Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)

2020-12-14 / 289. szám

www.ujszo.com 2020. DECEMBER 14. GYÓGYHÍREK 11 Ha rendszeresen és hosszú ideg szájmaszkot viselünk, számíthatunk rá, hogy előbb-utóbb valamilyen bőrhiba vagy -betegség alakul ki. A koronavírus-járvány alatt született meg - a maszk és az akné szóból - a maszkné kifejezés. akné főleg a maszk által takart száj, áll és arc környékén jelenik meg. Kezdetben csak az or­vosok és az egészségügyben dolgo­zók figyeltek fel rá, de mára már szinte az egész népességre jellemző. Viszketés és gyulladás persze, ha nem egyszer használa­tosról van szó. Amikor kimossuk a maszkot, eltávolítjuk róla a fagy­­gyút és a bőrsejteket, amelyek ronthatják a bőr állapotát. íme egy hasznos tanács arra, hogyan frissít­sük fel napközben a maszkot: an­­tiszeptikus eukaliptusz spray-vel fújjuk be a belső részét. Egyszer fújjuk be vele, majd néhány má­sodpercig ne tegyük fel. A felfrissí­tett szájmaszk szabaddá teszi, fer­­tődeníti a légutakat, és alkalmassá válik a további viselésre. Melyik anyag a legjobb? Hogy minél kisebb kán okozzunk az arcbőrnek, kellemes, természetes anyagból készült szájmaszkot vá­lasszunk, például 100 százalékos pamutot, esedeg világos selymet „Fő oka a meleg és a nedvesség, ami a szájmaszk alatt képződik. A bőr állapotát a smink és az is ront­hatja, hogy a maszk dörzsöli a bőn, fokozódik a faggyútermelődés, a pórusok eltömődnek, és bőrhibák és gyulladt pattanások képződhet­nek” - figyelmeztetett dr. Adriana Tomeková bőrgyógyász. A meleg és a nedvesség viszketést válthat ki, szárazzá és gyulladná teheti a bőrt. Negatívan hathat rá a pandémia okozta félelem, szo­rongás. Mivel az arcmaszkot való­színűleg még sokáig viselni fog­juk, összegyűjtöttünk néhány ta­nácsot arra, hogy hogyan előzhet­jük meg a maszknét. Frissítsük fel a maszkot! Mindennek az alapja a bőr és a szájmaszk rendszeres tisztítása, vagy szatént. Ezek az anyagok ke­vésbé tartják a hőt és nedvességet, és ezért nem ingerük a bőrt. Fontos továbbá a gyakori csere, mosás és szárítás. Mivel a szövet felfogja a port és a baktériumokat, jó, ha használat előtt kivasaljuk. Ezzel megelőzzük a fertőzés kialakulását. Tartsunk szünetet! Az egészségügyi dolgozók naponta viselnek maszkot, s meg is találták a módját annak, hogyan védjék a bőrt. Legjobb, ha rendszeresen legalább 15 perces szünetet tarta­nak, hogy a bőr megpihenjen és friss levegőhöz jusson. Ezt megte­hetjük a szabadban, ahol nincs senki, vagy a gépkocsiban, esedeg otthon. A smink csaknem felesleges Ha lehet, a szájmaszk viselésének idején ne sminkeljük az egész ar­cot, vagy legalább azt a részt ne, amely egész nap fedve van. Ugyanis már magától a sminktől is eltömődhetnek a pórusok, s ha még maszkot is viselünk, a meleg és a pára hatására hamarosan » Ne feledjék! Nincs fiatalos és egészsé­ges bőr C-vitamin nélkül. Erős antioxidánsról van szó, amely elhárítja a fer­tőzést, és aktív szerepet játszik a sérült sejtek rege­­nerálódási folyamatában. » Tiszta orral könnyebb a gyógyulás A csecsemők immunrendszere még fejletlen, így élete első évében egy kisbaba akár hét-nyolc alkalommal is megfázhat. Mivel a kicsik az orrukon át lélegeznek, ilyenkor az első teendő az eldugult orrlyukak megnyitása. A náthára nincs különösebb gyógymód, a szervezet ma­gától számol le a fertőzéssel. Pár nap elteltével már látszik a javulás, és a megfázás a legtöbb esetben hét-tíz nap alatt teljesen elmúlik. A megfertőződéstől számított egy-három napon belül észlelhetjük a megfázás tüneteit: az orrdugulást, a gyakori tüsszögést, a köhögést, a nyugtalanságot, az étvágytalanságot vagy a hőemelkedést. Mivel a kisgyermekek életük első hat hónapjában az orrukon keresztül léle­geznek, számukra az egyik legkellemetlenebb tünet a megfázással já­ró orrdugulás. Ha pedig egy csecsemő nem képes szabadon lélegezni az orrán keresztül, akkor táplálkozni sem tud rendesen - ami akár néhány óra leforgása alatt kiszáradáshoz ve­zethet. Ha észleljük a légzési nehézségeket, orrszívóval tegyük szabaddá az orrot. Elősegíthetjük a folyama­tot, ha először sóoldatos orrcsepp vagy spray se­gítségével fellazítjuk a felgyülemlett, esetleg be­­száradt váladékot, amit így könnyebb kiszippanta­ni. A nyálkahártya duzzanatának enyhítésére ugyancsak érdemes csecsemőknek való orrcseppet vagy spray-t használni. A szülők hajlamosak túlfű­­teni a lakást, hogy megóvják gyermekeiket a meg­fázástól. Pedig a csecsemők anyagcseréje sokkal gyorsabb a felnőttekénél, a hidegben kevésbé fáznak, melegben viszont könnyen kiizzadnak, ormyálkahártyájuk kiszárad, sebezhetővé válik. Ezért nappal 21 foknál, éjszaka 18 foknál ne le­gyen melegebb a lakásban, rendszeres szellőz­tetéssel és párologtatással pedig gondoskodjunk a levegő megfelelő páratartalmáról. (newsmax) » Mit tehetünk izomláz ellen? gondok adódhatnak. Minden es­te alaposan tisztítsuk meg a bőrt, főleg akkor, ha sminket haszná­lunk. A pórusokból gondosan el kell távolítani a szennyeződést, az izzadságot és a faggyút, de nem agresszív készítményekkel, ame­lyek néha nagyobb kárt okoznak, mint hasznot. A „maszkné” ellen csak finoman „Ha a maszk alatt akné alakul ki, ne használjunk agresszív kozmeti­kai készítményt, bőrradírt vagy al­koholtartalmú szárító készít­ményt. Akkor is bánjunk kíméle­tesen a bőrrel, ha tisztítjuk. Olyan készítményt használjunk, ami megnyugtatja és regenerálja a bőrt, például hialuronsavat tartal­mazó hidratáló kérmet. Ajánlatos több tiszta vizet inni, ami belülről hidratálja és salaktalanítja a szer­vezetet. Ha hosszabb ideig nem tudunk megszabadulni a száj­maszk alatt kialakult aknétől, ke­ressünk egy tapasztalt bőrgyó­gyászt, aki rendbe teszi a bőrünket” — tette hozzá a szakember. (Az izdravie alapján: kovács) A manapság egyre népszerűbb fitnesz terjedésével joggal kérdezhet­jük, hogy vajon nem ártunk-e szervezetünknek az izomlázat okozó erőteljes fizikai terheléssel. Az izomláz oka nem teljesen tisztázott, az elmúlt évtizedben számos tanulmányt végeztek a kutatók a rejtély felderítésére. Maga a láz kifejezés az izomzat gyulladásos állapotára utal, bár az angol irodalom nem használja ezt a terminológiát, ők in­kább az izommerevséget, sérülékenységet helyezik előtérbe, késlelte­tett izomérzékenységként is szokták emlegetni. A tünetek általában fél-egy nappal a fokozott terhelést követően jelentkeznek, az izmok nemcsak fájdalmassá válnak, de be is duzzadnak, mozgástartomá­nyuk beszűkül, majd két-három nap múlva szinte észrevétlenül meg­szűnnek a panaszok. A történésekért több tényező együttesen felelős, melyek között megemlíthető a rossz vérellátottság, oxigénhiány, a tápanyagok hiánya, az anyagcseretermékek felszaporodása, és ennek következtében kialakult savas környezet, valamint a mikroszkopikus sérülések létrejötte. Sokakban felmerül a kérdés, hogy izomlázzal cél­­szerű-e tovább edzeni. Több vizsgálatban kimutatták, miszerint egy korai idegi adaptáció miatt az apró sérülések nem romlanak tovább, nem késlelteti a regeneráció folyamatát, ha rádolgozunk, és az izom­erő sem csökken lényegesen a harmadik naptól fogva. Ennek megfe­lelően lassan megkezdett, kiegyensúlyozott nyújtó tornagyakorlatok, úszás mindenképpen ajánlható. Olyan módszerek állnak rendelkezés­re, melyek az izomzat vérkeringésének fokozásé^ ala­pulva elősegítik a regenerációt. Jótékony b^ deg-meleg vizes fürdő vagy a borogatás, f a masszázs, illetve a gyulladáscsökkentő h láz elleni krémek, gyógyszerek, (fk)

Next

/
Thumbnails
Contents