Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-11 / 7. szám
10 GYÓGYHÍREK Egészség ■ 2021. januar 11. www.ujszo.com JÓL JÁRUNK Ha diót és mogyorót eszünk Ha eddig még nem tettük, szokjunk rá a diófélékre, természetesen csak akkor, ha nem szenvedünk mogyoró- vagy dióallergiától. Érdemes tudnunk, mi mindenre jók. 1 Segíthetnek fogyni: a ezekben a rágcsálnivalókban sok zsír van, de a kifejezetten jó fajtából. Magas a fehérje- és a rosttartalmuk, ezért energiát adnak és telítenek. Persze túlzásba vinni nem kell. Napi egy marék elég! 2 Jó zsírokkal látnak el: a a dióban levő zsírok többsége telítetlen, ami egészségi szempontból előnyös. Segíthet a vércukorszint és az inzulint szabályozó hormon stabilizálásában. 3 Tápanyagokkal vannak a tele: nem csak a magas fehérje- és rosttartalom vagy az egészséges zsírok miatt érdemes dióféléket fogyasztani. Számos tápanyagot tartalmaznak, így E-vitamint, Bő-vitamint, folsavat, niacint, magnéziumot, cinket, rezet és káliumot. 4 Antioxidáns-bombák: a a diófélékben olyan antioxidánsokat találunk, mint a szelén, mangán, C-vitamin és E-vitamin, flavonoidok, fenolok, polifenolok és egyéb anyagok. Egy csapatként óvják a sejteket. Ha valaki rendszeresen fogyaszt diót vagy mogyorót, illetve a belőlük készült vajat, annak egészségesebb a szíve. Az antioxidánsok a vastagbélrák ellen is védenek. 5 Kordában tartják a ko■ leszterinszintet: a sok koleszterin megvastagítja az artériákat, ez pedig agyi érkatasztrófához és szívbetegséghez vezet. A mandula, a dió és egyéb mogyorófélék csökkenthetik a magas koleszterinszintet. A szervezet termeli a koleszterin legnagyobb részét, ám az ételekből mi is pótoljuk azt. 6 A diófélék megelőzik ■ és kontrollálják a 2-es típusú diabéteszt: ez részben annak köszönhető, hogy ellenőrzés alatt tartják a súlygyarapodást, de a magas vércukor (glükóz) és zsírok (lipidek) szintjét is, ami a diabéteszt kiválthatja. Az erek belsejének rugalmasságáról is gondoskodnak - egészségi előnyük így hát az is, hogy megelőzik a szívproblémákat, melyek a cukorbetegséghez kötődhetnek. 7 Segítenek megelőzni ■ a szívbetegséget: a szív- és érrendszeri problémák akkor jelentkeznek, amikor az erek megvastagodnak. Ez a szívet meggyengíti és szívelégtelenséget válthat ki. 8 Magnéziummal látnak ■ el: a magnézium mint ásványi anyag jót tesz az idegeknek, az izmoknak, a csontoknak, a vércukorszintnek, a vérnyomásnak, sőt a genetikai anyagnak vagy DNS-nek is. (doktor) Károsítja a szívet a pénzhiány C-reaktív fehérje (CPR) szintje - ez jelzi a szervezetben a megnövekedett gyulladásos folyamatokat, melyek elősegítik az ateroszklerózis kialakulását, ami a legtöbb szív- és érrendszeri betegség gyökere. Egy másik lehetséges ok, hogy azok, akik hirtelen pénzügyi nehézségben szenvednek, gyakran nem rendelkeznek megfelelő támogatói védőhálóval, írják a kutatók. Bizonytalan munkakörülmények „A fiatalfelnőttkori jövedelemveszteség fontos és független tényező a szív- és érrendszeri betegségekben és a korai elhalálozásban” — írják a szerzők. Ez még erőteljesebb lehet a fiatalok egyre bizonytalanabb munkaerőpiaci helyzetével a jövőben. A pénzügyi veszteségek leginkább a kevésbé képzetteket, a munkanélkülieket, a nőket és a színes bőrűeket érintették. A dohányosok, a nem házasságban élők, valamint a depressziós tünetektől szenvedők is gyakrabban érintettek. (webbeteg) Aki pénzügyi válságba kerül, annak különös figyelmet kell fordítania az egészségére: drasztikus jövedelemvesztés után a következő években megnő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. A pénzproblémák és a rossz egészségi állapot gyakran együtt jár. Amerikai kutatók azt vizsgálták, hogy a súlyos pénzügyi veszteségnek milyen hosszú távú hatása van a szív egészségére. Ehhez 4033 résztvevő karrierjét kísérték figyelemmel 25 éven át. Az 1990-es évek elején a résztvevők 23 és 35 év közöttiek voltak. A Miami Egyetem kutatói, Tali Elfassy és Sámuel L. Swift által vezetett kutatásban az olyan egészségileg releváns tényezőket dokumentálták, mint az életmód és az egészség. Az első 15 évben rendszeresen megkérdezték a résztvevőket a pénzügyi veszteségeikről, a következő évtizedben pedig a szívás érrendszeri megbetegedéseket és a mortalitást elemezték. A kockázat megduplázódott A kutatók 2005 és 2015 között 106 olyan szív- és érrendszeri eseményt regisztráltak, mint például az infarktus, az agyi érkatasztrófa vagy a szívbetegség. Azok a résztvevők, akik a korábbi években a bevételük 25%-át elvesztették, kétszer olyan valószínűséggel kaptak ilyen betegségeket. Például aki hirtelen 20 000 dollárt vesztett el, annál a kockázata megháromszorozódott. Akik pedig egynél több pénzügyi válságot tapasztaltak, különösen veszélyeztetettek voltak: az érintettek két és félszer gyakrabban betegedtek meg valamilyen szív- és érrendszeri betegségben. A tanulmány ideje alatt elhunyt 164 résztvevőnél az elhalálozás valószínűsége nagyobb pénzügyi veszteség után háromszor magasabb volt. „Az alacsony jövedelem gyakran összefügg az olyan egészségtelen viselkedéssel, mint a megnövekedett alkoholfogyasztás, a dohányzás és a fizikai inaktivitás. Ezek a tényezők elősegítik a szívás érrendszeri betegségek kialakulását” - írják a kutatók. Mentális stressz Az állandó stresszt, amit a pénzhiány okoz, a kutatók a megfigyelt kapcsolat központi tényezőjének tekintik. A stressz idején a vérnyomás emelkedik - nemcsak akut stresszhelyzetben, hanem hosszú távon is. Ez arányosan megnöveli a kardiovaszkuláris kockázatot. Korábbi vizsgálatokban azoknál az embereknél, akiknek jövedelme megszakadt, magasabb volt a A LEVEDOPA PIACI ÉRTÉKE DOLLÁRMILLiÁRDOKBAN FEJEZHETŐ KI, LEGGYAKRABBAN VEGYI SZINTÉZISSEL NYERIK, DE VANNAK TERMÉSZETES FORRÁSAI IS A paradicsom szerepe a Parkinson-kór kezelésében Az rég ismeretes, hogy a paradicsom jelentős antioxidációs és antibakteriális tulajdonságokkal bír. Finom, pozitívan hat a szívre, a bőrre, az emésztésre, a szemre és a csontokra. Sőt, mi több: a speciálisan termesztett paradicsom javíthat a Parkinson-kórban szenvedők állapotán. a zöldség méregteleníti a szervezetet, és vízhajtó tulajdonságának köszönhetően tisztítja a vesét, a vért és a beleket. Likopintartalmának köszönhetően erősíti az immunrendszert, véd a szív- és érrendszeri betegségek, a hasnyálmirigyrák és a vastagbélrák ellen. Amint a sciencedaily.com írja, úgy tűnik, most a Parkinson-kórban szenvedőknek is segíthet. A tudósok levedopával, vagy másképpen L-DOPA anyagjai dúsított paradicsomot fejlesztettek ki. Ezt használják akkor, amikor a Parkinson-kórban szenvedők dopaminszintje alacsony. A leggyakrabban használt és a leghatékonyabb gyógyszerről van szó, amit az említett betegség kezelésére használnak. Az L-DOPA valójában aminosav, ami a bélből szívódik fel a vérbe. Csak az agyban alakul át dopaminná. Az ezzel dúsított paradicsom reményt jelenthet azoknak, akiknél a vegyileg előállított L-DOPA mellékhatásokat vált ki, leggyakrabban hányingert. „Ennek a paradicsomnak a termesztése nem igényes” - mondta Cathie Martin professzor asszony. Hozzátette: a Parkinson-kór súlyos problémát jelent a fejlődő országokban, ahol sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy 2 dollárért hozzájussanak a szintetizált L-DOPA napi adagjához. Mivel az L-DOPA oldódó anyag, a paradicsomból könnyen, egyszerű technológiai eljárással ki lehet vonni. Az L-DOPA, vagy levodopa 1967 óta a Parkinson-kór alapvető gyógyszere. Piaci értéke dollármilliárdokban fejezhető ki. Leggyakrabban vegyi szintézissel nyerik, de vannak természetes forrásai is. Legismertebb a bengáli bársonybab, aminek 10 százaléka L-DOPA. A hüvelytermést bársonyos szőr borítja, ami allergiás reakciót válthat ki. A bársonybab növeli a triptaminok termelődését, amelyek a Parkinson-kórban szenvedőknél hallucinációt okozhatnak. A Parkinson-kórról annyit kell tudni, hogy neurológiai betegség, s az jellemzi, hogy az agy idegsejtjei elhalnak. Leggyakrabban a 60 éven felülieket érinti, de nem ritka a fiatalabbak körében sem. Jellemző tünete a remegés, az izommerevség, a lelassult mozgás, az egyensúlyzavar. Gyakran kíséri demencia, depresszió, fájdalom, alvászavar. (vys.-k)
