Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)

2020-12-19 / 294. szám

6 I RÉGIÓ 2020. december 19.1 www.ujszo.com Létünk és egyéniségünk alapja a mozgás SOMOGYI KATALIN Kassáról, Prágából, ds móg Brüsszelből is felkeresik a dunaszerdahelyi Szivárvány központ terápiás foglalkozá­sait a szülők, és nem csak a problémás gyerekekkel. PUNASZERPAHELY A 2012-ben alakult Életfa Polgári Társulás 2013-ban elindította a Szi­várvány Fejlesztő Központot Duna­­szerdahelyen. Szivárvány azért, mert annyira sokszínűek vagyunk mi, em­berek. Az alapító tagok valamennyi­en terapeuták és pedagógusok. „Az ötletet az adta, hogy láttuk, a szülők milyen sok kört kénytelenek lefutni a problémákkal, amelyeket nem tud­nak egyedül megoldani, csak azért, hogy próbáljanak a gyerekükön se­gíteni. Nemegyszer külföldre is el kellett menniük egy-egy kivizsgá­lásra, illetve terápiára. Ezen akar­tunk változtatni azzal, hogy egy helyre, a Szivárvány Fejlesztő Köz­pontba koncentráltuk a terápiás se­gítséget” - mesél a kezdetekről Pócs Zsuzsa, az egyik alapító tag. Többféle terápia Általában orvos, pszichológus, esetenként egy pedagógus ajánlására hozzák a szülők a gyerekeiket a köz­pontba. A legtöbb gyereket azért, mert a szülő látja vagy egyszerűen érzi, hogy valami nincs rendjén, a gyerek valamilyen téren kínlódik, de nem tudja, mi a baja, és nem tud rajta segíteni. A központban speciális tesztekkel felmérik a gyerek állapo­tát, és meghatározzák a megfelelő te­rápiát. Utóbbi többféle lehet, a leg­gyakrabban az Alapozó Terápiát, il­letve a tervezett szenzomotoros tré­ninget (TSMT) használják. Bonyo­lultan hangzik, de egyszerű. Az Ala­pozó Terápia (AT) a mozgás fejlesz­tésével stimulálja az idegrendszer működését, míg a tervezett szenzo­motoros tréning inkább érzékszer­veken alapuló, de szintén a mozgá­­sos idegrendszert fejlesztő terápia. Laikusán fogalmazva: az AT első­sorban mozgással, a TSMT pedig inkább érzékszervekkel fejleszti a képességeket. Részekre bontva Az alap a TSMT, vagyis a terve­zett szenzomotoros tréning. Néhány hónapos korban ajánlatos elkezdeni. Bodó Végh Lívia egyéni tréningeken foglalkozik a szülőkkel és a gyere­kekkel. Az érzékek fejlesztésével se­gíti a mozgás megfelelő fejlődését. A csecsemőkori reflexekkel dolgozik, amelyekre ebben a kórban szüksége van a babának, ám ezeket később el kell bújtatni, hogy az idegrendszer tovább fejlődhessen. Ha nem így tör­ténik, később esetleg komoly tanu­lási zavarokat okozhat a gyereknek. Szinte hihetetlenül hangzik, de tény, hogy ha a néhány hónapos babánál nem épül le például az a csecsemő­­kori reflex, amely a szülőcsatomán át a világra segítette (az úgynevezett Galant-reflex), akkor iskoláskorában tanulási zavarokkal küszködhet. Ez az az izgága „sajtkukac” szindróma, vagyis az ilyen gyerek egy pillanatig sem bír nyugton maradni. Fejlesztés és tanítás A központban a gyerekeket fej­lesztik, a szülőket pedig tanítják. Mert mindig a szülő a kiindulópont. „Nagyon tudok örülni annak, amikor az apuka és az anyuka mellett a nagy­mama és a nagypapa közösen jön eí a egy hirtelen visszaesés. Minden té­ren: tanulásban, viselkedésben, kon­centrációban. Pócs Zsuzsa tapaszta­lata szerint viszont ha óvodáskorban észrevesszük, hogy valami nincs rendben a gyerek mozgásával, isko­láskorára szépen be lehet hozni a le­maradását. Áz iskoláskorú gyerek­nél is helyre lehet tenni az idegrend­szer működését, de ekkor már az ad­dig tapasztalt kudarcok hatására a gyerek önbizalmával többszörösen kell foglalkozni. Nem versenyzünk „Öt gyerek van egy csoportban, más-más problémával. Mindenki a saját ütemében fejlődik. Azt szok­tam mondani, hogy a Himalájára nem lehet felugrani, csak lépésről lépésre haladni a csúcs felé, mindenki a saját tempójában. Szinte mindent szabad a terápia időtartama alatt, egyet nem: gúnyolódni, kinevetni, bántani a má­sikat. Bármilyen okból. Ez az egyet­len dolog, amit jutalom megvonásá­val büntetek. Á gyerekeknek meg kell tanulniuk azt is, hogy ha meg­szegik ezt a szabályt, ez az ő dönté­sük, és vállalniuk kell a felelősséget a döntésükért. Megy is ez gond nél­kül, az első durcáskodás után min­den a helyére kerül” - meséli Pócs Zsuzsa. Miért van értelme? Az ideális az lenne, ha az iskolai beíratás előtt minden gyerek abszol­válna egy úgynevezett állapotfelmé­rést, még az első osztály elkezdése előtt, és ha szükséges, terápiás keze­léssel orvosolni lehetne a részképes­ségek esetleges hiányát. Mert ugyan gond nélkül elkezdheti az iskolát, de a hiányzó részképességek nélkül jó­val nehezebben fog boldogulni. A képességek 7 éves korig alakulnak ki, utána már csak a meglévőket lehet fejleszteni. Viszont ha nem alakultak ki, nincs mit fejleszteni. Sok olyan felnőtt van, aki részképességhi­ánnyal küszködik, és nem tudja, nem érti, hogy esetleg miért érvényesül nehezebben valamilyen területen, mint a vele intellektuálisan teljesen egyenrangú társai. Talán árnyaltabban és óvatosab­ban kellene kezelni a másság tüne­teit, a nem szokványos megnyilvá­nulást. Ez a központ is tanúsíthatja, hogy van fény az alagút végén, hi­szen tapasztalatuk szerint a hivata­losan autistának nyilvánított 100 gyerekből végül 90-ről kiderül, hogy téves a diagnózisa. A megfelelő te­rápiás kezelések pedig segítik a gye­rekeket abban, hogy kibontakoztat­hassák képességeiket, és boldogan, önbizalommal telve evezzenek az élet vizein felnőttként is. A terápiás óra végén játék következik, amit a gyerekek maguk találnak ki kezelésre a gyerekkel, hiszen így ők mindannyian felelősségteljesen fog­nak a gyerekkel foglalkozni. Ók azok, akik a gyereket állandóan kö­rülveszik, tőlük tanul viselkedési mintát” — kezdi a beszélgetést Bodó Végh Lívia terapeuta. „Nemegyszer előfordul, hogy a szülők három hely­ről is igazolást hoznak a gyerek bi­zonyított autizmusáról, pedig a va­lóságban szó sincs autizmusról. Ne­velési problémáról, szenzoros prob­lémáról, illetve a technikai kütyük mértéktelen használatának a követ­kezményeiről viszont igen” - foly­tatja a szakember. Hihetetlen, de igaz „Egy ötéves gyerekkel jöttek el hozzám a szülők azzal, hogy autista, néma, illetve csak artikulálatlan han­gokat képes kiadni. A beszélgetés során kiderült, hogy a családi ház­ban, ahol élnek, a gyerekszobában, a hálóban, az ebédlőben és a konyhá­ban is folyamatosan be van kapcsol­va négy tv-készülék. Miután vala­mennyit kiiktatták, a gyerek fél éven belül beszélt, képes volt figyelni, és elvetették az autizmus diagnózisát. Egy másik alkalommal egy nyolc­éves gyereket szintén autizmussal hoztak hozzánk, pedig »csak« rosszul látott. Azonnal ötdioptriás szemüveget írt ki neki a szemorvos. Ezzel a szemrendellenességgel szü­letett, semmi mást nem ismert, és próbált a lehetőségein belül valaho­gyan boldogulni, amit a látó szülők nem értettek” - mesélnek tapaszta­lataikról a terapeuták. Az Alapozó Terápia A szenzomotoros tréning felépít­ménye az Alapozó Terápia. Ötéves kortól ajánlott azoknak a gyerekek­nek, akiknek mozgásügyetlenségük van, vagy olvasási, írási zavarral, esetleg organikus eredetű hiperakti­­vitással, beszédfejlődéssel küszköd­nek, illetve autisztikus tüneteik van­nak. A mozgásrendszer fejlesztésé­vel az idegrendszer kap egy impul­zust, amely alapján beindul a to­' (Képarchívum) vábbfejlődése, és az esetleges hiá­nyos szakaszokat beépíti. Ezer éve ugyanaz „Mindennek a mozgás az alapja. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az ember idegrendszeri fejlő­dése a fogantatás pillanatától a fel­nőttkorig semmiben sem különbözik az ezer évvel előttitől. Ugyanazon mozgások által tudjuk fejleszteni az idegrendszerünket, erre pedig azért van szükség, hogy később tudjunk gondolkodni, tudjuk fejleszteni a ké­pességeinket. Hiába van valakibe genetikailag bekódolva, hogy mate­matikai zseni, ha a részképességek nem tudnak kialakulni a megfelelő motorikus fejlődés által, akkor a ké­pesség sem alakul ki, annak ellenére sem, hogy az adott” - magyarázza Pócs Zsuzsa. Visszahúzódó vagy bohóc Minden átlagos intelligenciájú gyerek felfogj a a helyzetet, érzi, hogy a másik könnyedén megtanulja a verset, amivel ő maga küszködik, és nem azért, mert butább lenne. Az ilyen és ehhez hasonló tapasztalatok sora váltja ki a belső feszültséget, amelynek eredményeként a gyerek vagy visszahúzódó, vagy kifelé tom­boló, vagy bohóc lesz. Mindegyik magatartással védi magát. Az ideg­­rendszer egy ideig esetenként kom­penzálni tudja a hiányosságot, de egy idő után besokall. Ezért gyakori az ötödik osztályos gyerekek körében

Next

/
Thumbnails
Contents