Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-04 / 281. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. december 4.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Orbán miniszterelnök maradhat Utasítsák el a magyar keresetet Luxembourg. Az Európai Unió Bíróságának el kell utasítania az Európai Parlament 7. cikk szerinti eljárás megindításáról szóló állásfoglalásával szemben benyújtott magyar keresetet - ismertette az ügyben vizsgálódó főtanácsnok álláspontját a luxemburgi székhelyű bíróság. Michal Böbék főtanácsnok úgy ítélte meg, hogy a magyar kereset befogadható ugyan, de el kell utasítani, mert nem megalapozott az Európai Parlament eljárási szabályzatára való hivatkozás. Az Európai Parlament 2018 szeptemberében j ogállamisági eljárással összefüggő, Magyarországot elmarasztaló, nem kötelező érvényű állásfoglalást fogadott el. Magyarország ezt követően keresetet nyújtott be az uniós bírósághoz, amelyben az állásfoglalás elfogadásának szabálytalanságára hivatkozva az eljárás megindítását kezdeményezőjavaslat megsemmisítését kezdeményezte. (MTI) Elítélték az Iszlám Állam katonáját Budapest. Életfogytiglanra ítélte emberiesség elleni, emberölésekkel megvalósított bűntett miatt Hassan F. szír férfit, az Iszlám Állam egykori katonáját a budapesti Fővárosi Törvényszék. A vádlott leghamarabb 30 év múlva bocsátható feltételes szabadságra. A tényállás szerint a férfi 2015 májusában a polgárháborús Szíriában részt vett legalább két gyilkosságban, köztük nyilvános lefejezésben. A vádlott az eljárás során tagadta bűnösségét. A férfit 2018-ban fogták el a magyar hatóságok Budapesten, a Liszt Ferenc repülőtéren hamis okiratokkal, és időközben már elítélték embercsempészés és más bűncselekmények miatt. A tegnapi tárgyalás szigorú biztonsági intézkedések mellett zajlott, tucatnyi géppisztolyos őrizte a szír vádlottat. (MTI) Részleges kivonás Afganisztánból Washington. Jóváhagyta a Pentagon az amerikai csapatok részleges kivonását Afganisztánból, két nagyobb és néhány kisebb támaszpontot azonban megtartanak az országban - jelentette be Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője. Milley nem nevezte meg, mely bázisokról van szó, leszögezte azonban azt, hogy a megmaradt kontingens feladata továbbra is az afgán biztonsági erők támogatása és terrorelhárító műveletek végrehajtása lesz. Donald Trump amerikai elnök november 17-én rendelt el csapatkivonást Afganisztánból. Ennek értelmében az USA január 15-ig 2500 fővel mintegy kétezerre csökkenti az országban állomásozó katonái létszámát. A döntés olyan aggodalmakat keltett a régióban, hogy a térségben elszabadulhat az erőszak és a káosz, sőt akár az Iszlám Állam terrorszervezetet is felbátoríthatja. (MTI) Parlamenti választás előtt Románia. Az RMDSZ a bejutás határán van. (Tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Románia vasárnap új parlamentet választ: kijöttek az utolsó közvélemény-kutatások, még mindig a Johannis elnök által támogatott, kormányzó nemzeti liberális PNL-t mérték az első helyre. Hogy Ludovic Orbán kormányfő kivel folytatja, azon múlik, hányán mennek el szavazni. Az utóbbi két hónapban harmadára csökkent, 5 százalékpont alá zsugorodott a Romániában kisebbségben kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) előnye az ellenzéki Szociáldemokrata Párttal (PSD) szemben - derült ki az IMAS közvélemény-kutató legutóbbi felméréséből. Á PNL parlamenti jelöltlistáira a biztos választók alig 28,5%a voksolna, ahhoz képest, hogy a szeptemberi felmérésben a kormánypárt még 34,7%-os támogatottságnak örvendett. Ezzel szemben a PSD-t támogatók aránya a szeptemberi 19,6%-ról 23,6%-ra emelkedett. A liberális A PNL népszerűségének csökkenése azért fontos hír, mert a következő román kormány összetétele nagyban múlhat azon, mekkorát nyer vasárnap Ludovic Orbán miniszterelnök pártja. Orbán előzetesen annyit mondott: koalíciós partnerként az USR PLUS, a a Traian Basescu volt államfő által alapítottNépi Mozgalom Párt (PMP) és az RMDSZ jöhet szóba. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) most 4,7 százalékos eredményt jósol az IMAS kutatása, a szeptemberi 5,3%-hoz képest. A szeptemberi önkormányzati választáson az RMDSZ megyei és bukaresti listái az érvényes voksok 4,86%-át kapta, míg a magyar pártok megyei és fővárosi jelöltlistái által - az Erdélyi Magyar Szövetséggel együtt - összesített 413 ezer szavazat országos szinten az érvényes voksok 5,27%-át tette ki. Romániában az általános parlamenti küszöb 5%. A legutóbbi népszámláláson Románia állandó lakosságának 6,5%-a vallotta magát magyarnak. A magyar politikai szervezetek idén közösen indulnak a parlamenti választáson: a bukaresti parlamentben 1990 óta jelen lévő RMDSZ két befutónak tekintett helyet biztosított az Erdélyi Magyar Szövetség jelöltjeinek a képviselőházi listáin. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint jót tenne a magyar-román viszonynak, ha az RMDSZ nagyobb erőt képviselne a román parlamentben. Ezért arra kérte a miniszter a Romániában élő magyar nemzetiségű embereket, hogy menjenek el a hét végén, és vegyenek részt a parlamenti választáson. Claudiu Tufis, a Bukaresti Egyetem politológusa a PNL népszerűségvesztését a leghétköznapibb tényezővel magyarázta: a kormányzás erodálódásával. Szerinte ehhez még a koronavírus-járvány nem' megfelelő kezelése is hozzájárult. A leendő, PNL-vezette román kormánykoalíció összetétele Tufis szerint a választási részvételen múlik. Ha az alacsony lesz, a kisebb pártok közül Basescu PMP-je is bejutna a parlamentbe és tárgyaló tényezővé válhat. (MTI, Ázni, ú) Észt diplomata az orgián Hivatali vesztegetés Tallinn/Budapest. Egy észt diplomata is részt vett azon a múlt pénteki illegális brüsszeli partin, amelynek a belga rendőrség vetett véget - erősítette meg a tallinni külügyminisztérium. A tárca közölte, hogy a diplomata saját elmondása szerint ott volt a pénteki összejövetelen, amelyet a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások megsértésével tartottak, és amelynek egy rendőrségi razzia vetett véget, miközben Szájer Józsefet, a Fidesz alapítóját, az alaptörvény szövegezőjét, a Fidesz és az Európai Néppárt közti híd fenntartóját a homoszexuális orgiából az ereszcsatornán lemászva, meztelenül menekülve, vérző kézzel, ecstasyval a hátizsákjában tartóztatta fel a belga rendőrség. Az elhíresült buli szervezője 9 fideszes politikust is említett a visszatérő vendégei között, akik között van EP- képviselő és magyar politikus is. Szájer a hétvégén lemondott európai parlamenti képviselőségéről, szerdán kilépett a Fideszből is. Orbán Viktor kormányfő azt mondta: „Amit Szájer József képviselőtársunk tett, az a mi politikai közösségünk értékrendjébe nem fér bele. 30 éves munkáját nem fogjuk elfelejteni és megtagadni. A történtek után az egyetlen helyes döntést hozta, amikor bocsánatkérés mellett európai parlamenti mandátumáról lemondott.” (MTI, 444) Budapest. Hivatali vesztegetés miatt nyomoznak a magyar agrárminisztériumban; az ügy érintettje Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkár, akinek a felmentését szerdán kezdeményezte a miniszter. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást. A Magyar Hang szerint Nagy Jánost bilincsben vitték el. A lap az ügyről azt írta, nyáron egy vegyes gazdálkodási tevékenységet végző, állattenyésztéssel is foglalkozó vállalkozó pályázati úton igénybe vehető állami támogatással új mezőgazdasági vállalkozás beindítását tervezte. A megalapozott gyanú szerint a vállalkozó jogtalan előnyt ajánlott, hogy egy magas rangú minisztériumi tisztségviselő a hivatali pozíciójával segítsen a beruházáshoz szükséges pályázat sikeres elnyeréséhez és földterületek megszerzéséhez. A vállalkozó a hivatali befolyás érvényesítésével elnyerni tervezett több 100 millió forintos, vissza nem térítendő támogatás miatt várhatóan sikeres cégből 5%-os tulajdonrészt ajánlott a minisztériumi tisztségviselőnek. A vezető beosztású hivatalos személy az ajánlatot elfogadta... (MTI, MaHa) Örmény hadiállapot vége Elment a francia exelnök Részlegesen feloldották Örményországban a hegyika rabahi harcok miatt szeptember 27-én kihirdetett hadiállapotot, megszüntetve egyes korlátozásokat. Jereván/Moszkva. A tüntetésekre és sztrájkokra vonatkozó tilalmat oldották fel, illetve enyhítettekaz országba történő be- és kilépésre vonatkozó különleges jogrenden is. A helyi sajtóra vonatkozó korlátozásokat is megszüntették. Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta többször fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azeriek között. A térségben legutóbb idén szeptember 27-én újultak ki ismét a harcok. Azerbajdzsán elhatározta, hogy fegyverrel szerzi vissza az enklávét, és sikerült jelentős területeket visszafoglalnia. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök, Ilham Aliyev azeri elnök és Vlagyimir Puty in orosz államfő november 9-én állapodott meg a tűzszünetről, amit Ilham Aliyev azeri elnök a győzelem napjának nyilvánított. A térségbe orosz békefenntartókat vezényeltek. Tízezer dollárnak megfelelő összegű szociális segélyben részesíti a karabahi harcokban elesettek családjait az örmény kormány. A hadirokkantak is kapnak szociális segélyt, legfeljebb hatezer dollárnak megfelelő összeget. A döntés nemcsak az örmény állampolgárokra, hanem a nemzetközileg el nem ismert Hegyi-karabahi Köztársaság állampolgáraira is vonatkozik. Az örmény egészségügyi minisztérium összesítése szerint a 44 napig tartó harcokban 2718 katona halt meg, de a számok nem véglegesek. Nikol Pasinján örmény kormányfő és csapata támogatására szólított fel a hegyi-karabahi harcok utáni normális élet helyreállítása érdekében Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) virtuális csúcstalálkozóján. Putyin hangsúlyozta: az orosz-azeri-örmény háromoldalú fegyvemyugvási nyilatkozat elfogadásával Pasinján „fájdalmas, de elkerülhetetlen” lépést tett, és a felelősség vállalása nagy személyes bátorságot követelt tőle. (MJI) Párizs. 94 éves korában meghalt Valéry Giscard d'Estaing volt francia elnök. A meggyőződéses európai politikus 1974 és 1981 közötti elnöki időszakához fűződik a francia demokrácia és társadalom modernizálása. A politikust novemberben szívelégtelenség miatt kórházba szállították, a koronavírus szövődményébe halt bele szerdán a Loire menti Authonban található otthonában. Az 1926-ban született Giscard d'Estaing Charles de Gaulle elnöksége alatt a pénzügyminisztériumot vezette, és 30 év után sikerült az ország költségvetését egyensúlyba hoznia. Elnöki ideje alatt született törvény a születésszabályozás és terhességmegszakítás jogáról, az alapfokú oktatás egységesítéséről, 21-ről 18 évre csökkent a nagykorúvá válás időpontja, a választójogi korhatár. Elnökként szorgalmazta a TGV (Train á Grande Vitesse), a nagysebességű vasút megépítését. 1975-ben ő kezdeményezte a világ legfejlettebb államainak (a mai G7 csoport) létrehozását, és Helmut Schmidt német kancellárral - akihez a németül kiválóan beszélő Giscard-t barátság is fűzte - közösen felkarolta a monetáris unió tervét. 2001-Valéry Giscard d'Estaing (tasr/ap) 2003-ban az elnökletével működött az EU (végül életbe nem lépett) alkotmányos szerződésének szövegét kidolgozó Európai Konvent. Valéry René Marie Georges Giscard d'Estaing a német Koblenzben született, apjaazl. világháború után francia megszállás alá került Rajnavidéken volt tisztviselő. Gazdag arisztokrata és politikus család sarja, dédapja miniszter, nagyapja parlamenti képviselő volt. A második világháború alatt az ellenállási mozgalomban harcolt. (MTI)
