Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-03 / 280. szám
MAGYARORSZÁG ES A NAGYVILÁG 2020. december 3. | www.ujszo.com Bukó Szájer, kiközösített Deutsch 8 | RÖVIDEN Áttörés a tálibokkal folyó tárgyaláson Kabul. Az afgán kormány és az ellene lázadó tálib radikális iszlamisták képviselői közölték, hogy előzetes megállapodást értek el a béketárgyalások folytatásáról. A hírtNáderNáderi, a kormány tárgyalócsapatának tagja közölte a Reuters hírügynökséggel. A tálibok szóvivőjükön keresztül erősítették meg az értesülést. A felek között született - a 19 éve tartó háború során első írásos - megállapodást üdvözölte az ENSZ és az USA. A megállapodás további egyeztetéseknek ágyaz meg, és áttörésnek tekinthető, mivel lehetővé teszi, hogy lényegesebb kérdésekről folytassák a tárgyalásokat, köztük a tűzszünetről. (MTI) Börtönbe kerül a hongkongi aktivista Peking. Több mint egy év szabadságvesztésre ítélték Joshua Wong hongkongi aktivistát egy tavalyi kormányellenes tüntetésen betöltött szerepéért, miután Wong és két társa bűnösnek vallotta magát. A 24 éves Wong és a vele együtt vádolt Ivan Lam és Agnes Chow ellenzéki aktivisták a múlt héten közölték, elismerik bűnösségüket, és készek elfogadni a rájuk kiszabott börtönbüntetést, abban reménykedve, kiállásukkal ráirányíthatják a figyelmet a hongkongi büntetőjogi rendszerre, amelyet szerintük Peking manipulál. (MTI) Jemeni háború gyermekáldozatai Szanaa. 11 gyerek vesztette életét Jemenben az elmúlt napokban végrehajtott támadásokban - áll az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) közleményében. Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború a kormányellenes síita húszik és a nemzetközileg elismert jemeni elnökhöz, aRijádban tartózkodó Abed Rabbó Manszúr Hádihoz hű erők között. Becslések szerint kb. 233 ezer ember vesztette életét a polgárháború hat évében. Az áldozatok közül 131 ezer olyan okok miatt lelte halálát, mint az élelmiszer, az egészségügyi ellátás és az infrastruktúra hiánya. (MTI) Megint választás fenyeget Izraelben Jeruzsálem. A törvény hozók előzetes voksolásban megszavazták a kneszet feloszlatását, és ha a plénum további 3 olvasatban is hasonlóképpen dönt, akkor két éven belül negyedszer is előrehozott választást tartanak Izraelben. Azért alakult ki többség a kormánnyal szembeni bizalmatlanság (s ezáltal a parlament feloszlatása) kérdésében, mert a koalíciós centrista Kék-Fehér párt is támogatta a jobboldali Likud párttal folytatott kormányzásának megszüntetését. A párt élén álló Béni Ganzjelezte, támogatják azindítványt, miután nem sikerült elérnie Benjámin Netanjahu ellenében a 2021 -es költségvetés megalkotását. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Budapest. Rájár a rúd a Fidesz európai parlamenti delegációjára: Szájer József erkölcsi megsemmisiiláse után a néppárti képviselők a gestapózó Deutsch Tamás kizárását javasolják a frakcióból. Legalább két diplomata jelen volt azon a péntek esti brüsszeli orgián, amit a gyülekezési törvényt megsértve tartottak, de egyelőre csak a fideszes EP-képviselő, Szájer József neve szivárgott ki a médiában. Kérdés, hogy az ereszcsatornán, hátizsákjában droggal menekülő Szájer lebukása valóban egy szemfüles járókelőnek köszönhető-e vagy a történet ennél bonyolultabb. Hívatlanul jött az orgiára Interjút adott David Manzheley, a fiatal doktorandusz, aki azt a homoszexuális bulit szervezte pénteken, ahonnan Szájer végül véres kézzel, hátizsákjában droggal próbált elmenekülni. Manzheley állítja, eredetileg csak tíz embert hívott meg, de végül többen elhozták a barátjukat, így felduzzadt a létszám. Szájer meg sem volt hívva a buliba, ő is egy ismerősén keresztül érkezett az orgiára. Ebből arra lehet következtetni, nem állítottak csapdát a Fidesz egyik alapító tagjának, az új magyar alkotmány megalkotójának, a kormánypárt legerősebb európai politikusaként számontartott Szájemek. Brüsszelben, a világ egyik legnagyobb kémközpontjában, ahol hemzsegnek az orosz, kínai és amerikai hírszerzők, egy könnyelmű életet élő politikus pillanatok alatt céltáblája lehet valamelyik ellenérdekelt idegen szolgálatnak. Nincs arról szó, hogy Szájer esetében ez történt volna. Ám az figyelemre méltó, hogy egy ilyen környezetben mennyire óvatlanul vett részt a fideszes politikus egy olyan eseményen, amit a vírusjárvány miatt eleve meg sem lehetett volna rendezni. Azonban a Szájer-ügyben azt sem lehet teljességgel kizárni, hogy a péntek éjjeli rendőrségi razziát ne kísérte volna valamilyen titkosszolgálati művelet - vannak erre utaló jelek is. Egy egyszerű figyeléssel akár le is követhették Szájer moz-Washington. A Georgiában januárban tartandó szenátusi pótválasztások lefújását sürgette Donald Trump amerikai elnök az állam kormányzójánál. Twitter-üzenetében Trump ismét azt hangoztatta, hogy tömeges csalások történtek a november 3-i elnökválasztáson, egyebek közt Georgia államban is. „Csinálj valamit, Brian Kemp! - áll a tagállam republikánus párti kormányzójának címzett üzenetben. - Hagytad, hogy az államodat becsapják. Ellenőriznünk kell az aláírásokat, és meg kell számolnunk a borítékokat és a szavazólapokat! És aztán le kell fújni a választásokat, nem lesz rájuk szükség.” Január 5-én két szenátusi pótválasztást tartanak Georgiában, mert egyetlen jelölt sem szerezte meg a szavazatok legalább 50 százalékát a november 3-i választáson. Ezeken a választásokon múlik majd a többség sorsa a szövetségi törvényhozás felsőházában. Georgia államban Joe Biden demokrata párti elnökjelölt gását, attól kezdve pedig már csak egy névtelen bejelentést kell tenni a rendőrségre, hogy a bulira a kijárási korlátozások alatt a hatóság felfigyeljen. Árulkodó például, hogy noha sajtóhírek szerint a zárt körű, állítólagos szexpartin több diplomata is jelen volt, Szájer volt az egyetlen, akinek a pozíciója kiszivárgott a belga médiában és így néhány óra alatt beazonosíthatóvá vált, a többieké egyelőre nem. Véletlenek összjátéka? Ilyen jellegű leleplezés benne van a titkosszolgálati munkák eszköztárában. Ez egyelőre csak spekuláció, de lenne alapja: az uniós költségvetési vétót belengető Orbán-kormány, vagyis a kereszténységet és az európai értékek védelmét hangoztató Fidesz ideológiai hiteltelenítése egy ellenérdekelt tagállam titkosszolgálatának akár most az érdekében is állhat. De ugyanígy lehet mindez a véletlenek összjátéka, ebben az esetben pedig Szájer csak rosszkor volt rossz helyen. Ám ebben az esetben is felmerül a kérdés, hogy a bulin részt vevő többi diplomata kilétét miért nem tudta felderíteni a nyilvánvalóan rendőrségi, de legalábbis hatósági forrásokból dolgozó belga sajtó? A sajtónak ebben most már nem lesz nehéz dolga, mert az ügyészség két olyan résztvevőnek a születési évét és a monogramját adta meg, akik a dipgyőzött, de Trump nem fogadta el az eredményt, és a szavazatok újraszámlálását követelte. Gabriel Sterling, Georgia állam vezető választási biztosa szerint a kollégái megállás nélkül kapják a halálos fenyegetéseket tartalmazó névtelen üzeneteket, feltehetően Trump-fanatikusoktól, akik az elnök buzdítására nem fogadják el a választási eredményeket. Áz amerikai igazságügyi minisztériumnak egyelőre nincsenek bizonyítékai kiterjedt választási csalásra -jelentette ki William Barr igazságügyi miniszter. „Ezidáig nem láttunk csalást olyan nagyságrendben, ami más választási eredményhez vezethetett volna” - hangsúlyozta Barr. Az igazságügyi miniszter elmondta azt is, hogy a szövetségi nyomozók kivizsgálták a panaszokat, de nem találtak bizonyítékot, amely alátámasztaná azokat az állításokat, miszerint széles körben követtek volna el csalásokat a november 3-i elnökválasztáson. (MTI, 444) lomáciai mentességükre hivatkoztak a razzia során. Ha viszont nem derül fény a kilétükre, akkor megerősödhet az a teória, hogy Szájer József lelepleződése nem puszta véletlen műve. Végre megszólalt Orbán Látványosan nem akart érdemben reagálni az Orbán-kormány az EP- képviselői mandátumáról lemondott Szájer József botrányára. A Karmelita kolostor bejáratát tegnap kordonokkal zárták el az újságírók elől. Azok a kormánytagok, akik mégis megszólaltak, helyes döntést emlegettek. „Amit Szájer József tett, az a mi politikai közösségünk értékrendjébe nem fér bele. 30 éves munkáját nem fogjuk elfelejteni és megtagadni” - mondta Orbán Viktor miniszterelnök. A Magyar Nemzet szerint Szájer máris kilépett a Fideszből. Szijjártó Péter külügyminiszter is azt állítja, csak a sajtóban megjelent hírekből tudta meg, mit követett el Szájer. Ha ez igaz, akkor komoly problémák lehetnek a magyar elhárítás színvonalával. Ugyanis Szijjártó irányítása alá tartozik az Információs Hivatal, az a magyar titkosszolgálat, ami a polgári hírszerzést végzi, és többek között a külföldön működő magyar diplomaták és egyéb fontos emberek ügyeiben is illetékes. A magyar állami közmédia oldalán nem létezik a Szájer-ügy. A hirado.hu portálján Brüsszel kétszer is szerepel a címlapon, mégpedig a Brüsszel lakást adna a migránsoknak, illetve a Tömegével jöhetnek a migránsok Brüsszel új LMBTQ-stratégiája miatt címekben... Deutsch és a Gestapo A fideszes Deutsch Tamás kizárását kezdeményező aláírásgyűjtés kezdődött az Európai Néppárt (ÉPP) európai parlamenti frakciójában. A Manfred Weber frakcióvezetőnek címzett levélben az indítványozók leszögezik: döbbenettel és növekvő türelmetlenséggel figyelik a Fidesz EP-képviselőinek radikalizálódását és verbális támadásait. Felidézik, hogy Deutsch Tamás delegációvezető nemrégiben a Gestapo és az ÁVO (A Rákosi-korszak Államvédelmi Osztálya) érveléséhez hasonlította Manfred Weber frakcióvezető egyik megjegyzését. A bajor politikus azt állította, hogy Orbán Viktornak nem kell tartania a jogállami szabályoktól, ha Magyarországon függetlenek a bíróságok és szabad a média. Deutsch erre úgy reagált: a Gestapo és az ÁVO jelszava volt az, hogy ha nincs takargatnivalód, akkor nem kell félned. A fideszes politikus kizárásának kezdeményezői szerint a frakció minden tagját sérti, hogy a jogállam tiszteletben tartásához való ragaszkodásukat a nácizmushoz, illetve a kommunizmushoz hasonlítják. Ez a történelmi tények kirívó és tűrhetetlen eltorzítása és a totalitárius rendszerek áldozatainak megcsúfolása. Az aláírásgyűjtők sokkolónak és szégyenteljesnek nevezik Deutsch nyilatkozatait, és azt javasolják, kizárásáról a politikai csoport december 9-i ülésén szavazzanak a tagok. Szájer lebukása eleve felgyorsíthatja a Fidesz kilépését a Néppártból. Az ügy tökéletesen megmutatja, miért kell nemet mondani a brüsszeli jogállamisági mechanizmusra - Deutsch Tamás ezt mondta arra, hogy kezdeményezik a kizárását a néppárti frakcióból a gestapózása és ÁVÓ- zása miatt. „Harminc éve a kommunisták Prágában bezártak, most pedig Brüsszelben egyesek kizárnának. Ilyen, ha az ember kiáll a szabadságért és a hazájáért. Ha valóban létezik ilyen kizárási kezdeményezés, akkor az viccnek is durva és megmutatja, miért kell elutasítani a készülő büntetőmechanizmust” - fogalmazott Deutsch. (444, hvg. Népsza, ú) Nincs választási csalás Marad az orosz haderő Moszkva. Moszkva nem fogadhatja el Maia Sandu megválasztott moldovai elnök arra vonatkozó követelését, hogy vonja ki az orosz békefenntartó erőket Moldova Dnyeszter-melléki területeiről - jelentette ki Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője. „Nehéz megítélni, hogy mire gondolt konkrétan Sandu úrhölgy, amikor az orosz békefenntartók kivonásának szükségességéről beszélt, de az, hogy ez aligha segíti elő a rendezést és mi aligha fogadhatunk el egy ilyen, meglehetősen felelőtlen követelést” - mondta Lavrov. Megjegyezte, hogy Sandu Moldova európai irányvonalának elsődlegessége mellett kifejezte szándékát a jó moldovai-orosz viszony fenntartására is. Rámutatott, hogy az orosz békefenntartók kollektív döntés alapján tartózkodnak a konfliktusövezetben, feladatuk az, hogy megakadályozzák a konfliktus újbóli fellángolását. Az orosz katonák egy másik csoportja, az egyesített hadseregcsoport Kolbaszna településnél lőszerraktárakat őriz, és „komoly következményekkel” járna, ha ezzel felhagynának. Jelenleg 1700 orosz katona állomásozik a szakadár Dnyesztermenti Köztársaság területén. Két gépesített lövész zászlóalj éves váltásban békefenntartó feladatokat lát el, és van még egy őrző és egy kiszolgáló zászlóalj is. A területre, ahol 1991 és 1994 között harcok dúltak, a békefenntartókat 1992. július 29-én vezényelték, 8 nappal az orosz és a moldovai elnök által, a szakadár köztársaság vezetőjének jelenlétében aláírt válságrendezési megállapodás után. A Szovjetunió széthullása nyomán Moldova parlamentje 1991. augusztus 27-én deklarálta az ország függetlenségét. A Dnyeszteren túli, zömében oroszok és ukránok lakta terület öt nappal később kinyilvánította elszakadását Moldovától. (MTI) Ha így megy tovább a Fidesz vesszőfutása, akkor rövidesen Szájer József után Deutsch Tamás sem ül tovább az Európai Parlament patkójában (tasr/ap)
