Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-09 / 6. szám
2 KÖZÉLET 2021. január 9. | www.ujszo.com Az oltástól függ a gazdaság jövője Eduard Heger pénzügyminiszter szerint a világjárvány két éwel vetette vissza a szlovák gazdaságot (TASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A koronavírus-járvány két éwel veti viasza a szlovák gazdaságot, teljesen felforgatva az állam gazdálkodását. Enyhább javulásra csak a tömeges oltást követően számíthatunk, a járvány előtti szintre a legjobb esetben azonban így is csak a jövő év végére tornászhatjuk vissza magunkat. „A világjárvány nagyjából két évvel vetette vissza az időben a szlovák gazdaságot. A járvány előtti szintre leghamarabb a jövő év végére térhetünk vissza” - állítja Eduard Heger pénzügyminiszter. A szakemberek szerint továbbra is rengeteg a bizonytalanság, hiszen még nem tudhatjuk pontosan, mikorra várható a járvány második hullámának tetőzése. Az Adatok pátosz nélkül szakmai platform elemzői szerint erre január közepén számíthatunk, miközben az elkövetkező két hétben még a fertőzöttek és a járványban elhunytak számának a drasztikus növekedése várható. Tavaszi javulás? „Nagy a bizonytalanság, a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján azonban abban bízunk, hogy tavasztól a gazdaságban is beindulhat a javulás” - nyilatkozta lapunknak Katarina Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Szerinte minden attól függ, milyen gyorsan sikerül beoltani a lakosságot a vírus ellen, és persze attól is, hogy milyen támogatást nyújt a gazdaság fellendítéséhez a kormány. „A tavaly nyári átmeneti javulást követően a járvány második hulláma miatt őszre újra lejtőre került a gazdaság, Szlovákia gazdasági teljesítménye a számításaink szerint tavaly így nagyjából 6,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A legnagyobb érvágást a járvány első és második hullámában is a szolgáltatások, ezen belül is a turizmus és a vendéglátás szenvedték el, az ipar a második hullámot - legalábbis eddig - viszonylag jól vészelte át” - mondta el Muchová. A Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint ha a tömeges oltással sikerül leküzdeni a járványt, a tavalyi látványos visszaesést idén nagyjából hasonló mértékű növekedés követheti. „Idén nagyjából 6 százalékos növekedésben bízunk, amihez az év végétől újabb lökést adhatnak az uniós újjáépítési alapból származó támogatások” - tette hozzá Muchová. Kiürül az államkassza A szigorú járványügyi intézkedések okozta gazdasági visszaesés miatt az államkasszába is jóval kisebb összeg folyik be, miközben a gazdaság megmentésére fordított állami támogatások jelentős összeget vittek el. A pénzügyminisztérium legfrissebb, e héten kiadott jelentése szerint az állam kiadásai tavaly 7,758 milliárd euróval haladták meg a bevételek összegét. Csak az adókból majd egymilliárd euróval kevesebb folyt be az államkasszába, mint amivel a tavalyi évre elfogadott eredeti költségvetés kidolgozásánál számoltak. „Ami már most biztos, hogy ebben, vagyis a 2024-ig tartó választási időszakban képtelenség lesz kiegyenlített állami költségvetést kidolgozni. A célunk, hogy az államháztartási hiányt legalább a hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alá szorítsuk vissza” - mondta el Heger. Csak összehasonlításképpen: a tavalyi GDP-arányos hiány az előzetes számítások szerint megközelítette a 10 százalékot, a decemberben elfogadott állami költségvetés szerint pedig idén 7,4, jövőre 6,2, 2023-ban pedig 5,7 százalékos deficit várható. A mérvadó pénzügyi elemzőintézetek szerint az állami költségvetésben felvázolt forgatókönyv rendkívül lassújavulással számol, miközben ez jóval dinamikusabb is lehetne. Ezt a pénzügyminiszter sem vitatja, szerinte így a jövő évi költségvetésben már merészebb lefaragásokkal rukkol elő. „Szeretnénk hatékonyabbá tenni az adóbehajtást, felgyorsítani az uniós támogatások lehívását, és jobban odafigyelünk majd a kiadásokra is” - ígéri Heger. (mi, TASR) Politikusok nem mentek el Lucansky temetésére Még tartunk a vírustól, de már nem korlátozzuk annyira a kapcsolatainkat ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ellenzéki politikusok, az előző kormány képviselői sem mentek el Milan Lucansky volt országos rendőrfőkapitány temetésére. Zuzana Caputová államfő részvétlevelet írt Milan Lucansky volt országos rendőrfőkapitány feleségének, Boris Kollár (Sme rodina), a parlament elnöke és Igor Matovic (OEaNO) kormányfő gyászkoszorút küldött Csorbára (Strba), ahol tegnap vettek végső búcsút Lucanskytól. „A koszorút a saját nevemben küldöm, mert így érzem helyesnek, és ebben a pillanatban egyáltalán nem foglalkozom azzal, hogy milyen indíték vezette Milan Lucanskyt, amikor meghozta ezt a szomorú döntést. Annak is örülök, hogy Roman Mikulec (OEaNO) belügyminiszter úgy döntött, kifüggeszti a gyászlobogót a volt rendőrfőkapitány emléke előtt tisztelegve” - írta a közösségi hálón a miniszterelnök. Matovic bevallása szerint a koszorúval az elismerését is ki akarja fejezni Lucansky felé, amiért volt bátorsága részlegesen megtisztítani a rendőrséget a maffiától. Hozzátette: ezzel a gesztussal nem akarja felmenteni Lucanskyt a törvénysértés gyanúja alól. A kormányfő elismételte, hogy Mária Kolíková (Za l’udí) igazságügy-miniszter, valamint az Igazságügyi Rendészet és Büntetésvégrehajtási Alkalmazotti Kar (ZVJS) tagjai továbbra is a bizalmát élvezik. (TASR, dp) NAGYROLAND A koronavírus miatt árzett fenyegetettség a lakosság körében hasonló szinten van, mint a járvány első hulláma ideján, de az óvintézkedések betartására már kevésbé figyelnek oda az emberek - mutatott rá a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Szociológiai Intézetének felmérése. Pozsony. Az SAV a koronavírusjárvány kirobbanása óta folyamatosan figyelemmel kíséri a közhangulatot. Az MNFORCE és a Seesame közvélemény-kutató ügynökségekkel együttműködve immár hatódj ára készítették el a „Hogy vagy, Szlovákia?” (Ako sa máte, Slovensko?) nevű felmérést, amelyben az emberek óvintézkedésekhez való hozzáállására, valamint a vírussal kapcsolatos véleményére voltak kíváncsiak. A legutóbbi felmérésből az látszik, hogy a megkérdezettek több mint egyharmada (36,2 százalék) továbbra is rendkívül tart a megbetegedéstől. Ez az érték alig marad el a március közepén mért adatoktól (38,9 százalék), amikor a koronavírus először felbukkant Szlovákiában. A többség odafigyel? A megkérdezettek válaszaiból továbbá úgy tűnik, hogy a többség igyekszik betartani a járvánnyal kapcsolatos óvintézkedéseket. A felmérés készítői arra kérték a válaszadókat, hogy 1-től 10-ig terjedő skálán pontozzák, mennyire veszik komolyan a kormány és a közegészségügyi hivatal előírásait (az 1-es azt jelentette, hogy az adott személy teljesen betartja az óvintézkedéseket, a 10-es pedig azt, hogy egyáltalán nem tartja be). A decemberi felmérésben az emberek 66 százaléka választotta az 1-es, 2- es, vagy 3-as opciót, ami az óvintézkedések magas fokú betartását jelzi. Az országos tesztelés idején mért adatokhoz képest azonban enyhén csökkent az óvatosak száma, akkor 72 százalék figyelt nagyon oda. Maradt a kapcsolattartás Mindezek ellenére az elemzés arra mutatott rá, hogy óvintézkedések ide vagy oda, az emberek jelentős része már nem hajlandó lecsökkenteni a személyes kapcsolattartást. Az országos tesztelés idején a válaszadók 30,7 százaléka teljesen beszüntette az emberekkel való találkozást, decemberben viszont erre már csak a megkérdezettek 19,4 százaléka volt hajlandó. A márciusban mért adatoktól ez még inkább elmarad, akkoriban még a válaszadók 47,2 százaléka teljesen elszigetelte magát. Miloslav Bahna, az SAV Szociológiai Intézetének munkatársa ezt azzal magyarázza, hogy az emberek már egyszerűen belefáradtak a hosszú hónapok óta tartó szigorításokba. „Az országos tesztelés idején és a decemberben mért adatok közti különbségre valószínűleg a kormány kommunikációja is ráerősített, hiszen nem derült ki belőle egyértelműen, milyen súlyos a helyzet a karácsony előtti időszakban. A vírussal kapcsolatos fenyegetettségérzet, amelynek szintje az első hullám idején tapasztalt félelemhez hasonlítható, most összekapcsolódott a személyes kapcsolatok alacsonyabb mértékű visszaszorításával. Nyugtalansággal állapíthatom meg, hogy az óvatos magatartás és az életkor közötti összefüggés szinte eltűnt. Tavasszal még érvényes volt, hogy az idősek jobban féltek, és kevesebbet találkoztak másokkal, decemberben ez a összefüggés már nem figyelhető meg” - magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy ez azért akkora probléma, mert éppen az idősek vannak kitéve a legnagyobb veszélynek. Politikai kérdés A decemberi adatokból továbbá az a tendencia is kiolvasható, hogy az emberek, akik elégedettek a kormány eddigi intézkedéseivel, jobban odafigyelnek az előírások betartására. Azok, akik bíznak a szlovákiai tudományos intézményekben, nagyobb mértékben voltak hajlandók korlátozni a kapcsolataikat. Ennek az ellenkezője is megfigyelhető, vagyis akik nem bíznak a kormányban és a tudományban, kevésbé tartották be az óvintézkedéseket. Ami a pártpolitikai hovatartozást illeti, a felmérés szerint az ESNS támogatói tartják legkevésbé tiszteletben az óvintézkedéseket, ami nem meglepő, hiszen Marian Kotleba pártelnök folyamatosan összeesküvés-elméleteket terjeszt a közösségi oldalán. Pozsonyban a temetés idején legalább 150 ember gyűlt össze az Országos Rendőr-főkapitányság épülete előtt. Többségük nem tartotta be az előírt biztonsági távolságot, és szájmaszkot sem viselt. Annak ellenére, hogy ezzel megsértették a kijárási és gyülekezési tilalmat, a rendőrség nem lépett közbe. (TASR-feivétei)
