Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-18 / 293. szám
8 I RÖVIDEN Putyin amerikai beavatkozástól tart Moszkva. Be fognak avatkozni az amerikaiak a 2021 -ben esedékes orosz parlamenti választásba, ahogy mindig is szoktak, de Oroszország felkészül erre - jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök az éves sajtótájékoztatóján. „Csak akkor tudunk ennek ellenállni, ha az oroszok többsége megérti, hogy ez beavatkozás, és hogy ellen-ó kell állnunk” - mondta Putyin, aki megismételte, hogy Moszkva nem avatkozott be az amerikai választásba. Az amerikai titkosszolgálatok anyagai legalizálásának nevezte Putyin elnök azt a nemzetközi újságírói oknyomozást, amely arra az eredményre jutott, hogy Alekszej Navalnij ellenzéki politikust az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei mérgezték meg. „Minek megmérgezni, kinek kell ő?” - mondta Putyin, hozzátéve: ha ezt akarták volna elérni, be is végezték volna az ügyet. (MTI) EP: szolidaritást a menekültügyben Brüsszel. Az Európai Parlament (EP) több szolidaritást vár el az európai uniós tagállamok között a menekültüggyel kapcsolatban és több forrás kiutalását az EU külső határain fekvő tagországoknak - hangsúlyozta az EP nagy többséggel elfogadott állásfoglalásában. Az EP képviselői továbbá arra hívták fel a figyelmet, hogy a jelenleg érvényben lévő menekültügyi szabályok nem fektetnek megfelelő hangsúlyt a tagállamok közötti méltányos felelősségmegosztásra, miközben az unió frontországaira aránytalanul nagy teher hárul. Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője azonnal úgy reagált: a baloldali magyar EP- képviselők migránsokat akarnak Magyarországra telepíteni. (MTI) Minority SafePack: uniós támogatás Brüsszsl. Az Európai Parlament tegnap nagy többséggel támogatta az őshonos kisebbségek jogainak európai uniós szintű védelmét sürgető Minority SafePack polgári kezdeményezésről szóló állásfoglalást. A brüsszeli testület cselekvésre szólította fel az EU végrehajtó testületét, az Európai Bizottságot, és jogszabályjavaslatokat vár a kisebbségi nyelvek és a többnyelvűség védelme érdekében. A több mint egymillió uniós polgár által aláírt kezdeményezésről szóló állásfoglalásban a politikusok elismerték ugyan, hogy a kisebbségvédelem a tagállamok hatáskörébe tartozik, de ismételten uniós minimumkövetelményeket várnak a kisebbséghez tartozók jogainak védelmére. Magyar részről a kezdeményezésben a romániai RMDSZ volt aktív, és a legtöbb aláírás Magyarországról és Romániából jött össze, de részt vettek az akcióban például dániai németek, németországi dánok, vagy hollandiai frízek is. A Minority SafePack több pénzt kér a kisebbségi régióknak. (MTI, ú) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. december 18.1 www.ujszo.com Macron francia elnök koronavírusos Macron elnök karanténban. Több uniós politikus is veszélyben lehet. (íasr/ap) Pozitívnak bizonyult Emmanuel Macron francia államfő tegnapi koronavírustesztje. Mike Pence amerikai alelnököt ma, Joe Biden megválasztott elnököt pedig a jövő héten oltják be koronavírus ellen. Párizs/Washington/Moszkva. Emmanuel Macron francia államfő PCR-teszten esett át, miután megjelentek nála az első tünetek. A hét napra karanténba vonuló Macron „továbbra is dolgozik, és távoli kapcsolaton keresztül látja el az elnöki feladatait” - olvasható a közleményben. Macron részt vett a múlt heti uniós csúcson is. Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke önkéntes karanténba vonul, mivel Michel kedden látogatást tett Macronnál. Mike Pence amerikai alelnököt ma, Joe Biden leendő elnököt pedig a jövő héten oltják be az új típusú koronavírus ellen. A Fehér Ház tájékoztatása szerint a 61 éves Pence nyilvánosan kapja meg az oltást. Joe Biden korábban azt ígérte, hogy ő is nyilvánosan adatja majd be magának az oltóanyagot, hogy növelje a vakcinába vetett bizalmat. A 78 éves politikus életkora miatt veszélyeztetett a járvány szempontjából. Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy akkor fogja beoltatni magát a Covid- 19 ellen, ha a fertőzés elleni vakcinát a szakemberek az ő korosztályának is javasolják. Az orosz elnök 68 éves. „A hozzám hasonlókhoz még nem jutottak el a vakcinák, de feltétlenül beoltatom magamat, amint ez lehetővé válik” - mondta, s egyben biztonságosnak és hatékonynak nevezte az orosz vakcinát. Elismerte, Oroszországnak nincs elegendő üzeme és felszerelése az oltóanyag gyártásához, de azt ígérte, hogy a kapacitás növekedni fog. (MTI, MaHa) Elfogadták az EU 7 éves büdzséjét Brüsszel. Jóváhagyta az Európai Parlament az Európai Unió következő hétéves, 2021 és 2027 közötti költségvetését, így az uniós tagországok már a jövő év elején hozzájuthatnak az uniós támogatásokhoz. A testület brüsszeli plenáris ülésén 548 szavazattal, 81 ellenszavazat és 66 tartózkodás mellett elfogadott, hét év alatt 1074 milliárd eurót kitevő költségvetésről az Európai Unió Tanácsával november 10- én született megállapodás, melyet a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács a múlt héten tartott csúcsértekezletén erősített meg. A költségvetés tételei között a korábbi évekhez képest jelentős többletforrás áll majd rendelkezésre az egészségügyi, a kutatást támogató Horizon és az Erasmus oktatási programokra. A költségvetés és a 750 milliárd euróra rúgó helyreállítási alap teljes összegének legalább 30 százalékát az éghajlatváltozással kapcsolatos célokra kell fordítani. (MTI) Deutsch büntetése a némaság ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Néppárt (ÉPP) európai parlamenti (EP) képviselőcsoportja szerda esti ülésén elfogadott határozatában határozottan elítélte Deutsch Tamás fideszes EP- képviselőnek a frakciót és vezetőjét bíráló kijelentéseit, ennek ellenére nem zárta ki a képviselőcsoportból. A frakció azzal kapcsolatban fogadta el határozatát, hogy Othmar Karas néppárti EP-képviselő december elején a magyar politikus kizárását kezdeményezte az Európai Néppárt (ÉPP) uniós parlamenti frakciójából Deutsch Tamás azon nemrégiben tett kijelentése miatt, amely párhuzamba állította az EP néppárti frakciójának és a frakció vezetőjének, Manfred Webemek a jogállamisági mechanizmus melletti kiállását a 20. század önkényuralmi rendszereinek (konkrétan Gestapo és ÁVO) módszereivel. A képviselőcsoport leszögezte: amint az Othmar Karas és más képviselők által megfogalmazott levélben is szerepel, az ilyen magatartásnak nincs helye a pártcsaládban. Az ügy nyitva marad - írták. Az ÉPP uniós parlamenti képviselőcsoportja úgy véli, hogy a Fidesz képviselőinek az Európai Unió és értékei elleni gyakori támadásai nem felelnek meg az ÉPP alapvető elveinek, nevezetesen az európai integrációnak, a jogállamiságnak, a független igazságszolgáltatásnak, a politikai beavatkozástól mentes médiának, a civil társadalom támogatása fontosságának, valamint az emberi jogok és valamennyi kisebbség védelmének. A frakció úgy döntött, hogy további döntésig azonnali hatállyal visszavonja Deutsch Tamás azon jogát, hogy a képviselőcsoport nevében felszólaljon az EP plenáris ülésein. Nem képviselheti az EPP-t jelentések ámyékelőadójaként, illetve nem közvetítheti a csoport egyéb hivatalos álláspontját sem. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz egyik alapító tagja némaságra van ítélve, már ami a parlamenti megszólalásokat illeti. Mivel a néppárti időkeretben nem kaphat szót, de frakciótagként nem párton kívüli, ezért független képviselőként sem szólhat a vitákhoz. A döntés időtartamát nem rögzítették, ezért azt határozatlannak kell tekinteni. Arra szólították fel a frakció fideszes európai parlamenti képviselőit, gondolkodjanak el azon, hogy politikai meggyőződésük továbbra is összeegyeztethető-e az ÉPP képviselőcsoportjának értékeivel. Járjanak el következetesen az ÉPP értékei mentén, vagy vonják le a szükséges következtetéseket. Végezetül arra szólították fel az Európai Néppártot, hogy azonnal hozzon végleges döntést a Fidesz tagságáról, amint azt a járványügyi helyzet lehetővé teszi. Deutsch Tamás a döntést követően közölte, a magyar néppárti képviselők tudomásul veszik a frakció döntését, és készek követni az abban foglaltakat. Az ismét bocsánatot kérő Deutsch azt hangsúlyozta, hogy az Európai Néppártnak minél hamarabb dönteni kellene a Fidesz párttagságáról. A frakciótagsághoz kötődő tisztségeitől, jogaitól megfosztott képviselő Rocky Balboát idézte. A már veterán bokszoló a sorozat utolsó filmjében ezt mondta a fiának: „Nem az számít, hogy mekkorát ütsz, hanem hogy mennyi ütést állsz ki, mikor talpon kell maradni. Bírni kell a pofont és muszáj menni tovább, csak így lehet győzni.” (MTI, hvg) Charlie Hebdo: ítélet a gyilkosoknak Jogsértés a magyar tranzitzónákban Össztűz alatt a Charlie Hebdo jogi képviselője. Örül az ítéleteknek, (tasr/ap) Négy óv és életfogytig tartó szabadságvesztés közötti börtönbüntetésre ítélte a párizsi esküdtszék a franciaországi dzsihádista merényletsorozat nyitányát jelentő, 2015 januárjában elkövetett és 17 halálos áldozattal járó párizsi támadások vádlottjait. Párizs. 4 embert vádoltak azzal, hogy logisztikai támogatást nyújtottak a három elkövetőnek, akik néhány nap alatt 17 embert gyilkoltak meg. A Charlie Hebdo szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségében 12 emberrel végeztek, 11-et megsebesítettek. Agyonlőttek továbbá egy rendőrt, majd egy kóser élelmiszerboltban zsidó túszokat ejtettek, négyet megöltek. A gyanúsítottak közül tízen álltak bíróság elé, a többiek vagy Szíriában vannak, vagy meghaltak az iszlamista harcokban. A per fovádlottja, a 34 éves Ali Riza Polat, a túszejtő Amédy Coulibaly barátja, aki az ügyészség szerint központi szerepet játszott a merényletek megszervezésében, 30 év börtönbüntetést kapott. O szerezte be Belgiumból a fegyvereket, és az ő feladata volt a nyomok eltüntetése is, amelyek a támadássorozatot végrehajtó hálózatra utalhattak. A feltételezett megrendelőt, Mohamed Belhoucine-t, aki meg nem erősített hírek szerint Szíriában meghalt, életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. Coulibaly feleségéről, Hayat Boumeddiene-ről tudható, hogy a Szíriában még mindig kitartó dzsihádisták védelme alatt áll, ellene elfogatóparancs van érvényben. A Charlie Hebdo elleni támadást az al- Kaida terrorszervezet jemeni szárnya, az Arab-félsziget al-Kaidája (AQ AP) vállalta magára. (MTI) Luxembourg. Jogellenesen tartották őrizet alatt a tranzitzónákban a Magyarországon keresztül az EU-ba érkezett menekülteket a magyar hatóságok, megsértve a nemzetközi védelem iránti kérelmüket és kiutasításához kapcsolódó uniós jogszabályokat - mondta ki tegnap az Európai Bíróság. A bíróság szerint a magyar kormány uniós kötelezettségszegést vitt véghez, amikor az igazságos menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés kötelezettségének nem tett eleget. A menedékkérőknek a tranzitzónákban történő jogellenes őrizetben tartásával és a harmadik országok Magyarországon jogellenesen tartózkodó állampolgárainak jogellenes kiutasításához kapcsolódó eljárási garanciák megsértésével is az unió szabályaival ellentétesen cselekedett. Magyarország a migrációs válságra válaszul 2015-ben szigorította a menedékjogra vonatkozó szabályozását. (hvg, ú)
