Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-20 / 15. szám
2 KÖZÉLET 2021.január20.1 www.ujszo.com Valóban lassú a szlovák vakcinaprogram? Szlovákia oltási programja erősen támaszkodik az AstraZeneca vakcinájára, amelynek regisztrálása az utóbbi hetekben veszélybe került. Ha az Európai Gyógyszerügynökség nem hagyja jóvá az oltóanyagot, akkora lakosság teljes beoltása akár az év végéig is elhúzódhat. (TASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Egyre több kritika éri a szlovák kormányt az oltási program tompája miatt, a szakértőkön ás az ellenzéki képviselőkön kívül már a koa* líciábál is bírálják a lassú vakcinázást. Az egészségügyi miniszter szerint az Eurápai Uniá stratégiáját követjük, más tagországokban viszont emellett is zajlik a védőoltások felvásárlása. Szlovákiába december 26-án érkezett meg a Pfizer és a BioNTech első vakcinaszállítmánya. Marek Krajcí (OEaNO) egészségügyi miniszter akkor úgy nyilatkozott, hogy a kórházakban készen állnak a vakcinaközpontok kialakítására, és ha elég védőoltás érkezne az országba, akkor mindössze három hónap alatt képesek lennének beoltani a lakosság nagy részét. Vakcinahiány Közel egy hónap elteltével azonban úgy tűnik, hogy a vakcinaszállítmányok mégsem érkeznek olyan gyors tempóban, mint ahogy azt az egészségügyi minisztériumban remélték. A Pfizer és a BioNTech az utóbbi hetekben lelassította az oltóanyag kiszállítását, mivel átalakításokra volt szükség, hogy elérjék a gyártási kapacitásuk maximumát. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) emellett jóváhagyta a Modema oltóanyagát is, ám egyelőre ez a gyógyszergyártó cég sem képes olyan gyorsan előállítani a vakcinát, hogy több százezres, vagy akár milliós nagyságrendű szállítmány érkezhessen Szlovákiába. Az egészségügyi tárca sokat remélt az AstraZeneca oltásától is, ám az elmúlt napokban problémák merültek fel a készítmény regisztrációjával kapcsolatban. A legújabb tanulmányok ugyanis arra utalnak, hogy ennek az oltóanyagnak a hatékonysága mindössze 70 százalék körül van, vagyis jócskán elmarad a másik kettő gyógyszergyártó cég vakcinájától (ezeknél a hatékonyságot jóval 90 százalék fölé mérték). Az egészségügyi miniszter ennek ellenére sem zárta ki, hogy az EMA jóváhagyja az AstraZeneca oltóanyagát, viszont elképzelhetőnek tartja, hogy csak egy bizonyos korcsoport számára engedélyezik a beadatását. Ha az EMA mégsem hagyná jóvá az említett vakcinát, akkor Krajcí szerint az oltási terv jelentősen csúszna, és azok, akik nem tartoznak egyetlen kivételezett csoportba sem, talán csak nyár végén vagy ősz elején kerülhetnének sorra. A tárcavezető elmondta, hogy Szlovákia számára 3,6 millió oltóanyagot rendeltek az AstraZenecánál. Az EMA várhatóan január 29-én dönt a készítményről. Az egészségügyi miniszter a biztonság kedvéért további 600 ezer vakcinát rendelt a Pfizertől, és 600 ezret a Modemától, ám ezek feltehetően csak az év második felében érkeznek meg az országba. Bírálat minden oldalról A szlovák kormány az előző héten folyamatosan az országos tesztelés feltételeiről tárgyalt. Emiatt néhány járványügyi szakértő (például Alexandra Brazinová, a Comenius Egyetem Orvosi Karának szakértője és Peter Visolajsky, a Szlovák Orvosszakszervezet elnöke) úgy nyilatkozott, hogy a politikai vezetésnek sokkal inkább a tömeges oltásra kellene koncentrálni, mintsem a tesztelésre. Igor Matovic (OEaNO) miniszterelnök ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy aki a tömeges oltást sürgeti, az egyszerűen hazudik, hiszen a szakértőknek tudniuk kellene, hogy Szlovákiában egyelőre nincs annyi vakcina, hogy nagyobb mértékű átoltottságról lehessen beszélni. Krajcí szerint az Európai Bizottság oltási stratégiáját követjük, amelynek értelmében minden tagország a lakosság arányához viszonyítva ugyanannyi vakcinát kap. Tomás Valásek (Za l’udí), a parlament európai ügyekért felelős bizottságának elnöke azonban nem ért egyet azzal, hogy Szlovákia csak az uniós intézményeken keresztül juthatna hozzá az oltáshoz. „Amíg mi illedelmesen várunk, addig mások vásárolnak. Már jóváhagyott vakcinákat vesznek, legálisan és milliós nagyságrendben, közben nem megkerülve az EU-s egyezségeket. A vakcinapiacot használják fel, amelyet az Európai Unió éppen erre a célra hozott létre” - magyarázta a Za l’udí parlamenti képviselője. Lemaradtunk? Hogy miről van szó? Valásek a Politico nevű portál cikkére hivatkozva állítja, hogy Németország, Franciaország és Dánia gyorsan felvásárolta azokat az oltásokat, amelyeket ugyan más uniós tagországok lefoglaltak, de végül nem vettek meg. Az egyes oltások árai között ugyanis nagy különbségek vannak. Azt, hogy mennyiért vásárolták a vakcinákat, az Európai Bizottság szerette volna titokban tartani, ám az egyik belga képviselőnő a közösségi oldalán - állítólag figyelmetlenségből - egy rövid időre közzétette azoknak az oltásoknak az árát, amelyekből az EB vásárolt. Ezek alapján a Pfizer és a BioNTech vakcinája 12 euróba, a Modema vakcinája 18 euróba, az AstraZeneca oltása viszont csak 2 euróbakerül. Valásek szerint az európai vakcinapiacon azért maradtak szabadon elérhető oltóanyagok, mert bizonyos tagországok arra várnak, hogy az EMA jóváhagyja az olcsóbb vakcinát. „Az ügyesebb országok, amelyek valóban arra törekednek, hogy a lehető legtöbb oltást beadhassák, felvásárolták ezeket a kimaradt oltóanyagokat. Németország és Dánia így tett az utóbbi napokban. A kérdésem az, hogy ezt megtettük-e mi is? Ha nem, miért?” - mondta az európai ügyekért felelős bizottság elnöke, hozzátéve, hogy a parlament jövő heti ülésén felteszi ezeket a kérdéseket az illetékeseknek is. A bírálók táborához tegnap csatlakozott Monika Benová, a Smer európai parlamenti képviselője is, aki szerint az oltási program lassúságát a szlovák kormánynak nem az unióra kellene fognia, hanem először a saját háza táján kellene szétnéznie. „A vírus elleni harcban mutatott hozzá nem értés szó szerint tragikus. Nem tudnak megegyezni az intézkedésekben, és hatalmas problémáik adódtak a tesztek megvásárlásával, amire mindannyian ráfizetünk. Azt már el sem merem képzelni, hogy nézne ki, ha a kormány ezzel az amatőr hozzáállással szerezné be a vakcinákat is” - hangsúlyozta lapunknak eljuttatott közleményében Benová. A „magyar út" Míg a nyugati országok az unió vakcinapiacán felhalmozott tesztekért versengenek, addig Magyarország más stratégiát választott: az oroszok és a kínaiak által kifejlesztett vakcinákat szerették volna megvásárolni. Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégén elmondta, hogy az orosz védőoltás, vagyis a Szputnyik V gyártásának kapacitásbeli problémái miatt jelenleg az a valószínű, hogy a Sinopharm cég által gyártott kínai vakcina könnyebben elérhető lesz Magyarország számára. A kormány ezt a vakcinát szeretné felhasználni a veszélyeztetett korosztály, vagyis a 60 év felettiek beoltására, ám ezt a döntést rengeteg bírálat érte, hiszen a kínaiak egyelőre csak a 18 és 59 év közöttieket oltják ezzel a készítménnyel. Szijjártó Péter külügyminiszter ezt azzal magyarázta, hogy a kínai oltási stratégia eltérő, náluk először azt a korosztályt oltják be, akik a leginkább terjesztik a vírust. A kínai hatóságok viszont engedélyezik a 60 év felettiek beoltását is. A kínai vakcinát azonban az adatok hiánya miatt is megkérdőjelezik. A helyi hatóságok beszámolója szerint az oltás 79 százalékos hatékonyságot mutat, viszont a Sinopharm még mindig nem tette közzé a klinikai tesztek harmadik fázisának adatait, így a független szakértők egyelőre nem tudták ellenőrizni a gyógyszergyártó cég módszertanát. Annyi bizonyos, hogy az EMA a közeljövőben még nem hagyja jóvá a magyar kormány által rendelt kínai vakcinát. Marek Krajöí elmondta: arról ugyan tárgyaltak, hogy mi legyen az orosz vakcinával, dó végül arra jutottak, hogy inkább nem vásárolnak belőle (az Oroszországban végzett klinikai tesztek hitelességét ugyancsak megkérdőjelezik a szakértők). A kínai vakcinával kapcsolatban úgy fogalmazott, ennek megvásárlása fel sem merült, (nar, Reuters, Politico, Telex) Ismét vitába keveredett egymással a Híd és az Összefogás NAGYROLAND A decemberi nyilvános veszekedés után újra térgyaióssztalhoz ült az MKP, a Híd ós az Összefogás. Pozsony. A hárompárti egyeztetés az MKP kezdeményezésére tovább folytatódott. A járványügyi óvintézkedések miatt a tárgyalás ezúttal interneten keresztül zajlott. Az MKP a lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, örülnek, hogy mindkét párt elfogadta a meghívásukat, ám arról továbbra sem született döntés, hogy a közös szubjektum döntéshozó testületében milyen arányban foglaljanak helyet a magyar pártok képviselői. A Híd ugyanis ragaszkodik az egyharmados részvételhez, amibe az Összefogás képviselői nem akarnak beleegyezni. Megoldásként felmerült az úgynevezett előválasztás lehetősége is, melynek eredményeként a választók dönthetnék el, hogy a három párt közül kit milyen arányban támogatnak, és ennek alapján osztanák el az erőviszonyokat. Az Összefogás a közleményében kiemelte, hogy már egyik fél sem viszonyul elutasítóan az ötlethez, ám ennek megvalósításáról további egyeztetéseket kell tartani. „Az Összefogás az előválasztás mellőzése esetén kompromisszumos javaslatként megelégedne a negyed részvétellel is. Az ellentét feloldására javaslatunk továbbra is a választók bevonása az új Az erőviszonyok kérdésében nem született érdemi előrelépés (Somogyi Tibor) párt alakításába, a Most-Híd javaslata pedig a kétpárti egyezség, azzal, hogy az MKP döntse el, kit akar kizárni az együttműködésből” - írta a párt. Sólymos László, a Híd elnöke tagadta, hogy pártj a ilyen dilemma elé állítaná az MKP-t. Elmondása szerint az Összefogás piszkos játékot játszik azzal, hogy valótlanságot állít. Az előválasztással kapcsolatban a Híd elnöke távolságtartóan fogalmazott. Elmondása szerint a listavezető személyéről valóban dönthetnének a választók, ám az arányokról a feleknek a párton belül kell megegyezniük. A tárgyaláson elhangzottakat a pártok az elnökségek elé viszik. Az egyeztetés várhatóan jövő csütörtökön folytatódik.
