részletekről, mert láttuk, hogy náluk van forrás az olyan célú pályázatokra, mint a miénk. Eddig sem volt titok, hogy a Kárpátmedencében is támogattak egyéb vállalkozásokat is, nem csak a Kisfaludy program” - mondta lapunknak a politikus. „Ez így működik máshol is, például a megyéknél is, ha valakinek van valamilyen egyedi pályázata, forrást keres rá” - jegyezte meg Bauer Ildikó, aki elutasítja, hogy a támogatásnak bármilyen köze lenne politikusi pályájához. A politikus, aki korábban a Dunamente TDM igazgatója volt, azt mondta: évek óta dolgoznak a borászat létrehozásán, félje, Bauer Dávid kezdett el szőlővel foglalkozni 2009- ben, és felvásárolt néhány területet. „2019-ben ültettünk ki másfél hektár szőlőt, ami idén fog először teremni. Benyújtottuk a tervünket a Kisfaludyhoz, és egy hosszú folyamat után, elnyertük a támogatást” - mondta Bauer, aki szerint a tanulmányra adott 15 millió forint náluk csak másfél millió volt, ennyit számoltak el a programnak. A pályázat nem a teljes beruházási összeget fedezi, csak a 66,9 százalékát, a többi önrész. „A borászat Dél-Szlovákiában felszálló ágban van, viszont kevesen tudnak látogatót fogadni” - mondta Bauer Ildikó, akinek cége feldolgozót, panziót, rendezvényhelyszínt és helyi termékboltot alakít ki a pénzből. Az Agro-Fyrmonia a cégjegyzék szerint elsősorban rendezvényszervező cég, nem mezőgazdasági vállalkozás - Bauer Ildikó szerint azonban a cég fő profilja a mezőgazdaság és az idegenforgalom volt eddig is, és az, hogy mi szerepel a cégjegyzékben, csupán adminisztratív dolog. A vállalat néhány évvel ezelőtt kapott már magyar állami támogatást, a magyar gazdaságfejlesztő csomag első körében 15 ezer eurót egy présre. Új vírusgócpont Pozsonyban A hajléktalanok körében veszélyes mértékben terjed a vírus, ez új gócpontot jelent Pozsonyban. A számukra fenntartott karanténvároska kapacitását az elmúlt három napban már másodszor kellett növelni, azonban rövidesen ismét megtelhet. (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Népszámlálás: továbbra sincs közös magyar álláspont CZlMER GÁBOR Nem egységes a Híd, az MKP és az Összefogás abban, hogy vajon a népszámlálás során rákérdezzenek-e a második nemzetiségre, vagy sem. A kérdésben a kormány is bizonytalan. Pozsony. Az elektronikus kérdőív korábban publikált próbaváltozatában a „Mi az ön nemzetisége?” kérdés után az „Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?” kérdés is szerepelt. Arra a kérdésre, hogy a felmérés ilyen fontos részletéről miért most, néhány héttel a kezdete előtt nyitnak vitát, a kormányfő azt mondta, most derült csak ki, a kisebbségek egyes képviselőinek nem felel meg, hogy két nemzetiséget lehessen bejelölni. „Egy kérdésről akkor lehet egyeztetni, ha azt valaki megnyitja” - mondta. A második nemzetiségre vonatkozó kérdés eltörlését Gyimesi György (OEaNO) parlamenti képviselő vetette fel. Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos szerint a nemzetiségre vonatkozó két kérdés nem azt jelenti, hogy bevezetnék a kettős nemzetiség státuszát. Bukovszky értelmezésében a nemzetiség bevallására valójában csak az első kérdés szól. Hangsúlyozta, a második kérdés célja nem az emberek identitásának megkérdőjelezése, és senkit sem akarnak kényszeríteni, hogy kettős nemzetiségűnek vallja magát. A lehetőséggel inkább a nem tisztán nemzetiségi környezetben élők és a vegyes családból származók élhetnek. Tokár Géza, a magyar társadalmi szervezetek népszámlálási felvilágosító kampányának koordinátora a második nemzetiségre vonatkozó kérdés kapcsán elmondta, szerinte most mutatkozik meg, hogy a szakmai-közéleti vita elmaradása fontos témákat hagyott nyitva. Rámutatott, továbbra sem ismeijük a két kérdéssel felmért adatok értelmezésének kulcsfontosságú részleteit, például azt, hogy a törvényi szabályozásban hogyan jelenik meg a többes identitás státusza. „Nem csoda, hogy az utolsó pillanatban is történtek kísérletek a helyzet megváltoztatására” - tette hozzá. Az egyesülési szándékát kinyilvánító három magyar párt, a Híd, az MKP és az Összefogás az ügyben ellentétes állásponton van. A Híd nevében Ravasz Ábel lapunknak úgy nyilatkozott, örülnek annak, hogy a kormány nem döntött a második nemzetiségi kérdés eltörlése mellett. „Bízunk benne, hogy a jövőben sem tesz majd így” - tette hozzá azzal, hogy szerinte a lehetőség eltörlése senkinek nem segítene, viszont minden kisebbséget rosszabb helyzetbe hozna. Ravasz elmondta, információi szerint a kormány hozzáállásában szerepet játszott, hogy néhány napja egy nyílt levelet indított a több nemzetiség bejelölhetőségének támogatására, amelyet több mint 50 értelmiségi és kisebbségi aktivista írt alá. Ravasz, korábbi romaügyi biztosként, a két nemzetiség bejelölhetőségének az egyik átültetője volt. Az MKP szóvivője, Králik Róbert kérdésünkre elmondta, sajnálatosnak tartják, hogy a második nemzetiség kivétele vagy megtartása a kérdőívben most, néhány héttel a kezdés előtt kerül napirendre.,,Mi már ősszel kértük a Statisztikai Hivataltól, hogy adjon választ a kérdőív feldolgozási módszertanával kapcsolatban, de sajnos kitérő választ kaptunk. Egyértelműen az egyetlen nemzetiség bejelölésének lehetőségét támogatjuk” - tette hozzá. Áz Összefogás elnöke, Mózes Szabolcs szerint fontos lenne, hogy az egyes szereplők egységesen lépjenek fel egy cél érdekében. „Főként akkor, amikor ennek megvalósítására valós esély mutatkozik. Jelen helyzetben az egy nemzetiség jelölése a biztos választás” - tette hozzá.
