Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-19 / 14. szám
www.ujszo.com | 2021. január 19. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Tesztelünk, de minek? Csak egy dolog számít: hogy Matovicnak legyen igaza HEGEDŰS NORBERT Készítsük az orrunkat, jön az újabb országos tesztelés. Sok értelme nem lesz, de talán legalább Matovicot sikerül vele kikapcsolni egy időre. Igor Matovic végül egy hét után keresztülverte akaratát a kormányon, lesz országos tesztelés. Vagyis screening lesz, mert arra már a kormányfő is rájött, hogy az „országos tesztelés” szókapcsolat hallatán a végtelen sorokra és várakozásra asszociálnak az emberek, ezért megpróbál úgy csinálni, mintha ez valami új dolog lenne. A rebranding e csodálatos példája pontosan jelzi, mit gondol az OLaNO elnöke a szlovákiai választóról. A tesztelés ezúttal kilenc napig tart és a már meglévő tesztelőhelyek kapacitásának megerősítésével zajlik. A megoldásról ordít, hogy kompromisszum eredménye: Matovic megkapja a „screening”-et, de marad, sőt szigorodik a lockdown, és az agyonterhelt egészségügyi dolgozók lázadását is sikerül elkerülni - vagy legalább elnapolni. A katasztrófa persze így is borítékolható: a meglévő tesztelőkapacitás édeskevés egy országos teszteléshez, hiába húzzák szét kilenc napra. Matovic eleve egy hamis dilemmát próbál lenyomni hónapok óta az ország torkán - nevezetesen: vagy tesztelés, vagy lockdown. Hogy ez nem így van, hogy a járványt csak az intézkedések kombinációjával lehet visszaszorítani, és hogy jelenleg inkább már az oltásra kellene koncentrálni - a kormányfőn kívül mindenki tudja. Csakhogy ő belemanőverezte magát egy kommunikációs zsákutcába, és most már nagyon szüksége lenne egy győzelemre. Most pedig lát rá minimális esélyt, ezért köti az ebet a karóhoz. Egy percig se gondoljuk, hogy a senki által sem akart tesztelés véletlenül lett pont akkorra időzítve, mikor először kezdtek megmutatkozni a január eleje óta tartó lockdown eredményei. A járványügyi adatok még most is katasztrofálisak, de hetek óta először enyhe javulást mutatnak, és mivel a lezárás marad, ez a tendencia valószínűleg folytatódhat. Matovic zseniális terve pedig az, hogy ekkor erőltette rá az országra a tesztelést, hogy majd minden pozitív eredményt ennek tulajdoníthasson, és persze saját magának, a zseninek, aki ismét megmentette Szlovákiát. Pont mint tavaly ősszel Árva esetében. Nem zavarja, hogy nincs elég teszt, hogy az egészségügyi dolgozók az erejük végére értek, hogy az egészet mínusz tíz fokban kell majd lebonyolítani. Egy dolog számít: hogy neki legyen igaza. De várjunk, hiszen a tesztelésnek azért van haszna, hiszen minden kiszűrt fertőzöttel javul a helyzet! - jöhet az ellenvetés, amiben van is némi igazság. Az antigéntesztek tényleg hasznosak lehetnek, ha célzottan használják őket. Csakhogy ami itt történik, az minden, csak nem rendeltetésszerű használat: kilenc napon át zajlik a tesztelés, január 18- a és 26-a között. A negatív eredményről szerzett tanúsítvánnyal pedig igazolhatjuk magunkat. Talán nem kell magyarázni senkinek, mit ér egy kéthetes negatív antigénteszt: ennyi erővel indián amuletteket is mutogathatnánk a rendőröknek, azok is kb. annyit érnek a vírus ellen. A kormány ugyanezt a hibát követte el ősszel is, ma már látjuk, hova vezetett az egész. Történik mindez egy törékeny egó védelmében, egy olyan ember akaratából, aki nem képes beismerni, hogy tévedett. Szép idők ezek. Stratégia (Cartoon izer) SZÓVAL 9 NAPJUK VAN 27-ÉIG A 7 NAPOS TESZTRE,AMI 14 NAPOS. VAGY NEM? Oltás: új tű, régi lemez SIDÓH. ZOLTÁN A járvány újabb fejezetéhez érve, amikor már van oltóanyag, két irányzat erősödik: az egyik a vakcinával szembeni ellenszenv, az oltáshoz kötődő rémhírek terjedése, a másik pedig ezzel szembemenve, a védőszerhez soron kívül hozzájutni akarók tolongása. 1885 márciusában az angliai Leicesterben a transzparensek erdejében egy gyermekkoporsót és egy szimbolikus emberfigurát is magasba emelt a tömeg. A tüntetés során a résztvevők felakasztották az általuk közellenségnek kikiáltott személyt szimbolizáló bábut. Az illető távolról sem volt bűnöző, hanem az akkor már bő 50 éve halott Edward Jenner, a himlő elleni oltás kifejlesztője. Jennert napjainkban Nagy-Britanniában az immunológia atyjaként tisztelik, azonban 136 éve az oltásellenes mozgalom résztvevői azt az emblematikus személyt látták benne, aki miatt megsértik a szabadságjogaikat, aki miatt veszedelemnek teszik ki őket. Jókai Mór a Szomorú napok című regényében az 1831-es keletmagyarországi kolerajárványról leírja, a rémhírkeltők miatt az érintett falvak lakói rátámadtak a fertőtlenítést végzőkre, azokra, akik a kutak tisztását kérték számon, s végül parasztfelkelésbe torkollott a történet. Napjainkban még nem égetik el köztereken a vakcinát gyártó Pfizer lógóját, nem kergetik el az egészségügyi alkalmazottakat, de a közösségi médiában olvasható hazugságáradat fájdalmasan burjánzik. A hatékony vakcinák felbukkanása új helyzetet teremtett. Az gyorsan kiderült, hogy az oltóanyagok gyártói nem bírják kielégíteni az óriási igényt, ezért fontossági sorrendet kell felállítani. Nem véletlenül kerültek az első körbe az egészségügyi alkalmazottak és az idősotthonok lakói. Ebből az is kiolvasható, a társadalmi piramis képzeletbeli csúcsán állók, azaz a gazdagok, a sikeres, ismert és befolyásos emberek egyszeriben az oltásra még egy ideig várakozók közé kerültek, amihez nincsenek hozzászokva. Nosza, lett is tolongás a biztonságot adó vakcinákért. Szlovákiában Dominika Cibulková volt teniszező játszotta el nem túl hitelesen a naiv embert, aki „véletlenül”, a kórház környékén járva jutott soron kívül oltáshoz, majd jöttek a többiek, énekesek, élsportolók, megyei szintű politikusok... Természetesen nem szlovákiai sajátosságról van szó. Az olasz csendőrség közel százezer beadott oltás miatt indított vizsgálatot azzal a gyanúval, hogy a védőadagot soron kívüli személyek kapták meg. Egy nápolyi kórházban ismert ügyvédek, vállalkozók és azok rokonai jutottak gyorsan vakcinához. Csehországban lemondott Pavel Brezovsky, a Nemzeti Közegészségügyi Intézet vezetője, miután az intézet koronavírus elleni oltáshoz juttatta olyan alkalmazottait és hozzátartozóikat is, akik nem tartoznak a veszélyeztetett csoportokba. Lengyelországban botrányt keltett, hogy soron kívül beoltatta magát egy parlamenti képviselő, számos színész és más ismert személyiség. A britek ennél elegánsabbak. Nyíltan jelzik, csinos összegért soron kívüli juttatás jár: egy zárt klub tagjainak potom 40 ezer fontért kínálják a védőoltást, egy dubaji körúttal összekötve... Abban igaza van Matovicnaknak, jó lenne meggyőzni néhány közismert és népszerű embert, akik az oltási hajlandóság növelése érdekében a kamerák előtt oltatnák be magukat, de Rytmus rappert és Cibulkovát a tűért folytatott tülekedésben nem ez motiválta. Az igazi sztárok e téren csodákra képesek, elég csak arra gondolni, hogy az 1950-es évek végén Elvis Presley mutatta meg, nincs semmi gond a vakcinával. Az énekes a járványos gyerekbénulás elleni oltást adatta be magának egy tévés show-műsorban. A hatás óriási volt, főleg a tinédzserek körében, és éppen ez volt az amerikai kampány célja. Kérdés, napjainkban ki tölthetné be Presley szerepét. Persze, az is jó lenne, ha a kormány végleg tisztázná, pontosan ki tartozik az ún. kritikus infrastruktúrába, azaz előnyben részesülnek az oltás során. Végezetül a vakcinák kapcsán felmerül: az unió lassú, bezzeg a britek, az izraeliek gyorsan szerezték be az oltóanyagot... Ivan Krasztev bolgár politológus szerint óriási eredmény, hogy az EU központilag, a brüsszeli bizottságon keresztül vásárol vakcinát, mert így a tagállamok nem egymással versengve, az árat felhajtva jutnak ellenanyaghoz. Ha az uniós tagállamok elkezdtek volna egymásra licitálni és a gazdag államok felvásárolták volna a szegényebbek elől a vakcinát, akkor az beláthatatlan feszültségekhez vezetett volna. Vagyis ha azt akarjuk, a jövőben hatékonyabban reagáljon az unió, akkor Brüsszel egyes egészségügyi és szociális feladatokat is átvehet. Csak el kell dönteni, a bajban szorosabb együttműködésre van szükség vagy különutas politikára. Sokkal kevesebb az álhír, mióta Trumpot letiltották Egy amerikai kutatás szerint jelentősen kevesebb hamis, bizonyítékkal nem alátámasztott - sőt, a bizonyítékoknak kifejezetten ellentmondó - információ kering az elnökválasztásról, mióta Donald Trumpot ós álhírterjesztőit eltüntették az internetről. 73 százalékkal lett kevesebb az elnökválasztással kapcsolatos hamis információ a közösségi felületeken - állapította meg a Zignal Labs. Az elemzőcég szerint Trump tiltásáig durván 2,4 millió választási csalásról szóló poszt keringett az ismertebb oldalakon, letiltása óta „csak” 688 ezer. Trump már a szavazatszámláláskor csalást kiáltott, elméleteit azóta se támasztotta alá bizonyítékokkal. Az alaptalan vádaskodás, illetve szimpatizánsainak hergelése miatt a Facebook legalább hivatali idejének végéig, január 20-ig nem engedi vissza, a Twitter pedig soha többé. Ez több republikánus, illetve európai politikus szerint túl durva lépés. Hamis kánon Trump fiókjainak befagyasztása mellett a Twitter például 70 ezer olyan profilt is törölt, melyeket bizonyíthatóan álhírek terjesztésére használtak: a fiókok a QAnon nevű csoport elméleteit adták tovább. A washingtoni Capitolium ellen zajló ostromban is részt vettek a QAnon hívei. A republikánus vezető tiltásával azoknak a hashtageknek is nagyot csökkent a számuk, amelyeket Trump hívei írtak még a capitoliumi események előtt. Trump mélyponton Elnökségének végére soha nem látott mélypontra süllyedt Donald Trump népszerűsége - derül ki a FiveThirtyEight összesítéséből. A tucatnyi közvélemény-kutatást összegző adatsorból az derül ki, hogy a megkérdezettek 58%-a nem ért egyet Trump elnöki tevékenységével, az egyetértők aránya 38%. Január 5-én, a Capitolium ostroma előtti napon az arány még 53,2-42,6 volt. A felmérések azt mutatják, hogy népszerűsége jelentősen csökkent a Capitolium ostroma után. Például az Ipsos közvéleménykutató a január 4-5-én készített felmérésében az elnök támogatóinak táborát 3 8%-ra, a tevékenységét nem helyeslőkét pedig 57%-ra mérte, pár nappal később 34-61% volt a helyzet. Trump tevékenységét 2017-es beiktatásakor a relatív többség még támogatta, de már 2017 februárjára többségbe kerültek a politikáját helytelenítők, és ez végig így maradt: 40% alatti népszerűséggel hagyja el a Fehér Házat. A modem közvélemény-kutatások történetében még nem fordult elő, hogy egy elnök támogatottsága 40% alatt, elutasítottsága pedig 50% felett legyen első ciklusa végén. Jimmy Carter volt az egyetlen, akinek a népszerűsége nem érte el az 50%-ot mandátuma végén. (hvg, mti)
