Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-22 / 17. szám
www.ujszo.com I 2021. január 22. KÖZÉLET I 3 Idén a Covid-igazolvány mentheti meg a turizmust Martin Klus külügyi államtitkár szerint a Covid-igazolvány elősegítené a bürokráciamentes szabad mozgást az Európai Unión belül (TASR-feivétei) 80 ezren több mint egy éve állástalanok ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Egyre nagyobb a valószínűsége annak,hogy ha idővel be is indul a turizmus, a külföldi üdülőhelyekre a személyi igazolvány és az útlevél már nem lesz elég. A szlovák külügyminisztérium szerint a jövőben várhatóan már csak Covid-igazolvánnyal lehet átlépni az államhatárokat. „A Covid-tanúsítvány egy mobilban tárolt QR-kód lenne, amely a negatív teszteredményt tanúsítaná, vagy azt, hogy az adott személy már átesett a Covid-19-betegségen, vagy pedig megkapta a védőoltást. Kizárólag az Európai Unió által jóváhagyott védőoltásokat (Pfizer, Modema, AstraZeneca) ismernék el” - jelentette be Martin Klus külügyi államtitkár. A QR-kódot a határokon szkennelnék be, ezt követően egy fény szignál jelezné, hogy az adott személy beléphet-e az adott országba, vagy sem. Klus szerint ez a módszer elősegítené a bürokráciamentes szabad mozgást, legalább az Európai Unión belül, de feltehetőleg globálisan is. A tanúsítványhoz tartozna egy biometrikus fénykép is, hogy ne lehessen visszaélni az eszközzel. Az államtitkár szerint bizonyos légitársaságok már jelezték, hogy automatikusan elfogadnák az ilyen tanúsítványokat. Azok, akiknek nincs okostelefonjuk, papíron kapnák meg a QR-kódot. Klus kilátásba helyezte, hogy a napokban, legrosszabb esetben néhány héten belül megszületik a műszaki megoldás, amely lehetővé teszi a Covid-tanúsítvány bevezetését. Probléma lehet viszont a személyes adatok védelme. Az államtitkár szerint a tanúsítvány bevezetésével már uniós szinten is foglalkoznak, hozzátéve, hogy Görögország például kiváló lehetőséget lát ebben az eszközben, amellyel meg lehetne menteni a nyári turistaszezont. A szaktárcánál arra is rákérdeztünk, hogy a Covid-tanúsítvány mennyiben érintené az uniós országok között ingázó munkásokat. „A tanúsítvány lényege épp az lenne, hogy egyszerűbbé tegye a külföldi utakat, vagyis, hogy az utazókat megszabadítsa a felesleges bürokratikus intézkedésektől. Az ingázókra már eddig is több kivétel vonatkozott, és a jövőben sem szeretnénk olyan intézkedéseket hozni velük kapcsolatban, amelyek megnehezítenék számukra a munkavállalást. A tárgyalások jelenlegi fázisában egyik uniós tagország sem jelezte, hogy az ingázók számára is kötelezővé tennék a Covid-tanúsítványt” - nyilatkozta lapunknak Klus. Szerinte azonban a részletekről még tárgyalnak. A külügyminisztérium szerint a nem uniós tagországokból érkezőkre, vagyis például az ukrán és szerb vendégmunkásokra már most is szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint az uniós tagországokból származókra. Nekik a Covid-tanúsítvány bevezetése így még segíthetne is. Hogy meddig követelnék meg a külföldre utazóktól a Covidtanúsítványt, azzal kapcsolatban egyelőre sok a bizonytalanság. „Erről még tárgyalunk, személy «zerint úgy képzelem, hogy ezeket csupán a járvány idején követelnénk meg, vagyis nem várható, hogy most már örökre csak ezekkel utazhatnánk külföldre. Ha kialakul a nyáj immunitás, és leszámolunk a vírussal, valószínűleg a Covid-tanúsítványoknak is búcsút inthetünk” - mondta el a külügyi államtitkár. (mi.TASR) Pozsony. Szlovákiában csak az elmúlt hónapban több mint 5 ezerrel nőtt az állástalanok száma - derül ki a Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVR) legfrissebb felméréséből. Eszerint decemberben 207 ezer olyan állástalan volt a munkaügyi hivatalok nyilvántartásában, akik egy kedvező állásajánlat esetén azonnal képesek lettek volna munkába állni. Míg 2019 decemberében 4,9 százalékos munkanélküliséget mértek Szlovákiában, mára ez elérte a 7,6 százalékot. Az elemzők szerint ennél is nagyobb probléma, hogy a munkaügyi hivatalok nyil-MOLNÁR IVÁN A világjárvány a biztosítási piacot is alaposan felforgatta. A turizmus visszaesésének köszönhetően a biztosítók jelentős összeget takaríthattak meg, a globális felmelegedés miatt egyre hevesebb viharok azonban újra tetemes károkat okoztak. Pozsony. A koronavírus-járvány egyetlen ágazatot sem hagyott érintetlenül, ami a biztosítási piacon is meglátszik. A legnagyobb szlovákiai biztosítótársaság, az Allianz - Szlovák Biztosító tavaly 238 millió eurót fizetett ki a kárt szenvedett ügyfeleinek, csaknem 10 millió euróval kevesebbet, mint egy évvel korábban. „Tavaly csaknem 211 ezer káresetet jelentettek be az ügyfeleink. Az egy esetre jutó átlagos teljesítés 1128 euró körül mozgott, ami 15%-kal több az egy évvel kovántartásában csaknem 80 ezer olyan állástalan is található, akik több mint egy éve képtelenek munkát találni. „A decemberi adatokra már erősen rányomta bélyegét a járvány második hulláma és az ezzel kapcsolatos megszorítások. A legtöbb embert az iparvállalatoktól, a szolgáltatásokból és a kereskedelemből bocsátottak el” - nyilatkozta lapunknak Matej Hornák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Szerinte az elkövetkező hónapokban tovább nőhet az állástalanok száma, és javulásra csak a tömeges oltásokat követő gazdasági fellendülés során számíthatunk, (mi) rabbinál” - nyilatkozta lapunknak Milan Rajec, az Allianz kárrendezési részlegének a vezetője. A járvány a legnagyobb érvágást a turizmusnak okozta, hiszen a lezárások miatt jóval kevesebben mentek el üdülni. A kevesebb turistának köszönhetően azonban kevesebb volt az ezzel összefüggő baleset is. „Az utazásbiztosítással kapcsolatos káresetek száma tavaly csaknem 60 százalékkal csökkent. Az ügyfeleinknek ezekre az elmúlt évben 2,7 millió eurót fizettünk ki, míg egy évvel korábban ez az összeg elérte a 4,3 millió eurót” - tette hozzá Rajec. Szerinte a legnagyobb kiadást ebben a szegmensben az egyik utazási iroda csődje jelentette számukra. A biztosítóknak egyre nagyobb kiadásokat okoz a globális felmelegedés miatt egyre szélsőségesebbé váló időjárás is. Rajec szerint a szélviharok, jégesők, villámok okozta károkra kifizetett összeg tavaly tovább nőtt, elérve a 13,7 millió eurót. A járványt a szlovákiai biztosítók is megérzik A szaktárca külföldről hozna szakembert az Agrárkifizető Ügynökség élére MOLNÁR IVÁN A szakmai szervezetek folyamatos unszolása ellenáre a gazdáknak járó támogatásokat felügyelő Agrárkifizető Ügynöksóg (PPA) új vezetőjót továbbra sem sikerült megtalálni. A vezérigazgatói posztra kiírt legutóbbi pályázat is kudarcba fulladt. Pozsony. Ján Micovsky földművelésügyi miniszter már tavaly tavasszal leváltotta posztjáról az évente nagyjából 650 millió euró elosztásáról döntő Agrárkifizető Ügynökség akkori elnökét, Juraj Kozuchot, aki ellen a NAKA vádat emelt az ügynökséget érintő korrupciós ügyek, sokmilliós kenőpénzek miatt. Kozuch leváltását követően azonban a szaktárcának máig nem sikerült megtalálnia a megfelelő embert az állami ügynökség élére. Kozuch után Beatrix Galandová, majd Tibor Gunis vezette az ügynökséget, novembertől pedig átmenetileg a korábbi traktoros gazdatüntetések kulcsembere, a szakmai körökben is megosztó személyiségnek számító Jaroslav János vezeti a sokmilliós dotációk kifizetését végző ügynökséget. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) már tavaly decemberben felszólította az ágazati minisztériumot, hogy minél hamarabb töltse be ezt az ágazat számára rendkívül fontos posztot a megfelelő szakemberrel. „A tárcavezető novemberben azt ígérte, hogy Jaroslav János csak pár hétig vezeti majd az ügynökséget. A szlovák mezőgazdaság olyan válságos helyzetben van, hogy a gazdáknak már nincs idejük újabb hetekig arra várni, hogy a minisztérium megtalálja a szerinte legmegfelelőbb embert” - nyilatkozta Jana Holéciová, az SPPK szóvivője. A gazdák unszolása ellenére a szaktárca nem sieti el a dolgot. Az ügynökség vezérigazgatói posztjára az elmúlt év végén ugyan kiírták a pályázatot, amelyre a végső határidőig, január 15-ig öt jelentkező is akadt, Micovsky azonban a szerdai kormányülés előtt elismerte, hogy ez is kudarcba fulladt. A tárcavezető szerint a pályázat szigorú feltételeinek egyik jelentkező sem felelt meg. Emiatt kénytelenek lesznek megismételni a pályázatot, amelynek a feltételeiről minél hamarabb szeret-Az Agrárkifizető Ügynökség korábbi elnökét, Juraj Koiuchot tavaly áprilisban vette őrizetbe a rendőrség (TASR-feivétei) nék meghozni a döntést. „Egyelőre nem tudom felmérni, hogy kénytelenek leszünk-e enyhíteni a szigorú feltételeken, hogy végre valakit találjunk. Ami biztos, hogy az ügynökség vezetését csak egy olyan felkészült szakemberre bízhatjuk, aki képes lesz megbirkózni a nehéz örökséggel” - mondta el Micovsky. A tárcavezető azt sem zárta ki, hogy a szomszédos országokban próbálják megtalálni a számukra legmegfelelőbbjelöltet. A gazdák szakmai szervezete a földművelésügyi tárca legújabb döntését egyszerű cirkusznak tartja. „Szlovákiának is fel kell készülnie az uniós Közös Agrárpolitikával és az új dotációs rendszerrel kapcsolatos kihívásokra, ezért az egész ágazat érdeke, hogy minél hamarabb egy felkészült szakember vegye át az Agrárkifizető Ügynökség vezetését” - mondta el Emil Macho, az SPPK elnöke, aki azonban attól tart, hogy a valódi szakemberek már ódzkodnak a jelenlegi miniszternek dolgozni.
