Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-19 / 14. szám
RÉGIÓ Járványok kővé vált emlékei 6 | RÖVIDEN Egószsógiigyiseket keresnek Komárom. Január 23-án és 24- én, vagyis szombaton és vasárnap 8 órától 19 óráig a város több pontján antigéntesztelő pontokat alakítanak ki Komáromban. A törletek levételére orvosokat, legalább nyolc szemesztert abszolvált orvostanhallgatókat, illetve az egészségügyben és szociális intézményekben dolgozó ápolókat várnak. A központi irányelvek szerint az egészségügyi dolgozók az elvégzett munkáért bruttó 15 eurós órabért kapnak. Az adminisztratív munkát végző személyeknek bruttó 100 eurós díjazás jár egy napra. Jelentkezni atestovanie@ komamo.sk címen lehet csütörtök (január 21.) 12óráig. Alevélben kérik feltüntetni a telefonszámot, valamint a nevet és a bankszámlaszámot (IBAN). A munkával kapcsolatos kérdéseket is az említett címre küldhetik el. A jelentkezőkkel ezt követően szükség esetén és folyamatosan lépnek kapcsolatba a városi hivatal munkatársai. (ú, vp) Örökség serleg az alapiskolának Hetény/Budapest. A budapesti Falvak Kultúrájáért Alapítvány idén a hetényi Tarczy Lajos iskolának ítélte oda az „Örökség serleget”. A 2005-ben alapított díjat nyílt pályázat alapján a magyar és az egyetemes kulturális örökséget példamutatóan ápoló ifjúsági közösségek számára ítélik oda, évente legfeljebb három intézménynek. Az indoklás szerint a hetényi alapiskola az elismerést a 2008-ban indított „Korszerűen a régióért” című programjáért kapta, amelynek lényege a helyi értékek feltárása és ápolása. Az iskolában felkutatták az azsúr varrottas mestereit, és a varrási technikát a gyakorlatban is megismertették a diákokkal. Az iskola névadójának születésnapján egy nagy kiállítás keretében évente bemutatják az új kutatási anyagot. Ebből oktatási segédanyagot is készítettek, amelyben megtalálhatóak a helyi népdalok, mesék, szokások, játékok és történetek is. A díjat a 25. jubileumi magyar kultúra napján adják át, májusban, (vp) VATAŐŐIN PÉTER Tájainkon az elmúlt évszázadok pusztító járványai jó néhány szakrális kisemlók megépítését váltották ki. A lassan egy óve tartó koronavírusjérvény miatt az eddigiekhez képest kicsit talán jobban sejthetjük, mi járhatott az egykori állíttatók fejében, amikor véget ért egy-egy kér tombolása. 11(0'f.LR'1 „E se tuggyátok kípzényi” - mondogatják a legidősebb generáció tagjai időnként a szülőfalum környékén, amikor főleg a gyermekkorukat végigkísérő traumatikus eseményekről beszélnek. Ma alighanem rendkívüli módon örvendezhetünk, hogy a falinaptárainkon nem 1939, 1944 vagy mondjuk 1947 szerepel. Persze elég bajunk van most is. Egészen tavalyig ugyanis még az időseink életéből is hiányzott egy semmi mással sem összetéveszthető tapasztalat: egy világjárványé. A jó 100 évvel ezelőtt pusztító spanyolnáthát nagyjából a mostani legidősebb generáció szülei már megélhették, csak ők már nem tudnak erről mesélni. Viszont egyegy régebbi járvány kőből készült emléke mellett naponta elmehetünk az utcákon akár Komáromban vagy Gútán, amelyek állíttatásának körülményeit ma alighanem sokkal jobban át tudhatjuk érzeni, mint akárcsak egy évvel ezelőtt. Hadvonulás és pestis A komáromi Szentháromságszobor - amely egyben a város legrégibb köztéri szobra - a Klapka tér sarkán őrzi két, több mint 300 évvel ezelőtti megpróbáltatás emlékét. Az emlékmű történeténél Magyary Szulpicz Ferenc 1884-es szövegére szokás hivatkozni. A lényeg abban állt, hogy Komárom akkori lakói 1703 decemberében két tűz közé kerültek. A kuruc sereg a császári csapatok által birtokolt vár ostromára készülődött, ám az erőd bevételéhez a városon keresztül vezetett az út. A lakosok tárgyalások és anyagi áldozatok útján kötöttek békét a kurucokkal, valamint megfogadták, hogy a Szentháromság dicsőségére szobrot emelnek. A talapzat két oldalsó felületén latin nyelven szerepel az állíttatás indoklása. A déli oldalon az 1703-as ostromra utal a szöveg, amelyben „lázongó ellenségként” je-A komáromi Szentháromság-szobor lölik a kurucokat, akik „rosszal fenyegetvén, jót cselekedni tanítottak bennünket”. Igen ám, de mint utóbb kiderült, a szoborkompozíció felállításához nem volt elég az elkerült trauma élménye. Ahogyan az mindannyiunkkal előfordulhatott már, a mégoly fennkölt fogadalom valami miatt kikopott az akkori komáromiak sürgető teendői közül. Hogy aztán nem merült végleg feledésbe, arról ténylegesen egy évszázadokig rettegett kór tehetett: a pestis. Borovszky Samu a vármegyéről és a városról szóló 1907-es történeti művében borzalmas jeleneteket is említ a pestisről, amely már 1709 tavaszán megjelent, hogy aztán 1710 júniusában kezdjen csak igazán pusztítani: „A vár és város közötti közlekedést a várkapitány a járvány idejére megszüntette és csak 1711. évi február 2-án engedte meg, mikor a vész annyira csökkent, hogy az érintkezést a város és a vészmentes vidék között is szabaddá tehette. Hogy mennyi áldozatot szedett a pestis, arról nincsenek részletes adatok; (...) a várkommendáns pedig azt írta a városhoz intézett egyik levelében, hogy sok ezer ember veszett el a járványban. A halottakat vermekben ásták el, »hat-hét verembe is belehányták az embereket, sok erővel is ki akart mászni, de visszataszították«, vallotta hit alatt egy tanú, kit a magisztrátus bizonyos eljárás folyamán kihallgatott. E pestises temető a város mai legszebb te(A szerzi felvétele) rén, a Kossuth téren volt, melynek megbolygatását az akkori helytartótanács örök időkre eltiltotta.” Borovszky említi, megesett, hogy egyesek próbálták titokban tartani a betegeket, de lebukás esetén testi fenyítés és a városból való kiűzetés volt a büntetés. A rövid idézetben a tömeges helyi halálozásokon kivül számos, ma már számunkra is ismerős vonásra bukkanhatunk: a szabad mozgás korlátozása, drámai jelenetek, elhúzódó válság, bizonytalanság, ügyeskedések, büntetések... Az 1703-ban tett megkopott szoborállítási fogadalmat végül Cserkó István plébános közbejárására karolta fel a városvezetés, így készült el 1715-re a ma is álló szoborkompozíció. A talapzat északi részén szereplő felirat tanúskodik a korabeli komáromiak helyzetértékeléséről: „a veszedelmes nyavalya [pestilente morbo] által térített j ó útra a hitelező úr Isten. Mi a lesújtott három rend, a halandóság eltávoztatása végett a halhatatlan háromsághoz menekültünk (...), és hogy a halasztás miatt újabb bűn súlya ne terheljen bennünket, elismertük, hogy fogadásunk teljesítésével adósak vagyunk.” A szobron kívül ugyancsak Cserkó buzgólkodása okán a Nádorvonal Pozsonyi kapujánál a Szentháromság és több szent tiszteletére kápolna és kálvária épült, amelyet viszont az erődrendszer építése során lebontottak. 2021. január 19.1 www.ujszo.com Őri Péter történeti demográfus egyik szaktanulmánya szerint egyébként a korabeli Magyarországon 300-410 ezer ember halhatott bele az 1709-10-es pestisjárványba. Szobrok és csapások Liszka József a szlovákiai Kisalföld területén megtalálható Szentháromság-objektumokat tárgyaló Szent Háromság egy Isten dicsőségére. .. c. 2015-ös kötetében azt állítja, a vonatkozó szobrok egy részének létrejöttét bizonyosan olyan fogadalmi indokkal magyarázhatjuk, amely egy-egy járvány pusztításához kapcsolódik. Fontos jel, ha az Atya- Fiú-Szentlélek hármas mellett az úgynevezett „pestisszentek” is a kompozíció részét képezik. Komáromban ez teljesül is: Páduai Szent Antal, Szent Sebestyén, Szent Rozália és Szent Rókus szobrai, illetve Borromei Szent Károly domborműve, az ezekhez tartozó feliratok mind a pandémia elhárítására utalnak, s alkotnak együtt egy nagyon erőteljes jelképes egységet. A járásban még a gútai Szentháromságszobor is egyértelmű példa, hiszen azt feliratának tanúsága szerint az 1831- es kolerajárvány okán emelték. Valószínűsíthető, hogy a környéken az érsekújvári 1740-es főtéri emlékmű állíttatását is egy kór tombolása motiválta, míg máshol elemi erejű csapások minősültek a kiváltó oknak. Vágsellyén egy villámcsapás, a ma már a Dél-Komáromhoz tartozó Szőnyben pedig az 1763-as komáromi földrengés miatt emeltek Szentháromság-szobrokat. Példa a régi-új gyakorlatra Egy-egy járvány motiváló erejének, úgy tűnik, manapság is van hatása. Szlovákiai magyar közegben tudomásunk szerint még nincs, ám Magyarországon már van példa arra, hogy szakrális kisemléket állítottak a koronavírus miatt. Klamár Zoltán néprajzkutató a magyarországi Hatvan mellett Kartal faluról közölt egy szöveget az Acta Ethnologica Danubiana évkönyv legutóbbi, 22-es számú kiadásában. A 16. századi spanyolországi Szent Alajost ábrázolja a kisemlék, aki betegek ápolása közben, pestisben hunyt el. A talapzaton szereplő felirat szerint a helyi plébános állíttatta „koronavírus idején 2020-ban”. Érdekes lesz látni, hogy mire kivergődünk a Covid-19 szorításából, vajon őrzik-e további szakrális kisemlékek a legújabb világjárvány emlékét az utókornak. Teljesen lezárták a lávái városházát Léva. A városi pénztár és az ügyfélfogadó központ is be van zárva, csak telefonon, vagy elektronikusan kommunikálhatnak a lévai lakosok a városi hivatal munkatársaival. Nem hitelesítenek aláírásokat sem. Tolnai Csaba, Léva alpolgármestere elmondta, kénytelenek voltak teljesen lezárni a városi hivatal épületét és fertőtleníteni, mert több alkalmazottjuknak is pozitív lettakoronavírustesztje. (száz) Hétvégi tesztelések az érsekújvári régióban Tardoskedden két tesztelőpont megnyitását tervezik (A szerző képarchívuma) SZÁZ ILDIKÓ Nagykúr önkormányzata január 16-án elsősorban azokat a lakosokat tesztelte, akik a megyeszékhelyen dolgoznak, mivel a Nyitrai járásra vonatkozó általános tesztelés rájuk is érvényes volt. Összesen 458 személyt teszteltek le, a szűrővizsgálaton részt vett lakosok közül 9-nek lett pozitív teszteredménye. A nagykériek elégedettek voltak a szervezéssel, alig három percet töltöttek sorban állással. Valaska Judit, Nagykér polgármestere a lakosokat a szervezési problémákról is tájékoztatta. „A község nem vásárolhat teszteket, ezért az Érsekújvári, vagy a Nyitrai Járási Hivatalokra kell hagyatkoznia, hogy megkapja a szükséges nyomtatványokat. Hosszas, bonyolult ügyintézés előzte meg a tesztelést, mivel félő volt, hogy nem tudunk eleget tenni a lakosok kérésének. Úgy nézett ki, az illetékes hivatalnak sincsenek antigéntesztjei raktáron” - fejtette ki Valaska Judit. Nagykéren várhatóan ezen a héten pénteken, szombaton és vasárnap is lesz tesztelés. Tóth Marián, Tardoskedd polgármestere elmondta, várhatóan két tesztelőpontot nyitnak a hétvégén az Érsekújvári járás egyik legnagyobb községében, de mármost azt a tájékoztatást kapták, hogy csak a hét második felében kaphatják meg a teszteket. „Rendkívüli módon felháborított a miniszterelnök kijelentése, miszerint törvénymódosítást kellene hozni azért, hogy a polgármestereket kötelezni tudják a lakosok tesztelésére. Ha mi, polgármesterek így irányítanánk és vezetnénk a városainkat, a falvainkat, a lakosaink két héten belül lemondatnának minket. Más országokban már az ellenanyaggal oltanak, mi még tesztelünk, és még az antigéntesztek időben történő beszerzése is gondokat okoz” - hangsúlyozta Tóth Marián.
