Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)

2020-12-31 / 301. szám

www.ujszo.com I 2020. december 31. KULTÚRA I 9 Villanypásztor védte a partnerétől Tóth Károly Pozsonyban pávaként tipegett, Komáromban sánta tigris volt, a Barátok köziben medvével játszott „Talán éppen Pányok hoz ki belőlem valami újat" (Taiabér Tamás felvétele) SZABÓ G. LÁSZLÓ Évekig úgy képzelte, az év utolsó napján elképesztő nagy élményt kell megélnie. A megálmodott szilveszter helyett azonban a legtöbbször csalódás várt rá. Nem egy éjféli tűzijáték alatti csókparti. Tóth Károly, a Komáromhoz, Kassához és Budapesthez egyformán kötődő ifjú színművész nem hajt a romantikára. Az év utolsó napját ennek ellenére úgy tervezi meg, hogy az a lehető leg­élvezetesebb legyen számára. Ezért azokkal tölti, akiket nagyon szeret, és azon a helyen, amely igazán közel áll a szívéhez. Itthoni barátaival, Béhr Mártonnal és Bárdos Judittal már nemegyszer szilveszterezett. A 2020- as évtől is velük búcsúzik. De nem szomorúan, inkább kíváncsisággal teli várakozással, hogy egy ilyen minden művészt sarokba szorító esz­tendő után mit hoz vajon a követke­ző. Visszaáll-e végre a rend a szín­házakban? „Zemplénben, a hegyek között van egy helyes kis falu, Pányok. Lehet vagy harminc lakosa. A szüleimnek ott van nyaralójuk. Festői környezet, imádjuk mindannyian. A kedvesem­mel együtt ezt mutatjuk most meg Marciéknak. Jókat eszünk-iszunk, nagyokat beszélgetünk majd, lesz társasjáték is, meg séta a természet­ben. Mindez egy kicsit öregesen, mondanám, hiszen erre kényszerít bennünket ez a rendkívüli helyzet. Ha valamit mégis ünnepelhetünk, akkor azt, hogy vége ennek a szörnyű év­nek. Jó lenne szebb kilátásokkal ne­kifutni a következőnek. Örülnék, ha túl lennénk a befelé forduláson, a vég nélküli töprengésen, hogy mi történik a világgal, és miért van mindez. A ka­rácsony az elcsendesedésről, a dol­gok átgondolásáról szólt, jöjjön most a várva várt változás.” Két évvel ezelőtt szakmai változás volt az életében. Komáromban szer­ződést bontott, Kassáról elköltözött, Budapesten pedig új fordulatot vett a pályája. 2019 nyarán már a Bará­tok közt színészeként dogozott. So­mogyi Simonként lett a több mint két évtizede futó sorozat hősszerelme­se, aki autószerelőként kezdett, de nem sokkal később már bicikliszer­vizt nyitott. A sorozat készítői már bejelentették, hogy 2021 júniusában véget ér a történet, a szereplők vég­érvényesen elbúcsúznak a nézőktől. „Magyar sorozat ilyen hosszú ide­ig, mint a Barátok közt, nem volt még tévéképernyőn, ilyen értelemben te­hát történelmet írt. Huszonhárom év nem kis idő. Örülök, hogy én is ré­szese lehettem egy ilyen munkának. Szerettem csinálni, jó közösség tagja lehettem. A forgatás áprilisban feje­ződik be, de a képernyőn június kö­zepéig fűt még a sorozat. Addigra minden történetnek elvanják a szá­lait, bezárulnak a körök, megvála­szoltalak a nagy kérdések. Szak­mailag sokat tanultam. Színházban sokszor még a főpróbahéten sem ér­zem úgy, hogy elkészültem a sze­reppel, és minden helyzet tiszta előt­tem. Bevallom, a színházban későn érő típus vagyok. A Barátok köztben ezt a luxust nem engedhetem meg magamnak. Ott nagyon fel kell köt­nöm a gatyámat. Ilyen tempó mel­lett, mint amit egy napi sorozat meg­kíván, senkit nem állíthatok olyan helyzet elé, hogy Tóth Karcsikára várjon, amíg ő szépen összerakja a képet a fejecskéjében. Ez a gyárszerű forgatási rendszer tanított meg arra, hogy sokkal hamarabb elkészüljek a termékkel, vagyis a jelenettel.” De van egy másik pozitív hozadé­­ka is ennek a munkának, hangsúlyoz­za. A szövegtanulási képessége is több száz százalékkal nőtt. „Nagyon rövid idő alatt kell meg­tanulni nagyon nagy mennyiségű szöveget. Ez mesterségileg is komoly kihívás a színésznek, hiszen rengeteg partnert kapunk, és senkivel sem le­het úgy igazán összeszokni. A kame­ra előtt pedig már összhangban kell lennünk, hiszen szerelmet, szenve­délyt, nemegyszer szenvedést ját­szunk. Intenzív munka ez. Amire a színházban két hónap van, arra itt csak néhány perc. Várom is már nagyon, hogy elkezdhessek színházban dol­gozni. Talán majd tavasszal, Eszter­gomban. Kellemes érzés lesz megél­ni, hogy hetek állnak majd a rendel­kezésünkre egy-egy jelenet kidolgo­zására.” Színpadon és kamera előtt több­ször is állították már különleges fel­adat elé. Pozsonyban, a színmű­vészeti főiskolán egyszer pávaként kellett jól szerepelnie. Legyezőt vett a kezébe, azzal indított. Komá­romban, A dzsungel könyvében Sir Kánt, a sánta tigrist alakította. Ren­dezői instrukcióra elsősorban a fi­gura emberi minőségét kellett megmutatnia. Elő állattal színész­ként a Barátok köztben került elő­ször kapcsolatba. „Egy vadasparkbeli kirándulásra hívtam meg a páromat, aki betévedt a medve ketrecébe. Onnan kellett ki­hoznom őt szép lassan, hogy a medve erre egyáltalán ne figyeljen fel. He­tekkel a forgatás előtt vázolták a hely­zetet, és megnyugtattak, hogy ne iz­guljak, mindenki biztonságban lesz. A helyszínen aztán láttam, hogy köz­tem és a medve között, valahol a síp­csontom magasságában, villany­pásztor jelenti a biztonságot. Lazán átléphettem volna én is, meg ő is, fur­csa mód mégsem féltem tőle. Az agyam ugyan egyfolytában azt dik­tálta, hogy légy óvatos, vigyázz ma­gadra, de ahogy belenéztem az állat szemébe, megbíztam benne. A for­gatás után kapott is tőlem kürtőska­­lácsot. Simogattam őt, babusgattam, pacsiztam vele. Pedig lehetett vagy kétszáznyolcvan kiló a mackó. Na­gyon szépen elvoltunk egymással. Fél lépés távolság volt köztünk, úgy va­­kargattam a fejét. Őzek, szarvasok, dámvadak is voltak a közelben, sze­líd, barátságos, emberszerető állatok, de a medve marad meg mint életre szóló élmény. Iszonyatosan jó nap volt, talán a legemlékezetesebb for­gatási napom a Barátok köztben.” Visszatérve a mai napra: kérdezem tőle, kialakult-e már az évek során valamilyen szilveszteri szokása, amelyhez ragaszkodik, akár csak ba­bonából. „Nincs frappáns válaszom — mondja. - Talán mert éppen most, harmincévesen vagyok a hagyo­mányteremtő fázisomban. Fiatal csikókoromban a bulizásról szólt ez a nap. Ittunk és szórakoztunk. Úgy érzem, most valami más van kiala­kulóban. Talán éppen Pányok hoz ki belőlem valami újat. Főzni biztosan fogok. A lencseleves újév napján el­maradhatatlan a családunkban. Ta­pasztalt szakács vagyok, de akár­csak a színpadon, a konyhában is szeretek kísérletezni. A karácsonyi menüt is lepróbáltam egy héttel az ünnepek előtt. De a lencseleves fő­próbáján is túl vagyok már. Tudom, hogy nem fogom elrontani. Finom lesz, bizton állítom.” * A szerző a Vasárnap munkatársa szól a bécsi újévi koncert A béke és a reménység üzenetét fogjuk küldeni a közönségnek szerte a vi­lágban - mondta Riccardo Muti, aki hatodszor fogja vezényelni a hagyomá­nyos bécsi Újévi koncertet (Fotó: TASR-archívum) A reményről Riccardo Muti karmester szerint a Bécsi Filharmoni­kusok újévi koncertje a koro­­navírus-járvány okozta válság közös legyőzéséről szól. Bécs. „Szükségünk van a re­ményre. Még ha nem is lesz közön­ség a Musikverein termében, a béke és a reménység üzenetét fogjuk kül­deni a közönségnek szerte a világ­ban” - hangoztatta az esemény saj­tótájékoztatóján az olasz karmester. A hetvenkilenc éves Riccardo Muti hatodszor fogja vezényelni a hagyományos újévi koncertet, ame­lyet az ORF osztrák televízió köz­vetít pénteken a világ több mint 90 országába. A koncerten elhangzó zeneművek - amelyek főként a Strauss család tagjainak szerzeményei - örömet és nosztalgiát fejeznek ki, de bánatot is, mindenekelőtt azonban ajándék a hallgatóság számára - tette hozzá Muti. Számos zenemű először fog fel­hangozni a bécsi újévi koncerten, köztük Carl Zeller Grubenlichter keringője, Carl Millöcker In Saus und Braus polkája és Karel Komzák Bad'ner Mad'ln keringője. A koronavírus-járvány harmadik hulláma miatti ausztriai korlátozó intézkedések miatt a koncertet tel­jesen üres teremben rendezik. Hogy a hagyományos koncertek hangula­tát létrehozzák, rögzített taps fog felhangozni az egyes részek után. A Bécsi Filharmonikusok zené­szeit már egy ideje naponta vetik alá koronavírustesztnek - közölte Dániel Froschauer, a zenekar igazgatója. (MTI) RÖVIDEN Elhunyt a Columbo forgatókönyvírója Los Angeles. Elhunyt William Link, a Columbo és a Gyilkos So­rok egyik forgatókönyvírója, több, társadalmi kérdésekkel foglalkozó film társalkotója. A 87 éves Link pangásos szívelégtelenség követ­keztében hunyt el. Link egyik leg­kiemelkedőbb munkája a Colum­bo című, világszerte ismertté vált filmsorozat volt. A megtévesztően ápolatlannak ható külsejű, de bri­liáns elméjű rendőrnyomozó ka­rakterét Richard Levinsonnal kö­zösen eredetileg egy 1960-as tele­víziós antológia egyik epizódja számára alkotta meg. Az alkotó­páros a sorozat megírásáért Emmy-díjat kapott, a hadnagyot megszemélyesítő Peter Falkot négyszer tüntették ki a díjjal alakí­tásáért. Az „igazságért és egyen­lőségért” vívott harc volt pro­jektjeik központi témája - mondta Link unokahúga, Amy Salko Ro­bertson. Columbo hadnagy is mindig sikert aratott a gazdag és nagy hatalmú bűnözőkkel szem­ben. Közös munkáik között szere­pel az 1970-es években készült Az én édes Charlie-m című film, me­lyért Emmy-díjat kaptak és a 72-es That Certain Summer, mely úttö­rőnek számított a homoszexuális karakterek szimpatikus ábrázolá­sával. Levinson 1987-es halála után Link egyedül írt tovább. (MTI, k) Kern András kapta a Ruttkai-emlókgyűrűt Budapest. A Vígszínház társula­tának titkos szavazása alapján Kern András kapta az idei Ruttkai Éva-emlékgyűrűt Az apa című előadásban nyújtott alakításért. A Ruttkai Éva-emlékgyűrűt 1986- ban alapították a Kossuth-díjas színésznő, a Vígszínház egykori vezető művésze emlékére. A díjat általában Ruttkai Éva születés­napját megelőző nap adják át an­nak a színművésznek, aki a társu­lat szerint az adott évben a legki­emelkedőbb művészi teljesít­ményt nyújtotta. (MTI, k)

Next

/
Thumbnails
Contents