Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)

2021-01-20 / 15. szám

KÖZÉLET www.ujszo.com I 2021.január20. I 3 Sok a kérdőjel a népszámlálás körül A kormány arról is dönthet, hogy a népszámlálás során lehetőséget adjon-e egy második nemzetiség megadására (TASR/MTi-feivétei) CZÍMER GÁBOR Pozsony. A kormány ma dönthet arról, vajon kivaszi-e a nép­számlálási kérdőívből annak a lehetőségét, hogy második nemzetiséget is megjelölhes­sünk, de arról is határoznak, elhalasztják-e a felmérést. A két nemzetiség bejelölhető­­ségének a kérdésében eltérő­ek a vélemények. Információink szerint a kormány ma tárgyal a népszámlálás kapósán felmerült kérdésekről, így a február közepén esedékes felmérésnek, vagy egy részének az elhalasztásáról. Úgy tudjuk, a kabinet arról is dönt, a ku­tatásban lehetőség legyen-e arra, hogy egy második nemzetiséget is megadjunk. Cikkünk megjelenése­kor a kormányülés programja még csak egy pontot tartalmazott, a nép­­számlálás témáját még nem tűzték napirendre. A kabinet ettől függetle­nül foglalkozhat a témával. Gyimesi kezdeményezte Azt, hogy a „Mi az ön nemzetisé­ge?” kérdés után a népszámlálási kér­dőívekből töröljék az „Egyéb nem­zetiséghez tartozónak is vallja ma­gát?” kérdést, Gyimesi György (OEaNO) parlamenti képviselő in­dítványozta. „Attól tartok, hogy sok kisebbségi ember az első helyen je­lölné be, hogy szlovák, és csak má­sodik lehetőségként nyilatkozna ar­ról, hogy az adott nemzetiséghez tar­tozik” - mondta lapunknak Gyimesi. A képviselő korábban azzal is érvelt, hogy az egyes jelölés következtében egyszerűen értelmezhető adatok jön­nének létre, illetve hogy az eddigi népszámlálásokban is egy nemzeti­séget adhattunk csak meg, illetve a közjogi gyakorlat is erre épül. Gyi­mesi szerint a miniszterelnök, Igor Matovic és a Sme rodina által jelölt tárcavezetők támogatják a javaslatot, egyes információk szerint azonban az SaS és a Za l’udí kormánypártok ked­den még ellenezték azt. A kérdésről tárgyalt a koalíciós tanács is. Arra hi­vatkozva, hogy a tanácson elhang­zottakból nem hoznak nyilvánosság­ra információt, az SaS nem kommen­tálta ezeket az értesüléseket. A Za l’udi sajtóosztálya pedig csak azt erősítette meg, hogy nincs egyetértés a témá­ban, de hajlandóak addig tárgyalni, míg közös álláspontra nem jutnak. A párt parlamenti frakciójának tagja, a kisebbségi ügyekkel gyakran foglal­kozó Ondrej Dostál (OKS) képviselő azonban úgy nyilatkozott, ő a kettős jelölés mellett van. „Azt gondolom, hogy ez a módszer a nemzetiségi ki­sebbségek érdekeit szolgálja” - mondta lapunknak. A Statisztikai Hivatal honlapján egyébként a pontos kérdőív nincs fent, korábban publikáltak egy pró­baverziót, de már az sem elérhető. Csak a vonatkozó törvény mellékle­tében találtuk meg a kérdéssort. A kérdőív módosítása egyébként jogi­lag a hivatal hatáskörébe tartozik, amely azonban ennek ellenére csak egy kormányhatározat után hajlandó megnyitni ezt a politikailag érzékeny kérdést. „Teljes mértékben tisztelet­ben tartjuk a kormány döntését” - mondta el kérdésünkre Jasmina Stauder, a hivatal szóvivője, és hoz­zátette, a halasztás ügyében az orszá­gos tiszti főorvos utasításait követik. Mi legyen a romákkal? Az ügyben megkerestük az OEaNO által jelölt romaügyi kor­mánybiztost, Andrea Buckovát, hi­szen a két nemzetiség bejelölhetősé­­ge fontos kérdés lehet a szlovákiai ro­mák számára, akik például szlovák­nak vagy magyarnak és romának is vallják magukat. A kormánybiztos a kérdésünkre azonban inkább kitérő­en válaszolt. A közleményéből azon­ban az látszik, mintha az egyes jelö­lést támogatná. „A romaügyi kor­mánybiztos hivatala támogat minden olyan megoldást, amely a népszám­lálási adatok legegyértelműbb és leg­világosabb értelmezéséhez vezet” - olvasható a nyilatkozatban. A kor­mánybiztos válasza a népszámlálás adatainak értelmezését emeli ki, amely nem világos, miként nézne ki, ha két nemzetiséget is meg lehet je­lölni, ahogy erre Fiala-Butora János jogász is rámutat. „Nem tudjuk, mi a szakmai cél a kettős nemzetiséggel, milyen módon akarják ezt figyelem­be venni a nyelvhasználati, kultúra­finanszírozási szabályok alkalmazá­sánál” - nyilatkozta lapunknak. A kettős jelölés mellett Ravasz Ábel (Híd) korábbi roma­ügyi biztos, aki aktív részese volt a kettős jelölés bevezetésének, lapunk­nak elmondta, szerinte bárki is töltse be a hivatalt, annak alapvető érdeke, hogy megtudja, hol élnek a romák. , A kettős jelölés pedig pont ebben segít” -fogalmazott. Ravasz kiemelte, a V4- ek többi tagállama is lehetőséget ad arra, hogy a népszámlálási ívben a polgárok több nemzetiséget is meg­jelöljenek. „Ez fontos lehet azoknak, akik vegyes családban nőttek fel, de a kis kétszámú nemzetiségeknek is, akik már jelentősen asszimilálódtak” — mondta. Az utóbbi esetben például egy nemzetiséghez tartozónak vall­hatja magát valaki azért, hogy segítse az adott közösséget még úgy is, ha már nem beszéli annak a nyelvét. Rámu­tatott, a környező országokban a ket­tős jelölés a nemzetiségek létszámá­nak emelkedését eredményezte. Ra­vasz szerint a két nemzetiség beje­­lölhetősége a romáknak is nagyon fontos, hiszen sokan nem roma anyanyelvűek. „Például a gömöri magyar romák identitásában egyrészt benne van a roma, másrészt nyelvi jo­gaik akkor vannak, ha a magyar nem­zetiséghez tartozónak is vallják ma­gukat. Ezért a lehetőség, hogy mind­kettőt beírják, sokat segít nekik” — mondta. Hozzátette, ha a kérdőívben csak egy lehetőség lesz a nemzetiség bejelölésére, érdekellentétbe kerül­nek a magyar és a roma identitás megjelöléséért kampányoló szerve­zetek. „Egyfajta testvérháború kez­dődik” - tette hozzá azzal, hogy az or­szágban hozzávetőlegesen 80 ezer magyar ajkú roma él. Az egykori kor­mánybiztos szerint ugyancsak az egyes jelölés ellen szól, hogy a szak­mai előkészítés szempontjából na­gyon kevés idő van a népszámlálás február 15-ös tervezett kezdetéig, egyes nemzetiségek pedig már a ket­tős jelölésre épülő kampányukat is elkezdték. Ravasz egy nyílt levelet is útjára indított, amelyben a kettős je­lölés megtartását kérik. A kezdemé­nyezéshez 50 akadémikus és kisebb­ségjogi aktivista csatlakozott. Nincs közös álláspont A kérdésben megkerestük Mrva Marianna szociológust is, aki nem tartja jó ötletnek a kettős jelölés el­törlését. , Azt gondolom, hogy a több nemzetiség megadása lehetőséget ad a társadalom sokszínűségének pon­tosabb felmérésére” - nyilatkozta. Gyurgyík László demográfus ellen­ben azt hangsúlyozza, hogy a két nemzetiség bejelölhetőségével nem jönnek létre olyan adatok, amelyek nagyban eltérnek a nemzetiség és az anyanyelv által mutatott adatoktól. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a népszámlálás a tervek szerint feb­ruár 15-től március 31-ig tartana, de a koronavírus-járvány miatt felmerült, hogy egy későbbi időpontra ha­lasszák legalább azt a részét, amely­hez személyes kapcsolat szükséges. Az online felmérést, amely során a polgárok maguk tölthetnék ki az ívet, az eredeti időpontban tartanák, a kér­dezőbiztosok pedig júliustól október végéig vennék fel az adatokat azok­tól, akik online nem töltötték ki a kér­dőívet. Transparency International: csalnak a bérleti díjakra nyújtott támogatásokkal Gabriel SípoS, a TIS igazgatója szerint a gazdasági tárcának minél hamarabb szigorítania kellene a támogatással kapcsolatos szabályokon (TASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN Súlyos visszaélésekre derített fényt a Transparency Interna­tional Slovensko (TIS) a bér­leti díjakra nyújtott állami támogatásokkal kapcsolat­ban. A korrupciéellenes szervezet szerint ezekhez olyan társaságok is hozzáju­tottak, amelyek az ehhez szükséges alapfeltételeket sem teljesítik. Pozsony. A kormány még tavaly döntött úgy, hogy a koronavírus­­járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak besegít a bérleti díjak kifizetéséhez. Azok a vállal­kozók, akik a járvány miatt kényte­lenek voltak bezárni vagy korlátoz­ták a tevékenységüket - miután megegyeztek az ingatlan tulajdono­sával, akitől az üzlethelyiségeiket bérlik - igényelhettek állami támo­gatást a bérleti díjra. Eredetileg ezt a fajta segítségnyújtást már tavaly no­vemberben be akarták szüntetni, a második hullám kapcsán elfogadott intézkedések miatt azonban a dotá­ció idén májusig fennmarad. Furfangos szabályok Kulcsfontosságú, hogy a vállal­kozó meg tudjon egyezni az ingatlan bérbeadójával, az állami támogatás összege ugyanis a bérlő és a bérbe­adó közötti egyezségtől függ: az ál­lam ugyanakkora arányban járul hozzá a bérlők által fizetett bérleti díjakhoz, mint amennyit a bérbe­adók elengednek. A gyakorlatban ez aztjglenti, hogy ha a bérbeadó a bér- ; lő által fizetett díj 50 százalékát el­­engedi, a fennmaradó 50 százalékot az állam állja, vagyis a bérlőnek nem kell fizetnie egy centet sem. A tá- : mogatás így nem haladhatja meg a : bérleti díj 50 százalékát. Ha a bér- > beadó ragaszkodik az eredeti díj tel- j jes összegű kifizetéséhez, ezt teljes : egészében a bérlőnek kell kifizetnie. A támogatást a bérlők igényelhetik a bérbeadón keresztül. Milliós visszaélések? A Transparency International Slovensko legújabb felmérése sze­rint azonban egyes vállalkozások ezzel a támogatással is megpróbál­tak visszaélni. Az ezzel kapcsola­tos tanulmányt Gabriel Sípos, a TIS igazgatója és Eubos Kostelansky, a TIS projektkoordinátora tette köz­zé a szervezet honlapján (transpa­­rency.sk). Eszerint olyan társasá­gok is hozzájutottak az állami tá­mogatáshoz, amelyeknek nincse­nek is helyiségeik és megfelelő be­vételeik. A tavaly dotációban ré­szesült cégek közül 24 olyat is ta­láltak, amelyekkel kapcsolatban felmerült a csalás gyanúja. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy tavaly a gazdasági tárca több mint 19 ezer kérvénynek tett eleget, ez nem szá­mít olyan nagy számnak. A TIS szerint azonban az említett 24 cég az első hullámban 1,4 millió eurós do­tációhoz jutott hozzá a szaktárca ál­tal erre a célra kifizetett 40 millió euróból. A korrupcióellenes szer­vezet a honlapján közzétett bejegy­zésben jelezte, hogy a feltárt hiá­nyosságokat már jelezte a gazdasá­gi tárcának és az ügyészségnek is. Könnyű kijétszani A TIS szerint a visszaélésekért részben az állam is felelős, hiszen a támogatást eleve olyan szabályok alapján folyósítja, amelyek könnyen kijátszhatók. A dotációs szerződé­seket nem kötelesek közzétenni, a kérvényezők a minisztériumnak nem küldik meg a bérleti szerződések másolatait, az ingatlan tulajdonosá­ról szóló igazolást és a bérbeadásról szóló szerződést sem. A kérvényben csak azt kell jelezniük, hogy kivel kötöttek bérleti szerződést, mi a cí­mük, mekkora bérleti díjat fizetnek, és milyen támogatást igényelnek., A támogatással rendkívül könnyen vissza lehet élni”- áll a Gabriel Sípos és Eubos Kostelansky által közzétett bejegyzésben. Szerintük a gazdasá­gi tárcának minél hamarabb szigo­rítania kellene a szabályokon, hogy az erre a célra rendelkezésre álló pénzösszeget hatékonyan használ­ják fel, és csak azok juthassanak hozzá, akik erre valóban rászorul­nak. A TIS szerint a jogosulatlanul kifizetett összeget a szaktárcának vissza kellene követelnie.

Next

/
Thumbnails
Contents