Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-03 / 280. szám
KULTÚRA www.ujszo.com | 2020. december 3. 9 Életmesék kezdőknek és haladéknak Az adatközlők szűkszavúan, minimalists stílusban mesélnek, mondataik így sokkal nagyobbat toppannak JUHÁSZ KATALIN Farkas Ottó már a tizedik kötetét jelentette meg a Beszédes múlt könyvek sorozatban, saját polgári társulásának kiadásában. Fáradhatatlanul járja a gömöri falvakat igaz történetek után kutatva - de nem úgy, mint egy etnográfus, hanem mint egy íré. A huszadik század Gömörben is maga volt a végtelen kalandtúra, azok számára is, akik egész életükben ki sem mozdultak a falujukból. Ebből a 46 történetből 46 regényt lehetne írni, de valószínű, hogy a hollywoodi forgatókönyvírók is aranyban fizetnének némelyikért, ha tudnák, hol van Gömör, illetve ha nem szuperhősfilmekre lenne tömegigény. Úgyhogy érdemes legalább dokumentálni, feljegyezni az utókor számára a múlt századi történelem viharainak konkrét hatásait egy mikroközösség életére. Ezt csinálja a dobfeneki Farkas Ottó, aki évtizedeken át újságíróként tevékenykedett (lapunk gömöri tudósítója is volt), majd vállalkozó lett, 2012-es nyugdíjba vonulása óta pedig talán még többet dolgozik, mint annak előtte. Történetgyűjtő missziója, illetve az általa praktizált „csináld magad” - könyvterjesztés olyan sikeres lett, hogy köteteit szabályosan elkapkodják az író-olvasó találkozókon (ennek szemtanúja voltam), az adatközlők pedig ma már maguk keresik fel őt, vagy adnak neki további tippeket. Ez azért is nagy szó, mivel Gömör, azon belül Medvesalja meglehetősen zárt régió. Az ott élők általában vonakodva engednek bepillantást családjuk életébe, nem kedvelik a diktafonos embereket, akik legtöbbször pont a legfájóbb emlékeikre kíváncsiak. Aki az ő bizalmukat kivívja, az nemcsak a szakmáról tud sokat, hanem az emberi lélekről is. Bábelőadás December 5-én a gyerekeket és a szüleiket várják a Jókai Színházba, a nyitrai bábszínház vendégelőadására. Komárom. A nyitrai bábszínház (Staré divadlo Karola Spisáka) Magdalena Miteva Teremtés című, szöveg nélküli bábelőadásával vendégszerepei a Komáromi Jókai Színházban. A darabot szombaton kétszer is bemutatják, 10 és 15 órai kezdettel. A bolgár származású képzőművész-rendező Teremtés című előadása a világ keletkezéséről mesél, a bibliai történetet véve alapul, de különböző tudományos megközelítéseket is felhasználva hozzá. A produkció az élet keletkezésének színhelyére vezeti el a nézőket, és az élet születésének különleges pillanatát vizsgálja. A bábelőadás a természet szépségét és csodáit helyezi a középpontba. A kivételes színpadi helyzetek, a színek kavalkádja, a darab rejtélyessége a gyermek és felnőtt nézők fantáziáját egyaránt megmozgatja. A Mikulás-nap előtti színházlátogatásjó lehetőség arra, hogy a nézők a Jókai Színház műsorának varázsával hangolódjanak az ünnepekre. (tb) A Koporsó részletfizetésre című vaskos kötet egyik része válogatás a szerző korábbi munkáiból, másik része újabb gyűjtések eredménye. Ez a koncepció azoknak is kedvez, akik most ismerkednek Farkas Ottó életművével, és azoknak is, akik új kontextusban szeretnék újraolvasni a már ismert történeteket. Külön ciklust tesznek ki a háborús évek eseményei, a kitelepítések, a határmódosítás következtében szétszakított családok sorsa, az 1968-as események, vagy a gömöri kastélyok egykori lakóinak sorsa. Ez talán a legszomorúbb ciklus. A szerző bemutatja a nemesi famíliák hajdani életét, illetve azt, hogyan alakult a sorsuk, miután mindenüket elvették. Sokan belerokkantak, sőt ténylegesen belehaltak a veszteségbe, a megaláztatásba. A szerencsésebbek kaptak egy cselédszobát a családi kastélyban, ahol meghúzhatták magukat, és végig kellett nézniük, ahogy a földművesszövetkezetek letarolják birtokaikat. Az egykori pompás épületek együtt pusztultak egykori tulajdonosaik leikével, a tizennégy kastélyból jó néhány már csak rom, és talán a helyiek sem tudják, miért alakultak a dolgok úgy, ahogy. Nem tudják, hogy amásodik világháború után sok embert azért vittek munkatáborba, mert nem akartak belépni a szövetkezetbe. És hogy sokaknak külföldre kellett menekülniük, ahonnét csak hosszú hónapok múlva tudtak üzenni az otthoniaknak a Szabad Európa Rádión keresztül, és sosem láthatták viszont őket. A távolságok egyébként is nagyobbak voltak akkoriban, olyanok is örökre elszakadtak egymástól, akik - mai szemmel nézve a térképet - négy-öt órányira egymástól élték le hátralévő életüket. A kitelepítéseket taglaló szövegek különösen nehéz olvasmányok. Az adatközlők szűkszavúan, minimalista stílusban mesélnek - ez a prózanyelv egyébként az egész kötetre jellemző. Szinte csak a száraz adatok hangzanak el, a mondatok így sokkal nagyobbat koppannak, mint- ■ ha az alanyok hosszan siránkoznának, a szerző pedig szépen kiszínezné a sztorikat. Megjelenik a csillapíthatatlan honvágy, a kilátástalanság, szűkös szókinccsel elmondva, mit jelent egy falusi ember számára a szülőföld, a gyökérvesztés, a család és a közösség felbomlása. A gömöri, illetve medvesaljai életmesék egy része arról szól, hogyan vonultak be a főszereplők falvaiba a különböző nemzetiségű fegyveres katonák - magyarok, németek, szovjetek, majd 1968-ban a Varsói Szerződés tankjai -, és hogyan reagált erre a helyi lakosság. Hogyan mentették a menthetőt, mindig azt, ami a legnagyobb veszélyben volt: haszonállataikat, terményeiket, szerény ingóságaikat, vagy épp lányaikat. Persze akadtak olyan, már-már hrabali figurák, akik a jég hátán is megéltek, gyorsan alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez, vagy éppen fütyültek a politikai helyzetre, a határmódosításra, és ha szórakozni akartak, csak azért is szórakoztak. Például akkor is megtartották a lakodalmat a magyar oldalon, azaz a szomszéd faluban, ha lőttek rájuk a határőrök. Néhány sikertörténetet is találunk a kötetben, bár néha már az is .sikernek számít, ha a főszereplők életben maradtak. De azért volt, aki talpra állt anyagilag, jól alakult az élete, mert szemfüles, dolgos, találékony volt, vagy mellé szegődött a szerencse. A szerző nem hagy minket teljes reménytelenségben, sőt néha még el is lehet mosolyodni egy-egy humoros epizódon. A kötet végére érve a legtöbben - velem együtt - talán azt konstatálják majd, hogy eddigi megpróbáltatásaik piszlicsáré gondok voltak a szereplőkéhez képest. És sokkal többet meg lehet tudni ezekből a szövegekből a régió történelméről, mint a tankönyvekből. Talán nem túl meredek gondolat, hogy ezt a kötetet bátran be lehet vinni középiskolai történelemórára, majd ha újra lesznek normális történelemórák a középiskolákban. Addig pedig online lehet felolvasni belőle, kedves gömöri pedagógusok. Farkas Ottó: Koporsó részletfizetésre. Regélő Múlt Polgári Társulás, 2020,316 oldal. a Jókai Színházban röviden Jövőre is virtuálisan adják át az Emmyket Los Angeles. Még jövőre is virtuálisan adja át összes díját az Emmy-díjakról döntő amerikai televíziós akadémia (NATAS)-jelentette be a testület. A nappali műsorok Emmy-díj-kiosztóját, a sportműsorok Émmy-gáláját, valamint a hír- és dokumentumműsorok Emmy-díjait, továbbá a technológiai és műszaki Emmyket is virtuális ceremónia keretében adják majd át 2021-ben. A szervezet indoklásában arra hivatkozott, hogy miközben a koronavírus elleni oltás jövő év közepére már elérhetővé válhat, mégis inkább online tartják meg a díjátadókat, mintsem hogy addig halasszák, amíg végül személyes részvétellel is meg lehet rendezni. (MTI, k) Szlovák filmnapok Moszkvában Pozsony/Moszkva. December 7. és 13. között Szlovák filmnapokat tartanak Moszkvában, amelyen hat kortárs szlovák filmet és egy klasszikust, Peter Solan 1964-es fekete-fehér filmjét, a Barnabás Kos esete című szatirikus tragikomédiát láthatja az orosz közönség. Az újabb filmek közül az utóbbi idők egyik legsikeresebb hazai mozgóképét, Marko Skop Legyen világosság! című alkotását is bemutatják. A film főhőse, Milan Milan Ondrík a Legyen világosság! főszerepében (Fotó: asfk) Németországban dolgozik. Hazalátogatva a tudomására jut, hogy 16 éves fia tagja lett egy félkatonai ifjúsági csoportnak, és köze van egy fiú tragikus halálához. Mások mellett Jónás Karásek Amnesztia, Robert Sedlácek Jan Palach, Teodor Kuhn Éles késsel, valamint Ondfej Trojan Toman című drámáját is levetítik Moszkvában, (tb)
