Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-13 / 9. szám
www.ujszo.com | 2021. január 13. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 9 Nem éri meg elsietni a hiteligénylést A pénzügyi tanácsadók szerint hatalmas hibát követnek el azok, akik az első körben a számukra legmegfelelőbb ingatlant próbálják meg felkutatni, és csak miután ezt megtalálták, kezdenek el gondolkodni azon, honnan is szerezhetnének elegendő pénzt a megvételére (tASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN Pozsony. A továbbra is alacsony kamatok csábításának engedve, a szlovákiai családok többsége még mindig teljesen felkészületlenül vág neki a hitelfelvételnek - figyelmeztetnek a pénzügyi elemzők, akik szerint a későbbiekben ebből még nagy baj lehet. A FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társaság legfrissebb felmérése szerint a szlovákiai családokat a koronavírus-járvány, és az ezzel együtt járó anyagi nehézségek sem vették rá az óvatosabb hitelfelvételre. Épp ellenkezőleg, a továbbra is alacsony kamatok bűvöletében a hitelt felvevők kétharmadának nincs meg az ehhez szükséges anyagi fedezete, az állandó bevételeik ingatag alapon állnak, vagy már fizetnek egy másik kölcsönt. Pénz nélkül „A hitelpiacon működő közvetítők körében elvégzett felmérésünk szerint a közvetítők 65 százaléka rendszeresen szembesül azzal, hogy a jelzáloghiteit igénylők teljesen alulbecsülik a kölcsön elnyeréséhez szükséges feltételeket. Nincs elegendő tartalékuk a későbbi törlesztéshez, és a rendszeres bevételeiket sem képesek garantálni” - mondta el lapunknak Éva Sablová, a FinGO.sk hitelezésért felelős igazgatója. A saját bank hátrányai A második leggyakoribb hiba, amit a kölcsönt igénylők több mint fele elkövet, hogy a hiteligényléssel automatikusan a saját pénzintézetükhöz fordulnak, vagyis ahhoz, ahol már korábban nyitottak számlát, miközben egyáltalán nem biztos, hogy ez kínálja a legjobb feltételeket. „Ráadásul, ha a kölcsönt igénylő bankja nem fogadja el az igénylést, az ügyfél automatikusan bekerül a hitelregiszterbe” - figyelmeztet Sablová. Megtévesztő kamatok A pénzügyi elemzők szerint a hiteligénylés előtt a lehető legtöbb ajánlatot érdemes begyűjteni, hogy kiválaszthassuk a legjobbat. Az ügyfeleknek azonban ez esetben sincs könnyű dolga. „Tízből hat hiteligénylő hagyja magát elcsábítani a bankok által kínált alacsony hitelkamattal, amelyhez végül nem jutnak hozzá, vagy ha igen, akkor csak olyan járulékos szolgáltatások rájuk erőszakolásával, amelyeknek semmi hasznát nem veszik, csupán a kiadásaikat növelik. A végeredmény így az, hogy a hitelért nagyobb összegét fizetnek, mint ha a konkurens pénzintézet kissé magasabb kamattal kínált, ám felesleges pluszkiadások nélküli ajánlatát vették volna igénybe” - állítja Sablová. Az egyik legnagyobb hiba, amit nagyon sokan elkövetnek, hogy az első körben a számukra legmegfelelőbb ingatlant próbálják meg felkutatni, és csak miután ezt megtalálták, kezdenek el gondolkodni azon, honnan is szerezhetnének elegendő pénzt a megvételére. „A felmérésünk szerint a hiteligénylők csaknem 40 százaléka először az ingatlant választja ki, és csak ezt követően kezd el érdeklődni a finanszírozási lehetőségek iránt. Márpedig, épp fordítva kellene eljárniuk. Először az anyagi lehetőségeiket kellene felmérni, és ez alapján kiválasztani azt az ingatlant, amelyet megengedhetnek maguknak” - tette hozzá Sablová. Szerinte gyakori eset, hogy az ingatlant vásárlók a kiszemelt ingatlanért kifizetik a foglalót, és csak később jönnek rá, hogy a bank nem ad nekik hitelt, így akár több ezer eurótól eshetnek el a már kifizetett foglaló miatt. Kérjünk tanácsot! „A hitelpiaci ajánlatok és az ezzel kapcsolatos jogszabályok között egyre nehezebb eligazodni. Akik így biztosra szeretnének menni, azoknak mindenképp megéri igénybe venni egy független és megbízható pénzügyi tanácsadó szolgáltatásait, a hitelfelvétel ugyanis gyakran csak azon bukik el, hogy az ügyfél nincs tisztában a lehetőségeivel” — vallja Sablová. Példaként egy olyan házaspárt említ, amely 190 ezer euróért szeretne új házat vásárolni, és amelyben a félj építőipari vállalkozó, a felesége könyvelő, miközben két gyermekük van. A ház megvásárlásához 150 ezer eurós hitelt szeretnének felvenni, a fennmaradó 40 ezer eurót pedig saját forrásokból állják. A félj éves bevételei 30 ezer euró, a feleségéé 24 ezer euró körül mozognak, a gyerekek után pedig családi pótlékot kapnak. Van már egy jelzáloghitelük a jelenlegi lakásukra, amiből még 25 ezer eurót kell visszafizetni, havi 120 eurós törlesztéssel. A lakást szeretnék meghagyni, hogy később bérbe adhassák. Sablová szerint a bankok ajánlatai között jelentős különbségek vannak, a pénzintézetek ugyanis más-más bevételt ismernek el a példában említett házaspárnak. Az igényelt 150 ezer eurós hitelt csak egy pénzintézet fogadná el, miközben a legfukarabb pénzintézet legfeljebb 115 ezer eurós kölcsönt adna a példában említett házaspárnak. A mezőgazdasági kockázati alap létrehozása továbbra sem biztos GAZDASÁGI HÍRMORZSA ÖSSZEFOGLALÓ Az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás jócskán megnehezíti az agrártermelők munkáját. A gazdák érdekvédelmi szervezetei ezért évek éta sürgetik egy ágazati kockázati alap létrehozását, amely mentőövként szolgálhatna a bajba jutott termelőknek, a szaktárca azonban nem sieti el a dolgot. Pozsony. A talajkérget repesztő szárazság, majd a hirtelen, szinte özönvízszerűén lezúduló esők az elmúlt években alaposan megtizedelték a termést. Nem beszélve arról, hogy a kiadós esőzések miatt például tavaly is jelentősen elhúzódott az ősziek betakarítása, így az ország több régiójában még december közepén is a termés begyűjtésén dolgoztak a gazdák. Hátrányban a déli járások „Az időjárási viszontagságok az elmúlt öt évben alaposan megnehezítették a termelők munkáját. Rendszerszintű intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy csökkentsük a károkat a mezőgazdasági termelésben. Azt kell elérni, hogy célszerűen növeljük az ágazatban az állami segítségnyújtást, kihasználva a vidékfejlesztésre szánt eszközöket, a legmegfelelőbb növénykultúrákat és -fajtákat kell termeszteni, és állandóan figyelemmel követni a károkat. Létre kell hozni az ágazati kockázati alapot, és észszerűen összeállítani a stratégiai tervet az elkövetkező évekre” - nyilatkozta lapunknak Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője. Hasonló hangnemben fejtette ki véleményét, és rugalmas, hatékony megoldásokra vár a Szlovákiai Agrárkamara (AKS) is, a klímaváltozás hatását ugyanis leginkább az ország déli régiói érzik meg. „A kedvezőtlen időjárási tényezők előreláthatatlanok, és rengeteg bizonytalanságot okoznak a gazdáknak. Ézen tényezők orvoslása érdekében mostanáig egyetlen kormány sem tett konkrét lépéseket, nem hozott hatékony intézkedéseket, mondjuk például a kockázati alap létrehozásával” - vallja Patasi Ilona, az AKS elnöke. A földművelésügyi tárca már 2019-ben jelezte, hogy elkészült a kockázati alap tervezete. „Az alap előkészítése a végső szakaszához érkezett. A nem biztosítható kockázatokra szánt éves összeg értéke mintegy 31,8 millió euró, aminek a 82 százalékát a földművelésügyi tárca állná, míg az agrártermelők 18 százalékkal járulnak hozzá a kockázati alap kiadásaihoz” - hangsúlyozta bő egy évvel ezelőtt az agrártárca. A minisztérium új vezetése még tavaly júniusban nyilvános vitára bocsátotta a biztosított és be nem biztosított kockázatokról szóló szakmai anyagot. Abban egyebek mellett elismeri, hogy az egyik megoldás a kockázati alap lenne, amely a minisztériumi számítások szerint 31 millió eurós összeggel rendelkezhet. Módosított tervek Az agrártárca idén azonban már egészen más eszközök és formák bevezetését fontolgatja a kockázati tényezők orvoslására. „A 2020- 2021-es átmeneti időszakban a kockázati tényezők kezelésére új eszközök bevezetésén gondolkodunk: dotáció formájában a kommersz biztosítási sémákra, konkrétan a természeti katasztrófákra, az állati és növényi betegségekre, a kedvezőtlen éghajlati körülményekre, a kártevők okozta kiesésekre fókuszálva” - részletezte Anezka Srojta Hrdá, a szaktárca szóvivője. Az agrártárca kiemeli, hogy az elkövetkező időszakban támogatni szeretné a vízszabályozást is, ezzel is hozzájárulva az időjárási viszontagságok mérsékléséhez. A feltételezett dotáció abból a támogatási tervezetből indulhat ki, amely részét képezi az EU Közös Agrárpolitikájának. (sb) Tavaly Skodából is kevesebb fogyott Prága. Tavaly kissé több mint egymillió autót értékesített a Skoda, 19,1 százalékkal kevesebbet a 2019-es 1,24 milliónál -jelentette be honlapján a Volkswagen AG csehországi leányvállalata. A legnagyobb érvágást a tavaszi járványvédelmi zárlat idején elrendelt 39 napos üzemleállás okozta számára. A régiónkban, Közép-Európában 15,7 százalékkal 181,9 ezerre csökkentek az eladások, a piaci részesedés viszont 1,74 százalékponttal 19,65 százalékra emelkedett. Csehországban tavaly 83,2 ezer autót értékesített a Skoda, 11,6%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Piaci részesedése azonban 3,34 százalékponttal 41 százalékra emelkedett. A legnagyobb európai piacán, Németországban 181,8 ezer autót adott el a Skoda, 15,4 százalékkal kevesebbet az előző évinél. Egyes piacokon ugyanakkor kiemelkedő mértékben növelte eladásait tavaly az autógyártó: Törökországban 56,3%-kal 24,2 ezerre, Egyiptomban pedig 56,3%-kal 5,5 ezerre. A legnagyobb példányszámú modell, az Octavia eladásai tavaly 29,2 százalékkal 257,4 ezerre csökkentek. Növekedést csak a Scala és Kamiq modellek értek el: 61,7 százalékkal 63,2 ezerre és 99 százalékkal 128,5 ezerre. (MTI) VÉTEL - ELADÁS__________ DOLLAR I CSEH KORONA Privatbank! 1,25-1,18 26,92-25,61 Poatabank 1,25-1,18 27,33-25,23 375,44-346,56 Szí. Takarékpénztár 1,26-1,17 26,89-25,40 375,86-343,48 Tatra banka 1,26-1,17 27,18-25,34 379,00-342,90 CSOB 1,25-1,18 26,86-25,52 Altalinoa Hitelbank 1,25-1,18 27,05-25,37 376,79-344,34 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) FORINT BANK
