Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)

2020-12-18 / 293. szám

www.ujszo.com | 2020. december 18. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Szlalom Két hullám között irány a tenger, aztán a síelésen csúszik el a dolog SZABÓ LACI M iközben tombol a járvány, szlalomoz­­nak az egyes kor­mányzatok a sípá­lyákon: vannak országok, amelyek egy időre teljesen betiltják e népszerű sportot, van, ahol csak a hazaiak síelhetnek, és vannak or­szágok - köztük Szlovákia - amely nem tette tiltólistára a síelést. S hogy még bonyolultabb legyen, vannak helyek, ahol síelni lehet, de hotelben megszállni nem, van, ahol hétvégi program lehet a lesiklás, szállodai elhelyezéssel (Szlovákia), és van, ahol semmit sem szabad. De miért vannak ilyen különbsé­gek, és miért tartják ennyire veszé­lyesnek a síelést - járványügyi szempontból? Tényleg a síparadi­csomok lennének a gócpontok, a beöltözött, szinte mindenüket védő síelők körbefertőzik egymást? A síelés mint veszélyforrás első­ként az ausztriai Ischgl síterepről ismert, a festői tiroli síparadicsom­ban nagyon sokan fertőződtek meg az első hullám elején, és a vírust szétvitték Európába, amikor haza­tértek. A helyi vezetés pár napig nem tett semmit, mivel félt a lezárás gazdasági következményétől, fon­tosabb volt a bevétel, és ezzel csak tetézte a bajt. Amikor léptek, már késő volt. Am mint később kiderült, és ezt számos kutatás alátámasztot­ta, a vírus elsősorban az esti bulikon terjedt, amikor a síelők önfeledten szórakoztak, söröztek, akár egymás poharából ittak, énekeltek, táncol­tak. Ugyanez igaz a többi síparadi­csomra is: nem a pályákon terjedt a vírus, hanem az esti bulikon, me­lyeken gyakorlatilag az összes, ma már jól ismert biztonsági előírást megszegték. De hogy időben közelebbi példát említsünk, nyáron a horvát tenger­partot özönlötték el a turisták, egész Európából mentek oda a pihenni vágyók. Majd ahogy egyre több fertőzöttről érkezett hír, mind több ország húzta be a kéziféket és tette „piros” zónába Horvátországot. Ám ott sem az jelentette a veszélyfor­rást, hogy a parton napoztak az em­berek, vagy hogy egymástól kellő távolságban fürödtek a tengerben. A vírus ott is „este támadt”, a partikon, bulikon, zenés szórakozóhelyeken, az önfeledt, szabályokat semmibe vevő turisták között. Hiszen azért megy nyaralni az ember, hogy ki­kapcsolódjon, és ebbe nehezen fér­nek bele a szigorú szabályok. Ennek is meglett a böjtje, a sok európai tu­rista hazavitte a vírust, ez pedig nagyban hozzájárult a második hul­lám berobbanásához. Mint e két példából is látható, nem maga a síelés vagy apancsolás je­lenti az igazi veszélyt, hanem az azt követő esti szórakozás. Illetve az, hogy ahol engedélyezve van a síe­lés, ott megnövekszik a mobilitás, az egész országból jönnek az embe­rek, olyanok, akik egyébként nem találkoznának. Majd hazatérve to­vább terjeszthetik a vírust..., újra megugranak a járványszámok, is­mét a jönnek a lezárások. Idén sok mindenről le kellett mondanunk, a karácsony sem olyan lesz, mint szeretnénk, vagy eddig megszoktuk. Ám hamarosan meg­kezdődik az oltás, így jó eséllyel a síelés szerelmeseinek sem kell le­mondaniuk kedvenc sportjukról, talán februárban visszatérhet az élet a lesiklópályákra. Ám ahhoz, hogy ez valóban így legyen, most elen­gedhetetlen a türelem és a fegyelem - függetlenül attól, hogy milyen ki­vételeket adnak a szabályok. A leg­fontosabb valóban az lenne, ha mindenki megértené, hogy most tényleg az ő viselkedésén múlhat egy-egy ember élete, aki szeret. Magyar öngólok i ih SZILVÁSSY JÓZSEF ■ L em éppen csillogó karácsonyi ajándékkal lepte meg támoga­tóit, esetleg potenciális választóit a három szlovákiai magyar párt vezetője. Ketten közülük sajtótájékoztatót hirdettek, amely azonban amatőr bohózatba, vagy inkább tragikomédi­ába fulladt, mikor berobogott az aznap nem szívesen látott eddigi partne­rük, Mózes Szabolcs. Némi szerencse ebben a ritkán látható szerencsét­lenkedésben, hogy a lakosságot mostanság a járványügyi szigorítások, fő­leg a közelgő ünnepeket beárnyékoló intézkedések érdeklik. Egyszer azonban csak véget ér ez a kálvária, és akkor talán a közéletünket is egyre inkább normális körülmények jellemzik majd. S akkor nagy jelentősége lesz annak, hogy milyen állapotban lesz nemzeti közösségünk érdekkép­viselete. Ilyen szempontból a jelenlegi helyzet lesújtó. A Híd és az MKP vezetői sajtótájékoztatón akartak beszámolni arról, hogy a szeptembertől teljes hírzárlat mellett zajló tárgyalások hol tartanak. Partnerük, az Összefogás viszont úgy vélte: korai a nyilvánosság elé állni, mert még szinte semmiről sem egyeztek meg. Szerintük a Híd azért sürgeti az egyezséget, mert né­hány volt és jelenlegi vezetője, valamint az oligarcháik attól tartanak, hogy a bűnüldöző szervek valamelyiküket gyanúsítottként szintén előállítják. A félresikerült sajtótájékoztató után Mózes állításait a másik két párt közös közleményben cáfolta. Nyilvánosságra hozták azt a tizenkét pontot, amely a leendő gyűjtöpárt értékrendjét, tervezett hazai és külföldi kapcso­latrendszerét rögzíti. E dokumentum állítása szerint szót értettek a platfor­mok kialakításáról, továbbá az új magyar politikai tömörülés elnevezésé­ről is. Mindezzel nyilván az Összefogás politikusai is tisztában vannak, ám figyelmeztetnek, hogy a lényeg mégis csak az új párt és a tervezett platfor­mok működését szabályozó elvek és mechanizmusok kimunkálása, amely az egységes és hatékony politizálás egyik fundamentuma. Mindebben több mint három hónap alatt már dűlőre lehetett volna jutni. A tárgyilagos szemlélő joggal teszi fel a kérdést, vajon miért haladnak ilyen nyögvenyelősen a tárgyalások, és olykor miért csapnak fel a sistergő indulatok? Aligha tévednek, akik szerint pozícióharc, egyfajta kiszorítósdi és generációs csata nehezíti a gyorsabb előrehaladást. Sólymos László szerint ugyan a tíz évig mélyülő árkokat lassanként eltüntetik, de a szemé­lyes ellentétek főleg helyi szinten még mérgezik a légkört. Az Összefogás arra törekszik, hogy az új párt ne legyen káderlerakat. Elégedetlen azokkal az arányszámokkal, amelyek alapján elosztanák a tisztségeket. Forró Krisztián a legutóbbi parlamenti választás eredményeiből indulna ki, Mó­zes Szabolcs viszont a legközelebbi önkormányzati választás adatait venné alapnak, esetleg a három párt tagjait és támogatóit szavaztatná meg. Idestova négy hónapja a három párt vezetői Komáromban, államalapító királyunk szobra előtt fejezték ki eltökéltségüket az egységes szlovákiai magyar érdekképviselet megteremtésében. Fogadkozásaik valóra váltása nem lesz egyszerű, különösen akkor, ha a tegnapelőtti produkciójukhoz hasonló politikai öngólokat lőnek. FIGYELŐ számát, és gondoskodjanak meg­felelő szellőztetésről” - áll a köz­leményben. Jóllehet elismeri a maszkviselés és a távolságtartás kényelmetlensé­gét, a közlemény hangsúlyozza, hogy e lépések nagyon fontosak az egészségmegőrzés érdekében. A vallási ünnepségekkel kapcso­latban a világszervezet szintén aggodalmát fejezte ki, azt kérte, halasszák el ezeket, vagy ha le­hetséges, a szertartásokat kültéren tartsák. (mti) Maszkos karácsonyi családlátogatás Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai irodája maszkvi­selésre szólított fel a családi kará­csonyi összejövetelek idejére is, és már a korona vírus-járvány har­madik hullámára figyelmeztet. „A családi összejövetelt is a szabad­ban tanácsos megtartani, ajánlott a maszk és a távolságtartás, beltér­­ben csökkentsék a résztvevők Tévhit, hogy az influenzának több áldozata van, mint a Covidnak Aki esetleg arra hivatkozott eddig, hogy a koronavírus nem olyan veszélyes, ellenben „ki tudja, hány ezren halnak meg influenzában", akkor ezt a ki tudja, hány ezret beszoroz­hatja néggyel: ennyivel veszélyesebb a Covid-19. Az új amerikai országos adatok szerint a Covid-19-ben szenvedők el­halálozási kockázata négyszer na­gyobb az influenzásokénál. A bete­gek adatait a Washingtoni Orvosi Egyetem kutatói elemezték: 3641 Covid-19 miatt kórházba került pá­ciens adatait, továbbá 12 676 influ­enza miatt kórházi ápolásra szoruló­ét. A betegek átlagéletkora egyaránt 69 év volt. A koronavírusos betegek­nél majdnem ötször nagyobb volt a halálozás: a 12 676 influenzás páci­ens közül 674 hunyt el (5,3 százalék), míg a 3641 koronavírusos beteg kö­zül 676 (18,5 százalék) - közölte a The BMJ tudományos folyóirat. A nem halálos kimenetelű fertő­zésnek is súlyosabb volt a lefolyása, mint az influenzának. Átlagosan a koronavírusos betegeknek négyszer nagyobb valószínűséggel kellett kapniuk lélegzéstámogató kezelést és csaknem 2,5-szer nagyobb a valószí­nűsége, hogy intenzív osztályra ke­rülnek. A Covid-19-ben szenvedők gyakrabban szorultak hosszabb kór­házi ellátásra, mint az influenzások, átlagosan három nappal töltöttek töb­bet kórházban. Az egyik legmeglepőbb eredmény, hogy az influenzásokhoz képest a Covid-19-ben szenvedőknél meg­emelkedett a cukorbetegség kialaku­lásának kockázata: száz páciens ese­tében kilenccel több koronavírusos betegnél alakult ki. Az adatok elemzéséből kiderült, hogy a Covid-19-ben szenvedők kö­zül a 75 éves és annál idősebb, kró­nikus vesebetegségben vagy demen­­ciában szenvedő pácienseknél, és az orvosi értelemben elhízott, továbbá cukor- vagy vesebeteg, és az afro­­amerikai pácienseknél volt a legna­gyobb a halálozás kockázata. A ku­tatók azt is megállapították, hogy az influenzával összehasonlítva a Covid-19 következtében megnöve­kedett az akut vesekárosodás és sú­lyos szeptikus sokk kialakulásának veszélye. Az influenzával kezeitekhez ké­pest a Covid-19-ben szenvedőknek több gyógyszert kellett kapniuk a sú­lyosan alacsony vérnyomásuk miatt: a tanulmány szerint 100 páciensen­ként 11,5-del több koronavírusos be­tegnek kellett több gyógyszert kap­nia. „Hívhatjuk a koronavírust légúti vírusnak, de ha megnézzük a hozzá kapcsolódó klinikai következmé­nyeket, jelentős károsodást okozhat az agyban, a májban, a szívben, a ve­sében és a véralvadási rendszerek­ben. Ez egy pusztító vírus” - mondta el Ziyad Ál-Aly, a Washingtoni Or­vosi Egyetem adjunktusa, a tanul­mány vezető szerzője. A tudós felhívta rá a figyelmet: el­képzelhető, hogy a Covid-19-en át­esett pácienseknél egy vagy öt év múlva olyan komplikációk is jelent­kezhetnek, amelyet nem vettek fi­gyelembe. Mint mondta, tudnak olyan páciensekről, akik a Covid-19- ből nem tudtak teljesen felépülni, to­vábbra is rosszullétre vagy szokatlan fáradtságra, esetleg étvágyuk meg­változására panaszkodnak. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents