Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-04 / 281. szám
www.ujszo.com | 2020. december 4. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Ünnepi padlófék Vaníliás vakcina és furcsa űr az idei karácsonyi készülődésben VERES ISTVÁN F ppen egy csapat szarvas E szaladt át az úton, amikor Bandika és Ervin hirtelen lefékezett. Pontosabban Ervin taposta a fékpedált szorgalmasan, mivel szerette volna elkerülni az ütközést. Miután ez sikerült, Ervin feltette Bandikának a kérdést, tudja-e, mi az a rudli. Olyan, mint a nudli, csak veszélyesebb? - kérdezte egyesből kettesbe váltva Bandika. Pontosan - helyeselt Ervin. Ha most itt egy nudli futott volna át az úttesten, nem kellett volna fékeznünk, el is gázolhattuk volna. A rudli viszont már veszélyesebb jelenség, jegyezte meg, majd bekapcsolta a rádiót. Egy szlovák adó zendített rá, éppen a vándormadarakról szóló balladát játszották Miro Zbirkától, pontosabban annak is a feldolgozott változatát. Majd a hírek következtek, de mivel recsegni kezdett a hírolvasó beszéde, Bandika inkább áttekerte a Bartókra. Nem tetszenek a hírek, vagy mit tekergeti? - kérdezte tiltakozó hangon Ervin. Semmi újat nem mond - váltott vissza négyesbe egy zöld Wartburg mögé érve Bandika. Megint elvittek a kommandósok valami Miroslavot vagy Jaroslavot. Hát aztán. Legalább nem kell tovább rettegniük, hogy mikor viszik el őket. Nézze ajó oldalát -tekerte le az ablakot Ervin. Értem én, csak ez a monotonitás. Minden nap ugyanaz. Erre is rá lehet unni ám. Már azt sem tudom, monotonista vagyok vagy monoteista. Ervin nem hagyta szó nélkül. Maga csak ne unatkozzon, maga még fiatal. Gondoljon azokra, akik egy életen keresztül ugyanazt csinálták, és még hálásak is voltak érte. Nézze meg például ezt a zöld Wartburgot. Igaz, hogy füstöl, mint a JCP, de megy. Lehet vele közlekedni. Hát igen, múltkor hallottam egy autószerelő műhelyben a mondást, hogy 2005 előtt még tudtak autókat csinálni - rakta ki a bal indexet Bandika, és belelépett a gázba. Miért, ezek a mostaniak micsodák? - kérdezte Ervin. Ezek inkább guruló számítógépek - válaszolta Bandika. Egyébként maga mit kért a Mikulástól? Vagy nem is írt neki? De, de, írtam - bizonygatta Ervin. Na, és mit kért tőle? Jó egészséget? Koronavírus elleni oltást vaníliás ízesítésben? Áruljamárel! -türelmetlenkedett Bandika, miközben megelőzött egy fehér városi terepjárót. Azt elég, ha a Mikulás tudja, jegyezte meg Ervin, majd hozzátette - egyébként nem titok, kolbászt kértem, olyat, amit körtefán füstöltek. A csokit nem szeretem, a banánt unom, mandarint meg úgy is kapok a kocsmában a Rózsikától. Mit lehet ilyen helyzetben kérni maga szerint? Kolbászt, semmi mást, igaza van - bólintott Bandika, majd hosszan beszélni kezdett arról, hogy az idei ünnepi készülődésben valami furcsa űrt érez. Mintha hiányozna valami, ami eddig itt volt. Csendben haladtak egy darabig, majd Ervinnek eszébe jutott a megoldás. Nem raktuk fel a lámpaoszlopokra a szokásos karácsonyi világítást a Fő utcán! A harang, hópehely és Mikulássapka alakú villogok ott várakoznak a raktárban! Hát ezért olyan bizonytalan a lakosság! Bandika nyomott egy újabb padlóféket, megfordította az úttesten az autót, és már robogtak is vissza, hogy mulasztásukat bepótolják. A szerző a Vasárnap munkatársa Mihez kezd a magyar közmédia és kormánypropaganda Szájerrel A magyar közmódia egyelőre óvatosan hallgat és kerülgeti Szájer József ügyét, legfeljebb a járványelőírások megszegését ismertette, de az ügy részletei nélkül is vinni kell azt a vonalat, hogy összeesküvés zajlik Magyarország ellen. Ezért kapóra jön a kormányzati propagandának titkosszolgálati tevékenységet sejtetni a fideszes politikus lebukása mögött - írta a Mérce. Ugyan a Szájer-ügy annak hátterétől függetlenül is világosan mutatja a magyar kormány képmutatását és hitelteleníti az éppen csak elkezdődött homofób kampányát, de az sincs kizárva, hogy a kármentés sikeres lesz. A kialakuló külföldi titkosszolgálati szál ugyanis tökéletesen passzol abba a Soros-háttérhatalom álomvilágba, amelyet a magyar kormány megálmodott, és arra is alkalmas, hogy emlékeztesse választóit: Magyarország támadás alatt van. A primitív, ám érthető válasz egyszerű, mint mindig: Soros. O csalta el Szájért a melegorgiára és tette a drogot a táskájába. Földi László, a kormánypropaganda nemzetbiztonsági szakértője le is nyilatkozta a Magyar Nemzetnek, hogy „élet-halál harc zajlik Brüsszellel és a Soros-hálózattal”. „Ha elfogadjuk Szájer József magyarázatát, akkor a tiltott szereket valaki beletette a hátizsákjába. Tehát a műveletben résztvevők biztosra mentek. Teljesen világos, hogy a Szájer-botrányt nem véletlenül időzítették a magyar-lengyel vétó időszakára, hiszen ez egy komoly jelzés volt: vigyázat, túl sokat tudunk rólatok. Elet-halál harc zajlik, olyan időszakot élünk, amikor nem szabad hibázni. Szájer József sikeres kiiktatásából pedig tanulni kell” - mondta az egykori kommunista titkos ügynök, mostani kormányzati szakértő a Magyar Nemzetnek, (úsz) Vétótörténetek, melyek rosszul végződtek FELEDY BOTOND K orántsem ez az első eset, hogy az Európai Unióban politikai vétót emelnek, megvan a vétók története a közösségben. Budapest és Varsó szempontjából nem feltétlen jósolnak jót a precedensek. A magyar és a lengyel vétó arról szól, hogy az egyhangú támogatást követelő uniós költségvetést és ajárvánnyal kapcsolatos gazdasági mentőalap elfogadást blokkolják, hogy a feloldásért cserébe a jogállamisági ellenőrzés visszakerüljön a tárgyalóasztalra, vázlatos állapotba (ezt ugyanis nem tudják blokkolni, mert nem szükséges hozzá egyhangú szavazás). Paul Taylor a Politico vélemény cikkében érdekes előzményeket gyűjtött össze. A leghíresebb vétók egyike David Cameron brit miniszterelnöké volt 2011 -ben, amikor az eurózóna megmentését célzó csomagot nem engedte tovább - pedig egyébként a britek nem is használták az eurót, de a fiskális szigor mindenkire vonatkozott volna. A megoldás hasonló lett, mint amit most jósolnak: a többi tagállam megkerülte a vétót, kormányközi szinten fogadták el a tagállami költségvetések felülvizsgálatára szóló eljárást - egyébként éppen a soros magyar uniós elnökség erős közreműködésével! Taylor két érdekes példát hoz még. Az egyik Ciprus esete, amely azért lebegtette a vétót a belorusz ügyben, hogy a törökökkel szemben is szigorúbb szankciókat tudjon kiharcolni brüsszeli szinten, hiszen neki ez a nemzeti érdeke. Hasonló módon tehát túszul ejtette az egyébként teljesen konszenzusos döntést a Lukasenka-rezsimmel szembeni fellépésről; a cél ekkor az volt, hogy a török tengeri gázmezőkutatást és kitermelést határozottabban ítélje el a tagállamok közössége. Ausztria is élt már a vétó lehetőségével - éppen magyar támogatással. A földközi-tengeri uniós ellenőrzést vétózták Líbiával szemben idén márciusban azért, hogy ez nehogy több migráns tengerre szállását eredményezze. Nyakatekert érvelés: azért nem adtak zöld utat a líbiai fegyverembargó betartását ellenőrizni szándékozó uniós missziónak, mert attól féltek, hogy az ellenőrzést végző hajók végül embereket fognak megmenteni... Mind a ciprusi, mind az osztrák esetben végül feladták a tiltakozók és folytatódott a jogalkotás. A vétózás tehát durva üzleti eszköz, ha az adott tagállamok tudják, hogy mit szeretnének elérni, és az reálisan elérhető. Tehát nem ütközik a többiek elemi érdekeivel, de maguktól nem lépnének az ügyben - ilyen dolgokban lehet nagy csomagalkukat kötni: te megszavazod ezt nekem, én megszavazom azt neked. Ahogy Angela Merkel német kancellár is fogalmazott a mostani ügyben, ha mindkét oldal kompromisszumkész - a huszonötök és a lengyel-magy&r duó - akkor lesz megoldás. Csakhogy a két vétózó miniszterelnök közös nyilatkozata nem sok kapaszkodót bagy a megoldáshoz: a jogállamisági megállapodás teljes visszaforgatását kérik, azzal, hogy elölről tárgyalják újra. A vétók története tekintetében az látszik, hogy gazdasági vészhelyzetben (2011) a többi tagállam végül nem hagyta a briteknek, hogy berántsák a kéziféket. Ráadásul most ez az ügy nem valami elvont kérdésekről szól, hanem a többi tagállam szavazói számára is érthető dologról. Nevezetesen, hogy az unió ellenőrizhesse az általa adott támogatások törvényes, szabályos elköltését (a jogállamiság betartását e területen). Bármit mondhat már ezután a jogszabály egy-egy részlete, a politikai kommunikációban ez már mindkét oldalon - persze teljesen más értelmezésben - végigfutott. Ez is azt sejteti, hogy nem sok olyan megoldás marad, amellyel arcvesztés nélkül lehet kikeveredni a vétóból. FIGYELŐ Végre egy elismerés Szájernek A Viszkis rabló minden elismerése az 59 éves Szájer Józsefé a melegorgiáról való bravúros menekülésért. Ambrus Attila tudja, mit beszél, ő is használta ezt a módszert, amikor megszökött a Gyorskocsi utcából. „Szerintem csőlátás lépett fel a képviselő úrnál, ezzel magyarázható ez a bravúros menekülési kísérlet, amiért minden tiszteletem az övé. Főként ebben a korban, ilyen kondival! ”—dicsérte a Blikknek a 90-es évek legismertebb bankrablója Szájért. Elmondta, a menekülő embernél ilyen csőlátás lép fel, bár hozzátette, ha igazán jó kondiban lett volna, talán nem okozott volna gondot elfutni a rendőrök elől sem. „Az ilyen sokkos helyzetben felszabaduló adrenalin teljesen átrendezi az ember pszichéjét, megsokszorozza teljesítőképességét” - tette hozzá, (blikk) Szédítő merészség és képmutatás Ezt már az osztrák Die Presse írja Szájer Józsefről, de nem a menekülési mutatványról, hanem a parlamenti, diplomáciai mentelmi jogra való hivatkozásról. „Lélegzetelállítóan képmutató: úgy gondolta, hogy a törvény fölött áll. Szédítő merészség a mentelmi jogot igénybe venni, hogy a büntetőeljárást elkerülhesse. Hogyan írta maga Szájer november 13-án, a magyar kormány honlapján, amikor az EU jogállamiságra vonatkozó kívánalmait ostorozta? »Nincs kettős mérce. A Parlament sem kivétel!« Igaza volt - még akkor is, ha nem úgy, ahogyan szándékában állt” - írt a lap, hozzátéve, az teljesen irreleváns az ügyben és Szájer József dolga, hogy meghitt pillanatokban mit tesz, hány és milyen nemű emberrel. (propeller)
