Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-09 / 6. szám
Polgár Anikó tárcája a Szalonban N C/3 ' / * 17. oldal 2021. január 9., szombat, 15. évfolyam, 2. szám Mi tudható a szlovákiai magyar egyetemistákról? A Impulzus Tár/% sül ás 2020 ta/ 1 'Tf vaszán online / % kérdőíves fel-JL mérést végzett a szlovákiai magyar egyetemisták körében. A kutatás célcsoportja, az egyetemisták, nem véletlenül kerültek a Társulás fókuszába. A 2018- ban alakult szervezet kiemelt célkitűzése ugyanis a szlovákiai magyar fiatal értelmiség közösségi életének szervezése. A felmérés eredményeiből kirajzolódik egy kép a leendő szlovákiai magyar diplomásokról, akiknek egy része majd értelmiségi szerepet is vállal. A Társulás a társadalomtudományok iránt érdeklődő fiatalok számára lehetőséget szeretne teremteni kutatási projektekben való részvételre, ennek egyik első eredménye az az ifjúságszociológiai műhely létrehozása, melynek keretében az érdeklődő egyetemistákat bevezette a körükben végzett kérdőíves felmérés módszertani ismereteibe, és megvalósult ez a kutatás. Általános szocio-demográfiai jellemzők A kutatás során 530 fiatalt sikerült megszólítani, akiknek többsége Szlovákiában tanul'(82%). A szlovákiai magyar egyetemisták Szlovákián kívül elsősorban Magyarországon és Csehországban tanulnak. A kitöltők körében is ez a sorrend alakult ki, 12%-uk Magyarországon, főként Budapesten és Győrben, 5%-uk csehországi egyetemeken (Prága, Brünn) hallgató. Az adatközlők fele kizárólag magyar nyelven folytatja tanulmányait, 28% szlovák nyelven és 4% cseh nyelven. A középiskola oktatási nyelve ettől eltér 7%-uk végezte szlovákul, 90% pedig magyar nyelven. A válaszadók körében domináltak a nők, a kitöltők 64%-a volt nő és 36%-a férfi. Az arány nem meglepő, két okból sem, egyrészt a felsőoktatásban többségben vannak a nők, másrészt a kérdőíves felmérésekben szívesebben vesznek részt a nők mint a férfiak A kitöltők átlag életkora 24 év volt. A kutatásban hangsúlyt kapott a hallgatók vallási élete, 77%-uk mondta magáról, hogy valamelyik felekezethez tartozik közülük a legtöbben 68% római katolikusnak, 28% reformátusnak vallja magát, a többiek egyéb felekezetbe tartoznak. A felekezethez tartozás nem jelenti az egyház tanítása szerinti vallásosságot, 59%-uk a maga módján tartja magát vallásosnak, minden ötödik adatközlő viszont az egyház tanítása szerint vallásos. A római katolikus és a református vállasgyakorlás színhelye a templom, ahová a hallgatók 16%-a jár heti rendszerességgel. A szlovákiai magyar lakosság többsége falun él, az egyetemisták 61,9%-a is felüt jelölt meg állandó lakhelyként. A felmérés időszakában vélhetően a járvány miatt szintén felüt jelöltek meg többségben (53%) tartózkodási helyként, abból kifolyólag, hogy kényszerből el kellett hagyniuk az egyetemi kollégiumot, és valószínűsíthetően az állandó lakhelyükre költöztek vissza. Nemzetiség alapján a válaszadók 13%-a szlováknak vallotta magát, 86%-a magyarnak, ez az arány a szülők nemzetiségével is megegyezik mind az anyák mind az apák tekintetében. A párkapcsolatban élők esetén a partnerek 16%-a szlovák nemzetiségű. A közösséghez tartozás érzésének vizsgálata oly módon történt, hogy 3 előre megadott közösség kategóriába sorolhatta magát a hallgató: felvidéki magyar, szlovákiai magyar vagy csak egyszerűen magyar. Kizárólag magyarként 9% illette magát, 41%-uk szlovákiai magyar, a legtöbben pedig felvidéki magyar közösséghez tartozónak érzik magukat. egyetemi diplomát. A határon túli magyar kisebbséget célzó kutatásoknál az államnyelv ismeretének szintje és színtere központi kérdés. Az egyetemisták körében, akiknek mindegy fele magyar nyelven tanul a szlovák nyelvtudás szintje saját bevallásuk szerint középszintű (5 fokú skálán 3,3), leginkább az angol nyelvismeretük szintjéhez (3,1) közelít. Az angol nyelvhasználat színtereire nem terjedt ki a kérdőív, azonban az alábbi táblázatban is látható, hogy a zenehallgatáskor és a közösségi média használatakor dominál az idegen nyelv aktív vagy passzív használata. A magyar nyelv kizárólagos használatára a családban (87%) és a hitvalláskor (88%) van lehetőség. A hivatali ügyintézésnél (43%), az orvosnál (44%) és bevásárláskor (54%) gyakoribb a magyar és a szlovák nyelv együttes használata. (1. táblázat) A válaszadó egyetemisták körében sem érvényesül az a korább tendencia, miszerint munkát csak a tanulmányok befejezését hir- n r J'; i' • • • . .f Otthon _ _ 86,8 0,2 10,1 2,9 Barátokkal________________________57,1 1,2 22,8 19 Egyetemen _ 43,4 15,4 15,4 _ 25,8 Hivatalban______________________14,7 ~~ 33,7 43,2 8,3 Orvosnáj 32,7 19,5 44,3 3,5 Templomban 87,6 2,2 6,1 4,1 Bevásárláskor_____________ 28,7 10,1 533 7,6 TV-nézéskor______________________333________3_________19,3 43,9 Zenehallgatáskor 12,9 0,8 2,9 83,4 Nyomtatott sajtó olvasásakor 42,4 4 26,9 26,7 Közösségi média használatakor 24,2 2,3 13,5 60 Továbbtanulási motivációk A felsőoktatási tanulmányok folytatásának motiváló tényezői között alább látható, hogy a hallgatókra befolyással van az oktatás nyelve is, azonban elsődlegesen az önmegvalósítás, a saját érdeklődés van rájuk hatással. (Grafikon) Azon túl, hogy elsősorban saját érdeklődési körüknek megfelelően választanak oktatási intézményt feltételezhető, hogy bizonyos személyek is befolyásolja őket. A legnagyobb hatást az anyák gyakorolják ezen a téren a hallgatókra, majd sorrendben a barátok, az egykori tanárok és az apák következnek A szülők iskolai végzettségét tekintve az egyetemisták körében az anyák magasabb iskolai végzettséggel bírnak, felsőfokú diplomával rendelkezik az anyák 28 %-a, az apák 24%. Az érettségivel végződő középiskolát fejezett az anyák 49%a, az apák 42%-a. Összességében az egyetemisták háromnegyede lesz elsőgenerációs diplomás, akinek egyik szülője sem szerzett korábban követően vállal, az egyetemisták több mint meg fele (51%) az egyetemi tanulmányai alatt valamilyen formában már dolgozik, közülük 22% teljes állásban, 66% részmunkaidőben. A szülői támogatás (134 euró átlagosan), a dolgozók esetén az önálló kereset és 32%-uk esetén az ösztöndíj az egyetemisták számára átlagosan 387 eurónyi havi bevételt jelent. Ezzel az anyagi helyzettel a többség (56%) elégedett, vagyis beosztással jól kijön. AZ ALABBI TÉNYEZŐK MILYEN MÉRTEKBEN BEFOLYÁSOLTÁK A FELSOOKTATASI TANULMÁNYAID VÁLASZTÁSÁT? (ÉRVÉNYES VÁLASZOK ÁTLAGA) Saját érdeklődésem, kíváncsiságom ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ 4,23 Munkahelyi lehetőségek Oktatás nyelve A szakirány presztízse Jó kereseti lehetőség reménye A felsőoktatási intézmény presztízse Távolság (egyetem és lakóhely között) ^ Anyagi helyzet ■■ Középiskolai szakirány ■■■■■■■■■■■■■■** 2,3 Családi elvárás 1,98 Az intézmény toborzó tevékenysége •■BBsat.at ; 1,78 Más társadalmi elvárás 1,76 Az intézmény diákjai 1,75 Civil társadalmi szervezet ■■■■s********** 1,48 1-egyáltalán nem, 2-inkább nem, 3-is-is, 4-kis mértékben, 5-teljes mértékben Közéleti érdeklődés A közélet iránti érdeklődés egyik mércéje lehet a napi online sajtó követése, a szlovákiai magyar hírportálokkal kapcsolatos olvasási szokásaikról kiderül, hogy az egyeden papír alapon is megjelenő szlovákiai magyar napilap az Új Szó online változata bír a legnagyobb olvasottsággal köreikben, melyet a parameter.sk és felvidék, ma követ. A kérdőívben konkrét főként ifjúsági civil szervezetekkel való kapcsolati szintek felmérésére is sor került. A legismertebb szervezet nem ifjúsági szervezet, az 1949-ben alakult Csemadok, mely máig a máig legnagyobb kulturális szervezet, majd a Rákóczi Szövetség és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség következik. A Rákóczi Szövetség nem kifejezetten szlovákiai szervezet, magyarországi székhelyű, azonban programjai a határon túli területekre összpontosítanak, korábban kifejezetten a felvidéki magyarokat célozta meg, méltán lehet így ismert az egyetemisták körében. A felmérés lebonyolításában az Impulzus Társulás segítségére volt a Diákhálózat, a kifejezetten egyetemistákat megszólító ernyőszervezetben nem véleden a legnagyobb fokú aktivitás, a hallgatók 11,3%ra jellemző. (2. táblázat) Nyári táborok A szlovákiai magyar egyetemisták körében nagy múltra tekint vissza a nyári táborok szervezése, ahol az idő egy részében a szórakozás játszik szerepet, azonban nyári egyetemi jellegükben terepet adnak közéleti témák megvitatásáCsemadok___________________________ 3,8 60 1 27,4 | 83 _ Diákhálózat 17,1 413______________293_______________11,3 Esterházy Akadémia 58,8 35,1 5 1 Magyar Ifjúsági Konferencia 59,5 333__________ 6 0,8 Impulzus______________________________ 77,7__ 19,3 2,4 0,6 Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) 70,8 25,6 3,4 03____ Rákóczi Szövetség 23,5 55,9 25,2 53^___ Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség________36________ 523__________ 73____________33_______ Via Nova _ 48 38,9 ____ 11,9 _ _________13_______ TéKa (Szlovákiai Magyar Fiatalok q 7 ,, Tudományos és Kulturális Társulása) ' ' _________'__________________'_________ ra. A válaszadók 42%-a részt vesz valamilyen nyári egyetemen/ifjúsági táborban, közülük 12% a két legnagyobb szlovákiai magyar nyári táborban/szabadegyetemen, Gombaszögön és Martoson is jelen van, minden negyedik hallgató azonban csak más nyári rendezvényeket látogat. A jelentős múlttal rendelkező Gombaszögi Nyári Tábor szervezői között a szlovákiai magyar egyetemisták diákszervezetei jelentős szerepet játszanak, nem meglepő, hogy a nyári tábor látogatok 58%a Gombaszögre jár, 29%-a pedig a 2013 óta megrendezett Martosi Szabadegyetemre. Jövőtervek Jövedelemszerzés célú migráció az egyetemisták 27%-ának a tervei között szerepel, döntő többségük (73%) azonban Szlovákiában szeretne munkát vállalni. A külföldi munkavállalási tervek hátterében az alacsony bérezés áll, az azzal elégedetlenek ádagosan 1715 euró havi jövedelemért Szlovákiában is dolgoznának. 2019-ben Szlovákiában az MA diplomások ádagbére bruttó 1694 euró volt, melynek nettó értéke a kivándorolni szándékozók megjelölt fizetési igényétől távol áll. Az egyetemisták negyedének jövőtervei között szerepel tanulmányainak folytatása, doktori képzés formájában, főként Szlovákiában és Magyarországon. Morvái Tünde
