Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)

2020-12-19 / 294. szám

MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. december 19. | www.ujszo.com Csak néhány munkaóra maradt MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Csupán néhány mun­kaóránk maradt arra, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság megállapodjon az átfogó kereskedelmi kapcso­latokról, és továbbra is nagyon keskeny mezsgyén haladunk - jelentette ki Michel Barnier, az EU főtárgyalója az Európai Parlament tegnapi plenáris ülésén. Barnier közölte: „Még látok esélyt a megállapodásra, de a megmaradt nagyon kevés időt hatékonyan kell felhasználni, ha azt akarjuk, hogy a megállapodás január 1-jétől életbe lépjen. Utolsó kísérletet teszünk arra, hogy a halászattal kapcsolatos vitás kérdések végére pontot tegyünk.” Felhívta a figyelmet, hogy még ő ma­ga sem tudja, miképp végződnek a már kilenc hónapja folyó tárgyalá­sok, de a helyzet nagyon komoly, százezrek megélhetéséről van szó. A főtárgyaló csütörtökön még úgy nyilatkozott, hogy a felek közös ne­vezőre juthatnak a továbbra is a vita tárgyát képező egyenlő piaci ver­senyfeltételek és a halászat szabályo­zásának kérdéseiről. Az Egyesült Királyság január 31- én kilépett az EU-ból. Távozásának nap-ján december 31-ig tartó átme­neti időszak kezdődött el azzal a cél­lal, hogy legyen idő a megállapodás­ra a majdani kétoldalú viszonyrend­­szer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről. Eddig azonban nem sikerült megál­lapodást elérni. A leghevesebb vita London és az EU között az egyenlő versenyfeltételek és a halászat sza­bályozásának kérdéséről folyik. Ha a következő napokban sikerülne meg­állapodásra jutni, az egyezményt az Európai Parlamentnek és a brit tör­vényhozásnak is ratifikálnia kellene még az év vége előtt, hogy a szerző­dés az átmeneti időszak végének pil­lanatában, január 1-jén életbe lép­hessen. Boris Johnson brit miniszterelnök szerint nagyon valószínűnek tűnik, hogy nem születik megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió (EU) jövőbeni kapcsolatrend­szerének feltételeiről folyó tárgyalá­sokon, ha az EU a sarkalatos vita­pontokban nem változtat hozzáállá-A nigériai biztonsági erők kiszabadították azt a közel 350 iskolás fiút, akiket a gyanú szerint iszlamista fegyveresek ra­boltak el egy hete. A múlt pénteki emberrablás elkövetőjeként a Boko Haram iszlamista terrorszervezet jelentkezett egy kedden közzétett hangfelvételen. Atámadók éjszaka hatoltak be Kankara városának bentlakásos középiskolájába, és el­hurcoltak magukkal több száz diákot. Katsina állam kormányzója azt mondta, hogy a biztonsági erőknek sikerült kisza­badítaniuk mind a 344 fiút, akiket a szomszédos Zamfara állam egyik erdőségében tartottak fogva elrablóik. „Megta­láltuk a fiúk többségét, de nem mindegyiket" - mondta a kormányzó. (TASR/AP-feivétei) Orbán: Idén kis karácsony lesz sán. Johnson csütörtök este telefonon beszélt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. A lon­doni miniszterelnöki hivatal szóvi­vője szerint Johnson kijelentette: ha nem születik megállapodás, az Egye­sült Királyság és az EU barátként vá­lik meg egymástól, és a kétoldalú ke­reskedelmi forgalom az ausztráliai tí­pusú feltételrendszer alapján folyta­tódik. Az ausztráliai típusú kereske­delmi feltételrendszer valójában azt jelentené, hogy az Egyesült Király­ság és az EU kereskedelme januártól, a jelenlegi átmeneti időszak lejárta után a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vá­mok megjelenésével járna a jelen­leg akadálytalan kereskedelmi for­galomban. Indián nő lehet a belügyminiszter Washington. Deb Haaland indián származású kongresszusi képviselőt jelölte leendő kormá­nya belügyminiszterének Joe Bi­­den - közölte csütörtökön a meg­választott amerikai elnök átme­neti stábja. Ha az új-mexikói La­guna Pueblo törzshöz tartozó Haaland kinevezését j óváhagyj a a szenátus, ő lesz az Egyesült Ál­lamok történetének első őslakos, indián származású szövetségi minisztere. Biden átmeneti csapata Haa­­landet „egy akadályokat áttörő” köztisztviselőnek nevezte, „aki karrierjét a családokért, törzsi nemzetségekért, vidéki közössé­gekért és színes bőrű közössége­kért vívott küzdelemnek szentel­te”. Haaland egyike az amerikai kongresszusba 2018-ban első­ként beválasztott két indián szár­mazású képviselőnek. , A jelenleg a képviselőház ter­mészeti erőforrások bizottságá­nak alelnöki tisztét betöltő Haa­land készen áll arra, hogy az első naptól védelmezze környezetün­ket, és harcoljon egy tiszta ener­giákat használó jövőért” — teszi hozzá a Biden-stáb nyilatkozata. Az amerikai kormánystruktúrá­ban a belügyminisztérium első­sorban a szövetségi tulajdonban lévő területek kezeléséért felelős. 8 | RÖVIDEN Kormányválság Szlovéniában Ljubljana. Lemondott T omaz Gantar szlovén egészségügyi miniszter, miután pártja, a Szlo­vénia Nyugdíjasainak Demok­rata Pártja (DeSUS) egy nappal korábban kilépett a Janez Jansa vezette jobbközép négypárti ko­­aliciós kormányból - közölte tegnap a közszolgálati televízió. Karl Eijavec, a DeSUS elnöke a kilépést azzal magyarázta, hogy a Szlovéniában kialakult kriti­kus belpolitikai helyzet miatt vonták meg a támogatást a kor­mánytól, aminek nem a koronavírus-járvány vagy az egyes miniszterek munkája az oka, hanem J ansa politikáj a. (MTI) Fontos tisztségeket kap az RMDSZ Bukarest. Miniszterelnök-he­lyettesi és két miniszteri tisztsé­get kap a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség (RMDSZ) a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ál­tal jelölt Florin Citu vezette, most körvonalazódó jobbközép kor­mányban. A koalícióra készülő pártok vezetőinek tegnap sikerült megegyezniük a legfontosabb kormányzati és parlamenti tiszt­ségek elosztásáról. A PNL elnö­ke, Ludovic Orbán lesz a képvi­selőház elnöke, miután a Ment­sétek meg Romániát Szövetség­ből (USR) és a Szabadság Egy­ség és Szolidaritás Pártjából (PLUS) összeolvadt USR-PLUS átengedte a korábban általa is igényelt posztot a hangsúlyo­sabb kormányzati jelenlét fejé­ben. Az USR-PLUS jelöli a má­sik kormányfőhelyettest és a szenátus elnökét. A PNL-nek 9, az USR-PLUS-nak 6, az RMDSZ-nek pedig 3 tagja lesz a kormányban. (MTI) A Fidesz is kilépett volna Budapest. Mind a 12 fideszes és KDNP-s képviselő kilépett volna a néppárti frakcióból, ha Deutsch Tamást kizáiják. Ezt a magyar EP-képviselő mondta a Magyar Nemzetnek azt követő­en, hogy az Európai Néppárt megfosztotta őt felszólalási jo­gától, és tisztségeket sem vállal­hat. Deutsch Tamást azt követő­en büntették meg, hogy a Gesta­­póhoz és a kommunista titkos­­szolgálathoz hasonlította Manf­red Weber frakcióvezetőt. Ezért egyébként Deutsch többször is bocsánatot kért, miután 40 kép­viselőtársa kezdeményezte kizá­rását. A büntetést egyébként nem tartja súlyosnak, „leginkább homlokráncolásként értelmez­hető”. Deutsch tagadta, hogy lenne B- terve a Fidesznek, ha ki kellene lépnie a Néppártból, vagyis hogy valamelyik szélsőjobboldali frak­cióhoz csatlakoznának. A vétó visszavonásáról azt ál­lítja, hogy a politikai és jogi ga­ranciák maximumát sikerült el­érni, annak ellenére, hogy az Eu­rópai Bíróság felülvizsgálatának meggyorsításával a jogállamisági mechanizmus még a 2022-es vá­lasztások előtt életbe léphet. (HVG) Az EU költségvetési vitájában aratott győzelemről, a magát az Eurápai Parlamentbe bevevő Soros-hálózat elleni fellépésről, a normális magyar ember számára érthetetlen genderről és a járvány miatti kis karácsonyról beszélt a magyar kormányfő tegnap a Kossuth rádióban. Budapest. Közös európai siker­ként értékelte Orbán Viktor az EU költségvetését és jogállamisági felté­teleit érintő vitát, amely végül - a jár­ványügyi alappal együtt - 1,8 billió eurós büdzsé elfogadásával zárult. Megköszönte Lengyelországnak a támogatást, és hangsúlyozta, a győ­zelem nem a magyaroké, hanem az európai józan észé, mert sikerült „le­választani a pénzügyi kérdéseket a kétségtelenül bonyolult politikai kér­désekről”, amelyeket az EP igyeke­zett összekötni. A vita Orbán értel­mezésében arról szólt, hogy az Eu­rópai Parlament folyamatosan sze­retné átvenni az EU irányítását az állam- és kormányfőket tömörítő Eu­rópai Tanácstól. „Az EU a nemzeti fő­városokban van, Brüsszel nem köz­pontja az EU-nak, az egy egyeztetési helyszín”-mondtaakormányfö. „Az EU haladásának irányát, stratégiai kérdésekben elfoglalt álláspontját az állam- és kormányfők fejezik ki”, ezen azonban az EP változtatni akar: „itt jönnek be a képbe Sorosék, akik az NGO-ikon keresztül, a média be­folyásolásán keresztül erős pozíció­kat építettek ki az EP-ben”, amely „a globális elit hátországa” lett. Orbán ezután hosszan beszélt So­ros Györgyről, aki szerinte a világ leg­­korruptabb embere, csak, jó a smink­je, mert filantrópnak van maszkíroz­va”. Azt mondta: „Nem normális, hogy van egy ember, aki hazánkfia, amerikai spekuláns, aki mást sem csi­nál, csak a lengyeleknek és a magya­roknak próbál ártani.” Kitért a genderkérdésre is, amelyet „a normális magyar ember nem is ért, hogy micsoda”, mert „ezek olyan pe­riférikus léthelyzetek problémái, amelyek az emberek 99 százalékát nem érintik”. Magyarország egy nor­mális ország, ahol evidencia, hogy az apa férfi, az anya nő, a házasságot pe­dig azért vállalják, mert közös utó­dokat akarnak - fejtette ki Orbán Viktor. ,.Nincs jó hírem - mondta a jár­vánnyal kapcsolatban. - De a számok nem romlanak. Ez nem nagy vigasz.” Közölte, továbbra is fenn kell tartani a határőrizetet, és ismét kérte, ne ter­vezzenek a magyarok külföldi síe­lést. A kormányfő karácsony ünne­péről azt mondta: „idén kis kará­csony lesz”, a rokonlátogatásokról most le kell mondani az egészség­megóvás érdekében. Talán húsvétkor megülhetők majd a szokásos nagy családi ünnepségek - fogalmazott. December 27-28-án meglesznek az első vakcinaoltások, 35 ezer em­ber számára lesz elég első körben, ez az egészségügyi dolgozókra lesz elég - mondta Orbán. Egyértelművé tette, hogy első körben az egészségügyi dolgozóknak jut vakcina, viszont ki­derült az is, hogy az oltás előtti re­gisztrációnak kiemelt jelentősége lesz. A szentestére vonatkozó eny­hítésről a hétfői kormányülésen szü­lethet döntés. (Telex, MTI) a tarca dönt például a termé­szetvédelmi területek kijelölésé­ről vagy a energiahordozók kiter­melési engedélyének kiadásáról. A felelőssége emellett kiteljed az ország mintegy 1,9 millió indián származású lakosával kapcsola­tos ügyekre. A január 20-án hivatalba lépő Biden és Kamala Harris alelnök átmeneti stábja megnevezte le­endő klímaügyi csapatuk további tagjait is: eszerint Jennifer Gran­­holm volt michigani kormányzót jelölik energiaügyi miniszternek, az afroamerikai Michael Regant a környezetvédelmi hivatal, az EPA vezetőjének, Brenda Mal­­loryt a Kömyezetminőségi Ta­nács elnökének, Gina McCarthyt nemzeti klimaügyi tanácsadó­nak, Ali Zaidit pedig helyettes klímaügyi tanácsadónak. Biden kampányában azt ígérte, hogy az amerikai társadalom sokszínűségét követve különbö­ző hátterű politikusokatjelöl majd kormányzatába. Hírügynökségek szerint a mostani jelölések is ezt az ígéretét tükrözik. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents