Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-03 / 280. szám
6 I RÉGIÓ 2020. december 3.1 www.ujszo.com Előbújnak a föld alól a királyhelmeci Csonkavár ismeretlen részei NÉMETI RÓBERT A miocén kori andezitszikiák északkeleti oldalén, a Bodrogköz központi városátél szinte egészen a Kárpátokig pazar kilátást kínál az egykori királyi város fölé épített királyhelmeci vár, a helyiek szeretett Csonkavára. Három éve magánkézben van, folyamatosan dolgoznak a feltárásán. Szakemberek szerint sokkal nagyobb és legalább háromszor olyan magas lehetett, mint ahogy azt eddig hitték. mmmAia Annak ellenére, hogy a város széléről, de igazából a belvárosi utcákról szemlélve sem tűnik fel az ide érkezőknek a település felett díszelgő, a jelenleg mindössze néhány kőfalból álló építmény, a mintegy tízezer lakosú kisváros ma is egy igazi várral, vagy legalábbis annak megmaradt részeivel büszkélkedik. A 20. század elején megjelent megyemonográfia szerint már a 14. század elején állt itt vár, de ezt semmilyen forrás nem bizonyította. Annyi viszont feltételezhető, hogy nem hagyták kihasználatlanul a kiváló terepadottságokat, és a város fölé emelkedő dombon minden bizonnyal építtetett a várost akkor uraló Palóczi-család egy kisebb erődített udvarházat. Miután a mohácsi csatában a családfő, Palóczi Antal elesett, gazdátlan birtokaira Perényi Péter, egy feltörekvő család feje vetett szemet. Nagy valószínűséggel még a mohácsi csata évében, 1526- ban elkezdte építtetni az erődített várkastélyt, de ebből sajnos nem sok maradt meg az utókornak. Lokálpatriotizmus A királyhelmeci Csonkavárat és a hozzá tartozó területet három évvel ezelőtt egy helyi származású fiatalember vásárolta meg. Elmondása szerint régóta dédelgetett álma volt egy saját borászat. „Mivel a szőlőim Királyhelmecen vannak, a pincének megfelelő helyszínt is itt kerestem. Egyik jóbarátom tanácsára került a látókörömbe a Csonkavár és annak eredeti középkori pincéje” - nyilatkozta lapunknak a fiatalember, aki a Csonkaváron zajló munkák koordinálása mellett a németországi SAP Ariba cég vezetői pozíciójának egyikét tölti be. A komplexumban zajló feltárások bejárásakor Gönczy Bertalan az Új Szónak elmesélte, hogy a vár és a hozzá tartozó pince megvásárlásával gyermekkori álma vált valóra, de soha nem hitte volna, hogy a várrom alatt olyan felfedezésekre bukkannak, mint amilyenekkel az elmúlt három év során szembesültek. „Az általunk ismert úgynevezett Perényi-pince az egykori úri lak/palota épületének alagsorában működött. Nem pincének volt építve, és a felette már nem létező épület hiánya komoly károkat okozott az egyes termekben. Az évszázadokon át tartó folyamatos beázások révén a boltívek károsodtak, és félő volt, hogy összeomlanak. Éppen ezért 2018 januárjában kapcsolatba léptem az illetékes Kassai Műemlékvédelmi Hivatallal, és megkezdődtek az elsődleges helyszíni bejárások. Fel kellett felmérni a palota épület esetleg még meglélék mennyiségével küzdenek (idén körülbelül 400 tonna törmeléket szállítottak el). Az eddig feltárt palotaépület alapterülete hozzávetőlegesen 450 m2, és még legalább 3 évnyi munkára van szükségük, hogy teljes egészében eltávolítsák az évszázadok által felgyülemlett törmeléket. Ezután következhet a részleges felújítás és állagmegőrzés úgy, hogy a palota ne romoljon tovább. Egy évtizednyi munka „Mindent összevetve legalább 8 évnyi munkára van szükség. Semmiképp sem szeretnénk újra betemetni a már feltárt épületrészeket. Szeretném megőrizni a meglévő termek reprezentatív kihasználását különböző ünnepi eseményekre, városi rendezvényekre, borkóstolókra. Ugyanakkor örülnék, ha sikerülne kialakítani egy látogatóközpontot és egy termet a vár történelmének, illetve a leletek bemutatására. A borászati egységet is itt szeretném működtetni” - magyarázta a fiatalember. Ahogy annak mi is szemtanúi voltunk, a várudvar egyes részeken valóban több mint 2,5-3 méter mélyen található a mai járószinthez képest. Gönczy szerint ez komoly fejtörést okoz és egyben kihívást is jelent a csapat számára. A hosszú távú állagmegőrzés sikeressége sokban fog függni attól, hogy sikerül-e legalább részben újra az eredeti várudvar szintjére jutni a palota teljes területén. „Ez további ásatásokat igényel és mint említettem, a terület nagyban be van építve újkori elemekkel (összekötő út, újkori teraszok, garázs, családi ház, egyéb építmények - a szerk. megj.), melyeket részben el kell majd távolítani vagy átépíteni-igazítani a palotaépület hosszú távú igényeihez. A magasságokat illetően már tudjuk, hogy az egykori palota legalább 3 szintes volt. A mai pincék alkották az egykori alagsort, a megmaradt és a város szimbólumaként számon tartott nagy külső fal 2 nagy méretű ablaka alkotta az első emeleti szintet, és a szakemberek szerint volt még egy 2. emelet is, amiből sajnos már csak az egykori boltívek lábazatai maradtak meg. Mindemellett hiányzik az egész épület tetőszerkezete. Az összmagasság nagyon könnyen elérhette akár a 18-20 métert is. Egy impozáns palotaépület magasodott és őrködött kisvárosunk felett” — zárta Gönczy Bertalan. Az alagsori szinten három, eddig nem ismert termet tártak fel, ezeket is szeretnék helyreállítani (A szerző felvételei) palotaépület alaprajza a föld alatti termek köz- és körfalainak köszönhetően sej lett fel előttük, ez adta az irányt a munka megkezdéséhez. „Meglepetésnek számított, hogy pár centiméter mélyen már falakba ütköztünk, pozitív meglepetés volt a talált faragott kőelemek menny isége és azok kiváló minősége, valamint a feltárt építési periódusok sokasága. Negatív meglepetésként az évszázadok során a területen felgyülemlett szemét mennyiségét könyveltük el, ez sokkolóan hatott ránk. Az ásatási munkálatokat a Kassai Műszaki Egyetem (TUKE) Művészettörténeti Karának régészei vezetik. A 2018/2019-es szezont teljes mértékben saját költségből fedeztem, a 2020-as szezonra sikerült elnyerni egy támogatást a régészeti feltárás folytatására. Egy műemlékvédelem alatt álló épület feltárása és annak helyreállítása költséges folyamat, de hiszem, hogy a befektetett anyagi források és a munka egyszer meghozza gyümölcsét, így a Csonkavár Királyhelmec és környéke ékkövévé válhat” - tette hozzá Gönczy, aki csapatával idén a harmadik ásatási szezont is lezárta. Eddig szinte kizárólag az egykori palotaépület belterével foglalkoztak. Elmondása szerint óriási törmevő, betemetett részeinek állapotát és meghatározni a folyamatos beázások okát. Mivel a Csonkavár műemlékként van nyilvántartva, így ásatásokra volt szükség. Természetesen, tősgyökeres helyi lakos vagyok, így gyerekkorom óta érdeklődtem városunk és környéke történelme iránt. A Csonkavár egy különleges épület számomra, annak legendáin, mendemondáin nőttem fel. Lelkesedéssel, de egyben nagy felelősség tudatában kezdtem bele a megmentő munkálatokba” — nyilatkozta lapunknak Gönczy Bertalan. Ismeretlen múlt Mivel eddig régészeti feltárás nem volt a Csonkavár területén és a szakemberek is sötétben tapogatóztak, a
