Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-13 / 9. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. január 13. | www.ujszo.com Szükségállapot Washingtonban Baljós fények a washingtoni Capitolium fölött. A nemzeti gárda mintegy 15 ezer katonáját vonják össze Washingtonban a helyi rendfenntartók megsegítésére. A belbiztonsági minisztérium pedig közölte, hogy az elnök védelméért felelős Secret Service mától fokozott készültségben lesz. (TASR/ap) RÖVIDEN William Burns lesz a CIA új igazgatója Washington. William Bums korábbi oroszországi nagykövetet jelöli a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatójának Joe Biden megválasztott amerikai elnök. Bums, aki jelenleg a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békért nevű szervezet elnöke, korábban 33 évet töltött el az USA külügyi szolgálatában. Barack Obama - szintén demokrata korábbi elnök - kormányában helyettes államtitkárként is dolgozott, ezt megelőzően pedig az USA oroszországi és jordániai nagykövete is volt. O vezette az amerikai delegációt az irániakkal folytatott titkos tárgyalásokon 2013-tól kezdve. Obama elnök ezek eredményeként tudott 2015-ben atomügyi megállapodást kötni Iránnal. A 64 éves Bums korábban nem dolgozott hírszerző tisztként. (MTI. ú) USA: Kuba pénzeli a terrorizmust Washington. Az USA ismét felvette Kubát a terrorizmust finanszírozó országok listájáraközölte az amerikai külügyminisztérium. „Ezzel az intézkedéssel ismételten felelősségre vonjuk a kubai kormányt és világos üzenetet küldünk: a Castro-rezsimnek fel kell hagynia a nemzetközi terrorizmus támogatásával és az amerikai igazságszolgáltatás aláásásával” -jelentette ki Mike Pompeo külügyminiszter. A tárcavezető indoklásában kiemelte, hogy a kubai vezetés egy sor rosszindulatú tevékenységet végez a régióban, különös tekintettel Venezuelára. A lépést elemzők olyan politikai manővernek tekintik, amely megnehezíteni hivatott a január 20-án hivatalba lépő Joe Biden erőfeszítéseit, hogy folytassa demokrata elődje, Barack Obama által megindított közeledési politikát a szomszédos szigetországgal. Az Obama-kormány 2015-ben vette le Kubát a terrorizmust támogató államok laj stromáról. (MTI) A tilalom ellenére távoznak a katonák Washington. Az USA a kongresszusi tilalom ellenére tovább folytatja afganisztáni csapatai kivonását, az amerikai védelmi tárca szerint eddig ugyanis nem kaptak erre vonatkozóan új parancsot. Az amerikai kongresszus egyik tanácsadója lehetségesjogsértésről beszélt ezzel összefüggésben. A csapatkivonást Donald Trump amerikai elnök rendelte el a konfliktus sújtotta országból, de számos demokrata és republikánus párti képviselő is ellenzi ezt. Az éves védelmi költségvetési törvény decemberi elfogadásával ezért a kongresszus átfogó helyzetelemzést rendelt el a többi között a csapatkivonás lehetséges hatásait illetően, mielőtt azt végre lehetne hajtani. Az Egyesült Államok január 15- ig 2500-2500 főre csökkenti az Afganisztánban és Irakban állomásozó katonái létszámát. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Donald Trump amerikai elnök szükségállapotot rendelt el Washingtonban január 24-ig - közölte a Fehér Ház, miután a hatáságok biztonsági fenyegetésekre figyelmeztettek Joe Biden megválasztott elnök január 20-i beiktatása kapcsán. Az elnök rendelkezése lehetővé teszi az amerikai belbiztonsági minisztérium és a szövetségi katasztrófaelhárítási ügynökség (Fema) számára, hogy szükség szerint összehangolják tevékenységüket a helyi rendvédelmi hatóságokkal. A Capitolium ostroma nyomán egyébként is megszigorították az amerikai fővárosban a biztonsági intézkedéseket Biden ünnepélyes beiktatására tekintettel. Zavargásoktól tartanak Daniel Hokanson tábornok elmondta, hogy a nemzeti gárda mintegy 15 ezer katonáját vonják össze Washingtonban a helyi rendfenntartók megsegítésére. A belbiztonsági minisztérium pedig közölte, hogy az elnök védelméért felelős Secret Service szerdától fokozott készültségben lesz. Az amerikai sajtó időközben a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) rendvédelmi szervek felé intézett belső figyelmeztetésére hivatkozva közölte, hogy Biden beiktatása körüli napokban fegyveres, illetve erőszakos zavargások lehetnek a tagállamok fővárosaiban. Az FBI január 8-án értesült egy csoportról, ami híveket gyűjt maga köré, többek között például arra, hogy Trump eltávolítása és Biden beiktatása esetén a tömeg „kormányhivatalokat rohamozzon meg.” A jelentés szerint további fenyegetéseket találtak Kamala Harris alelnök és Nancy Pelosi házelnök ellen is. Az ország államai és a bűnüldözési szervek az esetleges erőszakra készülnek. Jelenleg Washingtonban mintegy hatezer katona Budapest. Kétfordulós előválasztást javasol a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt személyének meghatározására Magyar György ügyvéd. A koncepció még nincs teljesen kidolgozva, de a Civil Választási Bizottság elnöke szerint jelentős többségi vélemény van arról, ez a forma teljes lefedettséget és legitimitást adhatna az ellenzéknek. A civil szervezet feladata, hogy megszervezze és segítse lebonyolítani az ellenzéki fopolgármester-jelölti előválasztást. Magyar György a javaslatáról azt mondta: az előválasztáson részt vevő szavazók három kérdésben is kinyilváníthatnák a véleményüket: a közös miniszterelnök-jelölt személyéről, az egyéni képviselőjelöltekről és a pártszimpátiájukról. Utóbbi azt is eldönthetné, hogy a választók milyen arányban látnák az ellenzéki pártok jelöltjeit a közös listán. Magyar György szerint ezzel elkerülhető lenne, hogy „füstös szobákban”, a választók bevonása nélkül szülessenek megállapodások. Az előválasztás eredménye ugyanis valóban a választói akaratot tükrözhetné a közös listán is. A kétfordulós előválasztást segít a rendfenntartásban. A Capitolium épülete körül új biztonsági kerítést húztak. Újabb miniszter távozik Január 6-án este Trump több száz híve megostromolta a Capitoliumot, miután az elnök egy közeli, szabadtéri gyűlésen tartott beszédében feltüzelte és arra buzdította őket, hogy menjenek a kongresszus épületéhez. Öten haltak meg az erőszakban, köztük a capitoliumi rendőrség egyik tagja, illetve később egy további rendőr öngyilkos lett a történtek miatt. Néhány rendőrt viszont felfüggesztettek, mert semmit sem tettek a zavargásokban résztvevők megfékezése érdekében. Az ostrom óta Trump kormányzatának több tagja is lemondott, köztük Chad Wolf ügyvivő amerikai belbiztonsági miniszter is. Wolf múlt csütörtökön felszólította Trumpot, hogy ítélje el a politikai erőszakot az amerikai törvényhozás épületében történtek nyomán. „Most azért is fontosnak tartja, mert az első fordulóban, az úgynevezett előselejtezőben minden indulni szándékozó miniszterelnök-jelölt megmérettethetné magát - az együttműködés pártjain túlról érkezők is. A választók mondhatnák meg, hogy ki a két (vagy akár három-négy) legerősebb aspiráns. Közülük azok is választhatnának a második fordulóban, akiknek a kedvence az elsőben kiesett. így az is kiderülne, hogy kiknek van valós társadalmi támogatottságuk - fejtette ki Magyar György. Fekete-Győr András, a Momentum elnöke korábban felvetette, hogy minden olyan fiatal vehessen részt az előválasztáson, aki 2022 májusáig betölti a 18. életévét. A Civil Választási Bizottság elnöke arra is kitért, hogy az eredményes folyamat érdekében belépési és érvényességi küszöböt is meghatároznának - a részleteket még ki kell dolgozni. Magyar György szerint az előválasztás egyszerre aktivizálna, hitelesítene és tematizálna, mivel az egész folyamat kitöltené a közéletet, továbbá pontosabban visszaadná a választók pártállását, mint bármilyen közvélemény-kutatás. (Index, ú) láthatjuk, hogy az elnök egyes hívei erőszakhoz folyamodnak eszközként annak érdekében, hogy politikai célokat éljenek el. Ez elfogadhatatlan” — fogalmazott egy közleményben Wolf. Kibékült Donald Trump elnök és Mike Pence alelnök a Capitolium ostromát követő összekülönbözésük nyomán - közölte a Fehér Ház egy névtelenül nyilatkozó illetékese. A tájékoztatás szerint Trump és Pence megbeszélést folytatott a Fehér Házban hétfőn este. Ez volt az első találkozó kettejük között, miután az elnök szerdán bírálta alelnökét, amiért nem próbálta megakadályozni riválisa, a demokrata párti Joe Biden megválasztott elnökre leadott szavazatok elektori hitelesítését a kongresszus szerdai rendkívüli ülésén. Trump nem mond le Az illetékes hangsúlyozta, hogy Trumpnak nem áll szándékában a múlt szerdai zavargások következtében lemondani, Pence pedig nem Budapest. A Duna TV régi székházában tanulhatnak tovább a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) diákjai a Vas utcai épület helyett - számolt be róla az RTL Híradó. Információik szerint már egy ideje zajlik az épület felújítása, ugyanis 2011 óta üresen áll. A jelenleg is állami tulajdonban lévő egykori székház decemberben került a Színház- és Filmművészetért Alapítvány vagyonkezelésébe. Az oktatók szerint csak a filmes képzés folyik majd a budai épületben, a színész szakos hallgatók továbbra is a pesti oldalon maradnak, az adminisztrációt pedig egy harmadik helyszínen, az Infoparkban végezhetik. Vélhetően a kollégium sem marad a Vas utcában. A Vas utcai épületben nem lesz már oktatás és bezátják az ott működő Odry Színpadot is. Amennyiben az Odry tényleg megszűnik - vagy máshová költözik -, akkor 60 éves tradíció süllyed el. Ha nem is ugyanaz a nagyságrend, de az egykori Nemzeti Színház közeli épületének felrobbantáakarja alkalmazni a 25. kiegészítést, amelynek alapján lehetősége van arra, hogy a kormányzat tagjait megszavaztassa az elnök alkalmasságáról, illetve alkalmatlanságáról feladatainak ellátására. Ha a kabinet többsége alkalmatlannak minősíti Trumpot, akkor az elnöki hatalom az alelnökre ruházódik át. Nancy Pelosi demokrata párti házelnök korábban közölte, hogy amennyiben a 25. kiegészítés alkalmazása nem jár sikerrel, az úgynevezett impeachmenthez (alkotmányos felelősségre vonási eljáráshoz) folyamodnak. Nagyon kemény vádak Donald Trump lehet az első amerikai elnök, aki ellen kétszer is kezdeményezték az eljárást. 2019-ben egyszer már elindították azzal a váddal, hogy visszaélt hatalmával, ám a republikánus szenátorok felmentették. Ha most a demokrata többségű képviselőház megszavazza is az eljárás megindítását, azt a szenátusnak is jóvá kell hagynia, ami eléggé kétséges. A 100 fos testületben 50:50 a két párt szenátorainak aránya - szavazategyenlőség esetén az alelnök voksa dönt, aki a demokrata párti Kamala Harris lesz január 20-i hivatalba lépése után -, csakhogy az impeachmenthez kétharmados többség kell, és eddig kevés republikánus szenátor tudatta nyíltan, hogy támogatja az eljárást. Amennyiben Trumpot elítélik a mostani eljárás végeredményeként, megtilthatják neki, hogy induljon a 2024. évi elnökválasztáson. Tump ellen az a fő vád, hogy súlyosan veszélyeztette az Egyesült Államokat és törvényhozásának biztonságát azzal, hogy múlt héten szerdán mondott beszédében feltüzelte híveit, akik azután megostromolták a Capitoliumot, a kongresszus épületét. A négyoldalas impeachment indítványban szerepel a vádak között az is, hogy Trump hamis nyilatkozatokat tett az elnökválasztás eredményéről, és nyomást gyakorolt Georgia állami tisztségviselőire, hogy „találjanak neki több szavazatot”. (MTI, Tx) sához hasonló, súlyos hiba volna - nyilatkozta Upor László, az SZFE egykori rektorhelyettese. Upor beszélt arról is, hogy hallani pletykákat arról, hogy melyik épülettel mi a terv: úgy tudni például, hogy az egyik Vas utcai épületet visszaadják az egyháznak, de Upor László azt sem tartja kizártnak, hogy jó szemű befektetők lámák fantáziát a kiváló elhelyezkedésű épületekben. „Bármilyen közhelyesen és pátoszosan hangzik, az épületeknek bizony nemcsak fala, de lelke is van. Némelyek egyenesen szimbolikus hellyé válnak - régóta ilyen ez a színház is sok-sok legendás előadással, számtalan színész és rendező itt hagyott mondataival, lábnyomával, tanárok és tanítványok szellemi hagyatékával. Ugyanez igaz a másik két épületre is - filmesek, tévések nemzedékei leheltek tele minden zugot” - mondta a korábbi rektorhelyettes. Tegnap Szász János filmrendező is bejelentette, nem oktat tovább az egyetemen, amelynek diákjai tavaly ősz óta sztrájkoltak az intézmény új vezetése miatt. (24.hu, RTL) Két fordulóban találnák meg Orbán kihívóját Szétszórják az SZFE ellenálló hallgatóit
