Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-15 / 290. szám
www.ujszo.com | 2020. december 15. KÖZÉLET 3 így nézhet ki a kormány j árványügyi terve Hétfőtől lehet, hogy újra kiürülnek az utcák, ezen a héten dől el, pontosan milyen korlátozásokat vezetnek bejövő héttől, a kijárási tilalom továbbra is játékban van (Németi Róbert felvétele) FINTAMÁRK Pozsony. Egyelőre nem tudni, pontosan milyen szigorításokat tervez a kormány karácsonyra, az azonban már biztos, hogy a „kemény lockdownt" nem ússzuk meg. És az is sejthető már, hogyan néz ki majd az a terv, amely alapján a következő hónapokban tervezik kezelni a járványt. Marek Krajcí egészségügyi miniszter e hétre ígért, hétfázisú „szemaforjának” munkaverziója kikerült a sajtóba. A „Covid-automata” elnevezésű mechanizmus, melyet a Denník N mutatott be, akár már a jövő héten életbe léphet. A tervezet országos intézkedésekkel számol, javulás esetén pedig átáll a regionális megközelítésre. Amennyiben már ma érvénybe lépne a terv, a számok alapján egész Szlovákia az úgynevezett fekete sávban, a legkritikusabb fázisban találná magát, mely a legkomolyabb korlátozásokkal jár — legalábbis a munkaváltozatban foglalt határértékek erre utalnak. Régiós intézkedések csak az első három, a zöld, a sárga és a narancssárga fázisban jöhetnek számításba, a világosvörös, a vörös, a sötétvörös és a fekete fázis országos intézkedésekkel számol. Azt, hogy országos vagy régiós intézkedések érvényesek, három indikátor alapján számolják ki: az új esetek hétnapos átlagából, a kórházban kezelt betegek országos számából és a vírus terjedésének gyorsaságátjelző effektiv reprodukciós számból. Ha a három indikátorból kettő meghaladja az országos határértéket, minden intézkedés országos szintűvé válik. Ez a határ 1,1 -es reprodukciós számnál és 1500 kórházban kezelt betegnél húzódik, miközben az új esetek hétnapos átlaga nem lépheti át az ezret - a terv kiszivárgott változata eredetileg 750-nel számolt, ám Richard Sulik, az SaS elnöke hétfő este már arról beszélt, hogy a határérték ennél magasabb lesz majd. A „szemafor” gyorsan vált át szigorúbb sávokba a helyzet romlása esetén, ellenben meglehetősen lassan vált vissza. Ahhoz, hogy nagyobb szigor lépjen érvénybe, elég, ha két indikátor meghaladja az adott határértéket, és a korlátozásokat már a következő hét hétfőjén meghozhatják. Az enyhítéshez mindhárom indikátornak csökkennie kell, és csak az utolsó döntéstől számított két hét letelte után lehet visszaváltani enyhébb fázisra. A járványügyi helyzet súlyosságának megítélését további indikátorokkal végzik majd, ilyen például a súlyozott napi incidencia, vagy épp az, hogy hány kórházban kezelt beteg esik 100 ezer lakosra. De sokat nyomnak a latban a regionális és kockázati tényezők is, például az, mennyire nehézkes a kontaktuskutatás, hogyan alakulnak a kórházi kapacitások - és ha megérkezik a vakcina, az is, hogy az adott régióban milyen arányban oltatta be magát a lakosság. Az egyes fázisokra más és más kötelező intézkedések érvényesek, és látszik az is, hogy még nagyon messze vagyunk attól, hogy az élet visszatérjen a normális kerékvágásba. Nyilvános beltefekben és rendezvényeken például a zöld sávban is kötelező lehet a szájmaszk használata, és a családi rendezvények is csak legfeljebb 50 fősek lehetnek. A sárga fázisban pedig már bezárják a főiskolai kollégiumokat, a narancssárgában pedig megtiltják a közterületen történő alkoholfogyasztást. A vörös és fekete sávok országos intézkedéseket feltételeznek - a fekete fázisban a maszk mindenhol kötelező, kijárási tilalom lép életbe, általános iskolába és óvodába pedig csak a kritikus infrastruktúra területén dolgozó szülők gyerekei járhatnak. A boltok közül csak a létszükségletek kielégítéséhez elengedhetetlenül szükségesek lehetnek nyitva - nem kizárt, hogy ezek a szigorítások várnak ránk hamarosan. Az éttermek a terv szerint beltereiket csak akkor nyithatják ki, ha a narancssárga fázisban van a szemafor, de ekkor is szigorú létszámkorlátok lesznek életben régiós szinten. Ha a szemafor világosvörösre vagy vörösre vált, már csak a teraszok nyithatnak ki, sötétvörös és fekete sávban pedig csak az ablakos árusítás vagy a kiszállítás lesz engedélyezett. A terv bemutatott változata egyelőre munkaváltozat, Krajcí a végleges tervezet bemutatását erre a hétre ígérte - a kormány szerdán dönthet róla. Sok a híve az oltásellenességnek CZÍMER GÁBOR Még mindig többségben vannak azok, akik elutasítják a koronavírus elleni védőoltást. A vakcina beadatásához való hozzáállás a válaszadók politikai szimpátiájától is függ - derült ki a Median által készített közvélemény-kutatásból. Pozsony. A felmérés szerint 37 százalék beoltatná magát a koronavírus okozta betegség ellen, 54 százalék elutasítja a védőoltást, 9 százalék pedig bizonytalan. A részletes adatok azt mutatják, hogy a vakcinát több férfi adatná be magának, mint nő. A 18 és 34 év közötti korosztály, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és az ország nyugati részében élők is elfogadóbbak a védőoltással kapcsolatban. A koronavírus elleni oltást elutasítók csoportjában nagyobb arányban vannak jelen a 30-39 év közötti korosztály tagjai és az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező személyek. Ugyancsak jellemző, hogy nagy számban találjuk meg közöttük a Smer és a szélsőjobboldali ESNS szavazóit. A válaszadók közel 82 százaléka biztos az álláspontjában. A bizonytalanok és a véleményükben nem teljesen biztos megkérdezettek összesen 15 százalékot tesznek ki. Akik a kérdésben nem döntöttek, úgy nyilatkoztak, az elhatározásban az segítené őket, ha több információt kapnának, illetve a járványügyi korlátozások feloldását is az oltás melletti lehetséges érvként jelölték meg. Akik már most úgy döntöttek, hogy beadatják maguknak a védőoltást, ezt elsősorban a családjuk védelmével, illetve a fertőzés terjesztésének megelőzésével indokolták. Az oltást elutasítók a lehetséges mellékhatásoktól való félelemmel, illetve a gyógyszercégekkel szembeni bizalmatlansággal indokolják az álláspontjukat. A megkérdezettek negyede egyetért abban, hogy a védőoltásnak kötelezőnek kellene lennie, ellenben a válaszadók több mint fele szerint a vakcináció csak önkéntes alapon működhet. A felmérésből az is kiderült, hogy a különböző betegségek elleni oltást a válaszadók túlnyomó többsége biztonságos eszköznek tartja, sőt 12 százalékuk az utóbbi egy évben kapott is valamiféle oltást. Az influenza ellen azonban csak 6 százalék oltatja be magát rendszeresen, de további 20 százalék néha él ezzel a lehetőséggel. Ugyanakkor az oltás eszközét általánosságban a megkérdezettek negyede tartja veszélyesnek. A Median a felmérést a közmédia megbízásából, december 3. és 10. között, 1007 személy megkérdezésével készítette. Konspiráció mindenütt A Globsec elemzőintézet kilenc országban, köztük a V4-es államokban, de Szerbiában, Montenegróban, Bulgáriában, Észak- Macedóniában, Romániában is készített egy felmérést még szeptember és október fordulóján, amelyben egyebek mellett a koronavírussal kapcsolatos vélekedéseket is vizsgálták. Az ő kutatásuk szerint Szlovákia polgárainak kétharmada nem akarja beoltatni magát, csupán 35 százalék vetné alá magát a vakcinációnak. A felmérésükből az is kiderül, hogy azok körében nagyobb az oltási hajlandóság, akik híznak az államban. Ennek a csoportnak Szlovákiában az 57 százaléka adatná be magának a vakcinát. Összehasonlításképpen Magyarországon a megkérdezettek 45 százaléka oltatná be magát. Azok körében, akik a magyar állammal szemben bizalmat táplálnak, ez a szám 52 százalék. A Globsec kutatói azt is vizsgálták, mit gondolnak az emberek a koronavírusról vagy a Covid-19- betegség ellen kifejlesztett oltásról. Szlovákiában a megkérdezettek 39 százaléka hisz abban az összeesküvés-elméletben, mely szerint a koronavírus nem létezik, és az egész csak egy átverés annak érdekében, hogy irányítani tudják az embereket. Ugyanezt a tévhitet a vizsgált országok közül Montenegróban és Szerbiában hiszik el a legtöbben (mindkét államban 43 százalék). A legkevesebben, 21 százaléknyian, Magyarországon vélekednek így. 20% hisz a csipekben A felmérésből az is kiderült, hogy Szlovákiában a válaszadók 20 százaléka azt hiszi, hogy a koronavírus elleni oltás valójában nanocsip beültetésére szolgál, amellyel aztán irányíthatóvá válnak az emberek. Ennek az összeesküvés-elméletnek a hívei is Montenegróban és Szerbiában vannak a legnagyobb arányban. Az előbbiben 37 százalék, az utóbbiban 33 százalék vallja magáénak ezt a tévképzetet. A Globsec által vizsgált kilenc állam közül a legkevesebben ÖN BEOLTATNÁ-E MAGÁT A COVID-19-BETEGSÉG ELLEN? Egyértelműen igen 14 Inkább igen 23 Inkább nem 23 Biztosan nem 31 Nem tudja 9 • Forrás: Median Magyarországon ülnek fel ennek az dezinformációnak, de még ott is 15 százalék hiszi ezt el. A kutatás szerint Szlovákiában a megkérdezettek 36 százaléka hisz abban az összeesküvés-elméletben, hogy az állami intézmények által közölt járványadatok magasabbak, mint a valódi fertőzöttek száma. A felmérés során minden országban ezer válaszadót kérdeztek meg. A Globsec elemzője, Daniel Milo arra figyelmeztet, hogy míg korábban az LGBT+, a migráció és a „gender ideológia” témáihoz kapcsolódó összeesküvés-elméletek voltak népszerűek, a helyüket átvették a koronavírus-járványhoz kötődő dezinformációk. Oltatni, vagy sem? A Globsec elemzője is úgy véli, ha az ismert emberek, politikusok nyilvánosan beoltatják magukat, az segíthet a védőoltásba vetett bizalom növekedésében. A felmérések szerint a polgárok bizalmát leginkább élvező szlovák politikus, Zuzana Caputová államfő már kijelentette, ő beoltatja magát. Ezzel szemben a legnépszerűbb párt, a Hlas vezetője, Peter Pellegrini a nyáron még az oltás támogatója volt, sőt a veszélyeztetett csoportok számára kötelezővé tette volna azt, újabban azonban inkább elutasító a vakcinádéval kapcsolatban. A Focus ügynökség egy nyár végi közvélemény-kutatása azt mutatta, hogy a Hlas választóinak 64,2 százaléka nem oltatná be magát. Ennél magasabb, 78 százalékos arányt csak a szélsőjobboldali ESNS választóinak körében mértek. Bár korábban a szlovákiai kormányzat is arról tájékoztatott, hogy az országban december közepén kezdődhet meg a tömeges oltás, erre azonban csak januárban kerülhet sor. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a Pfizer és a BioNTech vállalatok által gyártott vakcina feltételes jóváhagyásáról leghamarabb az intézmény december 29-i ülésen döntenek.
