Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-31 / 301. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. december 31.1 www.ujszo.com Holnap jöhet a brexit, gondban Gibraltár ÖSSZEFOGLALÓ London/Brüsszel. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke tegnap aláírta az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeni kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok feltételeit rögzítő megállapodást. Az egyezmény egy példányát a brit királyi légierő repülőgépével Londonba szállították, és a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban Boris Johnson brit miniszterelnök is aláírja. A jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről szóló 1246 oldalas egyezményről - amely 800 oldalnyi függeléket és lábjegyzetet is tartalmaz - többhavi tárgyalási folyamat után, múlt csütörtökön állapodtak meg a brit kormány és az Európai Bizottság tárgyalóküldöttségei. Ideiglenes megállapodás A megállapodás ideiglenes alkalmazása az újév első napján lép életbe. Az egyezmény ideiglenes alkalmazása azért vált szükségessé, mert még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, ami már csak jövőre - várhatóan február végén — lesz lehetRÖVIDEN Irán kártérítése a lelőtt repülő miatt Teherán. Családonként 150 ezer dollár kártérítést ítélt meg szerdán az iráni kormány a januárban az iráni légtérben lelőtt ukrán utasszállító gép mind a 176 áldozata hozzátartozóinak. Az iráni forradalmi gárda beismerte, hogy tévedésből lőtték le rakétával az Ukraine International Airlines ukrán légitársaság Teheránból Kijevbe tartó Boeing 737 gépét, amikor nagy volt a feszültség Irán és az USA között, miután öt nappal korábban egy amerikai drón végzett a gárda magas rangú parancsnokával, Kászem Szulejmáni tábornokkal Irakban. Az utasok között sok volt a kanadai állampolgár, illetve kanadai állandó lakos. (MTI) Senki sem kíváncsi a Hír Tv-re Budapest. Januártól kikerül a műholdon keresztül vehető UPCDirekt kínálatából a kormánypropaganda szolgálatába állt Hír Tv - derül ki a szolgáltató közleményéből. Az állami Középeurópai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) tartozó televízió azért kerül ki a szolgáltatott adások közül, mert - mint írják - „a csatorna népszerűsége és teljesítménye az utóbbi időben nem érte el a korábbi szintet, így a műsor szolgáltatója által kezdeményezett szerződésfelmondást elfogadtuk”-fogalmaztak. Bekerül viszont a kínálatba az ősszel indult, az Orbánkormányhoz közel álló Pesti TV, amely állítólag az ország és Európa első influenszer- és hírtelevíziója. (MaHa) Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a szerződéssel. Végre célba ért a rendezett brexit. (tasr/ap) séges. Az ideiglenes alkalmazás lehetővé teszi, hogy a felek elejét vegyék a január 1-jéig érvényes átmeneti időszak lejártával fenyegető, a polgárok és a vállalkozások számára is kockázatokat rejtő súlyos következményeknek. A megállapodás egyik fő eleme egy szabadkereskedelmi egyezmény, amely 100%-os vámliberalizációt - vagyis vám- és kvótamenetes kereskedelmet - biztosít Nagy-Britannia és az EU kétoldalú áruforgalmában, abban az esetben, ha az áruk megfelelnek a vonatkozó eredetigazolási előírásoknak. Szép barátság kezdete? Boris Johnson brit miniszterelnök szerint Nagy-Britannia lesz az Európai Unió legjobb barátja a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeit rögzítő megállapodás elfogadása után. A téli szünetét töltő londoni alsóház a soron kívül összehívott tegnapi ülésnapon vitatta meg az EU-val elért átfogó megállapodást, amelyet délután nagy többséggel meg is szavazott. Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én lépett ki az Európai Unióból. Távozásának napján december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, egy szabadkereskedelmi egyezményről. Az egyezmény elmaradása azt jelentette volna, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme január 1-jétől, vagyis jövő péntektől a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódik, ez viszont vámok megjelenésével járt volna a kereskedelmi forgalomban. Gibraltár kimaradt December 24-én megegyezett ugyan Nagy-Britannia és az Európai Bizottság a jövőbeli együttműködés legfontosabb elemeiről, egy fontos kérdés azonban egyelőre még nem rendeződött: a brit felségterületnek számító Gibraltár és Spanyolország között húzódó határ átjárhatósága. Ha nem sikerül január elsejéig megegyezésre jutni, radikálisan megváltozhat a félszigeten élő, többé nem uniós állampolgárnak számító, mintegy 30 ezer itt élő brit élete. A brit függő területnek minősülő Gibraltár bár jelentős tengeri kikötővel rendelkezik és stratégiai szempontból még ma is az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger közötti átjárás kulcsterülete, mindennapi élete jelentős mértékben függ Spanyolországtól. Gibraltárban 15 ezer spanyol dolgozik, ami a helyi munkaerő mintegy felét jelenti. A több mint 300 éve elhódított területre a spanyolok már a brexitről szóló népszavazás után bejelentették igényüket, de csak annyit tudtak elérni, hogy az Európai Bizottság ne vegye be a gibraltári határ kérdését a tagállamok és az Egyesült Királyság jövőbeli együttműködéséről szóló tárgyalásokba, hanem azt teljes egészében a britekre és a spanyolokra bízza. A két fél azonban nem tudott mindeddig megállapodni. Torlódások a határon Megállapodás hiányában a Dovernél megtapasztalt, tömött kamionsorok keletkezhetnek a határon, legalábbis a spanyol külügyminiszter, Arancha González Laya szerint. A gibraltári föminiszter, Fabian Picardo szerint egy Schengen-típusú megállapodás lenne a legjobb, ami kezelni tudná az éves szinten 30 milliónál is több határátlépést. A schengeni megállapodás az uniós állampolgároknak szabad, határon való átjárást tesz lehetővé uniós országok között, viszont ennek Nagy-Britannia sosem volt a része. Arról egyelőre nincs egyezség, hogy a gibraltári határellenőrzést milyen felügyelet alatt végezze az Európai Unió határvédelmi szerve, a Frontex. (MTI, Hirado.hu) Merénylet Áden repterén Navalnijt üldözi a Kreml Szanaa/Áden. Két robbanás történt és lövéseket adtak le lőfegyverekből tegnap a jemeni Aden repülőterén éppen akkor, amikor az újonnan megalakult kormány tagjai repülőgéppel megérkeztek oda. Egyes források szerint legalább 20 ember halt meg, a kormány tagjait sértetlenül szállították az ádeni elnöki palotába. Mohtar er-Rabbi, a jemeni tájékoztatási minisztérium tanácsadója a déli szakadárokat, maga a miniszter, Moammar el-Erijani pedig a húszi lázadókat vádolta a robbantás elkövetésével. A nemzetközileg elismert kormány Maín Abdulmalik Szaíd miniszterelnök vezetésével érkezett meg az ideiglenes jemeni fővárosba, miután a múlt héten a déli lázadókkal megkötött megállapodás után letette az esküt. A kormány eddig a polgárháború miatt száműzetésben a szaúdi fővárosban működött. A szintén Rijádban tartózkodó Abed Rabbo Manszúr Hádi jemeni elnök a hónap elején jelentette be, hogy átalakítja a kormányt a déli lázadókkal történő megállapodás alapján. A déli országrészben a hatalomért versengő két tábor elvileg szövetséges volt az elmúlt fél évben az Irán által támogatott, az ország északi felének nagy részét, így a fővárost, Szanaát is megszállva tartó húszi lázadók elleni harcban. Szaúd-Arábia egy éve közvetített a hatalommegosztás és a nemzeti egységkormány felállítása érdekében a déli országrészben, hogy fennmaradjon a szövetség a húszikkal szemben. Az Arab-félsziget legszegényebb országát, Jement a 2014 óta tartó polgárháború az ENSZ szerint a legsúlyosabb humanitárius katasztrófába sodorta. (MTI, ú) Moszkva. Újabb bűnügyi eljárást indítottak Oroszországban Alekszej Navalnij ellenzéki politikus ellen, mert azzal gyanúsítják, hogy személyes szükségleteire sikkasztott az ellenőrzése alatt álló szervezetek számára gyűjtött közadományokból. Az orosz Nyomozó Bizottság kedd este azzal vádolta meg az ellenzéki vezetőt és több név szerint meg nem nevezett személyt, hogy 356 millió rubelt (kb. 4 millió euró) sikkasztottak el. Az orosz hatóság szerint a pénzt a gyanúsítottak személyes kiadásaik fedezésére, így például külföldi utak finanszírozására, szolgáltatások és értéktárgyak vásárlására fordították. Navalnij a Twitteren reagált a szerinte koholt vádakra. Úgy fogalmazott, hogy mindez egy Putyin által elrendelt hisztériás akciónak tűnik. Hozzátette, már számított rá, hogy a hatóságok megpróbálják bebörtönözni, miután nem sikerült megölniük. A Reuters hírügynökség szerint ez újabb jele annak, hogy a Kreml nem kívánja Navalnij visszatértét Oroszországba Berlinből, ahol eddig kezelték az ellene augusztusban elkövetett, sikertelenül végződött mérgezéses merényletet követően. Navalnij Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik leghangosabb bírálójának számít. A Kreml közölte, hogy mint minden orosz állampolgár, Navalnij is bármikor szabadon visszatérhet a hazájába - az orosz börtönszolgálat éppen hétfőn „kérte” Navalnijt, azonnal tétjén haza. Az ellenzéki politikus úgy nyilatkozott, hogy vissza akar térni Oroszországba. (MTI, ú) 30 év amerikai börtön után Izraelbe költözött a kém Tegnap megérkezett Izraelbe Jonathan Pollard, aki 30 évet töltött amerikai börtönben, amiért Izraelnek kémkedett. Pollardot és feleségét, Esthert Benjámin Netanjahu miniszterelnök fogadta a tel-avivi repülőtéren, és egy kitüntetést is átnyújtott a férfinak. Jeruzsálem. Jonathan Pollard, miután kilépett a gépből, letérdelt és megcsókolta a földet. „Önök itthon vannak” - mondta a házaspárnak Benjámin Netanjahu kormányfő. Pollard az amerikai haditengerészet hírszerzési elemzője volt, amikor 1985-ben letartóztatták kémkedésért. A férfi elismerte bűnösségét, és 1987- ben ítélték el. Miután harminc évet letöltött a büntetéséből, 2015-ben feltételesen szabadlábra helyezték, de elektronikus nyomkövetőt kellett viselnie a lábán, este nem mehetett el Jonathan Pollard, a kém (TASR/AP) otthonról és öt évig nem hagyhatta el az Egyesült Államok területét sem. A próbaidő leteltével a feltételesen szabadlábra helyezett elítéltekkel foglalkozó bizottság - amely az amerikai igazságügyi tárca egyik hivatala -november végén áttekintette a Pollard-dossziét és közleményt adott ki, amelyben elrendelte, hogy oldják fel az egykori kémre kiszabott korlátozásokat. Közölte, hogy Pollard elhagyhatja az Egyesült Államokat. A texasi születésű, 66 éves Pollard korábban többször közölte, hogy Izraelben szeretne letelepedni. 1995- ben megkapta az izraeli állampolgárságot. Az izraeli kormányok és Pollard szimpatizánsai évtizedeken keresztül lobbiztak az amerikai kormányoknál Pollard büntetésének enyhítéséért, de az amerikai védelmi minisztérium és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) soha nem bocsátotta meg neki, hogy titkosított hadiipari dokumentumokat adott át pénz ellenében Izraelnek. Az 1990-es években George Tenet akkori CIA- igazgató még lemondással is fenyegetett arra az esetre, ha Bili Clinton amerikai elnök kegyelmet gyakorol. Elemzők szerint e dokumentumok is segítettek Izraelnek abban, hogy 1985-ben lebombázhassa a Palesztinái Felszabadítási Szervezet (PFSZ) akkor még a tunéziai fővárosban lévő központját, vagy 1988-ban - szintén Tuniszban - meggyilkolhassa Abu Dzsihádot, azaz Khalil al- Vazirt, a PFSZ akkori második számú vezetőjét. A zsidó családba született Pollard már diákkorában elhatározta, hogy az izraeli titkosszolgálat, a Moszad embere lesz. Annyira nyomult, hogy az izraeliek először nem hitték el, hogy tényleg nekik akar dolgozni. Attól tartottak, az FBI akar hozzájuk beépíteni egy embert. Végül Pollardnak sikerült meggyőznie őket, és a következő hónapokban rengeteg szigorúan titkos dokumentumot lopott ki a munkahelyéről, és adott át az izraeli követség alkalmazottainak. 17 hónap kémkedés után viszont az FBI elkapta... (MTI, 444.hu)
