Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-14 / 289. szám
10 GYÓGYHÍREK Egészség 2020. DECEMBER 14. www.ujszo.com » B-vitamint szedek, de mire is? A nagy dózisban, naponta szedett B-vitaminok jelentősen lassítják idős embereknél az elbutulást, csökkentik az agyzsugorodást, sőt az Alzheimer-kór ellen is bizonyos védelmet nyújtanak - idézte brit kutatók megállapítását a The Daily Telegraph. Celeste de Jager, az Oxfordi Egyetem kutatója a Brit Tudomány Fesztiválon ismertette klinikai vizsgálatuk eredményét, amelyben a B-vitaminok hatását tanulmányozták az enyhe kognitív zavarokra. Ezek a zavarok az Alzheimer-kórnak és a demencia más formáinak fő kockázati tényezői. A mindennapi életben ez még általában nem okoz gondot, ám az emberek mintegy felénél öt éven belül diagnosztizálják a sokkal súlyosabb Alzheimer-kórt. A brit klinikai próbába 270, 70 évnél idősebb, MCI-vel élő önkéntest vontak be, akik vagy egy folsavból, B6 és B12 vitaminból álló komplexet kaptak nagy dózisban, vagy placebót. A B-vitaminok a homocisztein nevű aminosav szintjét szabályozzák a vérben, amelynek megemelkedett koncentrációja növelheti az Alzheimer-kór kockázatát. Az alkalmazott pirulák az ajánlott napi B12, folsav és B6 mennyiségének többszörösét tartalmazták. Az agy méretét szkenneléssel vizsgálták a próba elején és végén. Az. eredmények szerint a vitamint szedő emberek agya 30 százalékkal kisebb ütemben zsugorodott, mint azoké, akik placebót kaptak. (Napidoktor) » Életveszélyes lehet az illatgyertya Bonaparte Napóleon halálának körülményeit legendák szövik körül. Az egyik legismertebb, hogy szobájában a tapétát arzénnel itatták át, s végül a méreg kipárolgása ölte meg. Ki gondolná, hogy hasonló veszélyeknek önként tesszük ki magunkat? Legalábbis egy kutatás eredményei erre figyelmeztetnek. Az olyan termékek, mint az illatgyertyák vagy a légfrissítők egyebek mellett a rák kialakulásában is közrejátszó toxinokkal töltik meg a levegőt. A légszennyezés a tüdő-, a szív és az érrendszer megbetegedésében is szerepet játszhat, s összefüggésbe hozható a diabétesz, az elhízás, a demencia, az asztma és akár születési rendellenesség kialakulásával is, a rákról nem is beszélve. Az illatgyertyák többnyire olyan anyagokból készülnek, amelyek benzolt, ólmot és más ártalmas vegyületeket tartalmaznak. Égéskor ezek a levegőbe kerülnek, és légzési nehézséget okozhatnak. Annak érdekében, hogy megtisztítsuk lakásunk levegőjét, növényeket neveljünk, amelyek természetes szűrőként működnek. (newsmax) Házi asszisztensek fogják kezelni a daganatos betegeket A hasnyálmirigyrák új eseteinek számát tekintve Szlovákia a világ vezető országai közé tartozik. Miközben az egyéb rákfajtákban egyre kevesebb ember hal meg, a hasnyálmirigyrák tekintetében az esetszám emelkedik. J elenleg a betegek 3-6 százaléka éli túl ezt a betegséget, és az arány 50 év óta nem változik. A neuroendokrin hasnyálmirigy tumorban (NET) szenvedő betegeknek kedvezőbbek a kilátásaik, csak sajnos keveset tudnak betegségükről. A szigetsejt tumornak is nevezett betegség a neopláziák ritka csoportját képezi, amely a hasnyálmirigy endokrin szöveteiből indul ki. „Több típusa van, s leggyakrabban az emésztőcsatornát, a hasnyálmirigyet vagy a tüdőt érinti. A daganatos betegségeknek mindössze 2 százalékát teszi ki, s mind a nőket, mind a férfiakat érinti. A betegek ádagéletkora 50-60 év. Lassan növekszik, akár 5-7 év is eltelhet, míg kifejlődik. A többi daganatos betegséggel összehasonlítva kicsi, lassan növekvő tumorról van szó, de vannak gyorsabban növekvők is. Rendszerint nem okoz tüneteket addig, amíg el nem kezd nőni és terjedni. Az esetek 50 százalékában már csak akkor fedezik fel, amikor már a test más részeibe nőtt” — mondta dr. Dagmar Sorkovská klinikai onkológus. „Ma már arra is van lehetőség, hogy a beteg szubkután (bőr alatti) injekciós kezelést kapjon. Vagyis otthon maradhat, s így nem kell őt kitenni a vírusfertőzés veszélyének. Rendszerint 28 naponta egyszer kap injekciót a beteg. A folyékony gyógyszer enyhíti a tüneteket és megakadályozza, hogy a szervezet túl sok hormont termeljen, s fékezi néhány tumortípus növekedését. Hatása egy hónapig tart” - mondta Dr. Sofia Kinová endokrinológus. ,A Nie rakovine szervezet azt tervezi, hogy a közeljövőben 10 úgynevezett onkoasszisztenst készít fel erre a munkára, minden kerületre számítva egyet. Fő feladatuk az lesz, hogy rendszeresen látogassák ezeket a betegeket, és segítsenek nekik a gyógyoldat injekciós beadásában. Igyekszenek majd megtanítani őket arra, hogy egyedül is be tudják adni maguknak az injekciót” - vázolta az onkoasszisztens szerepét Jana Pifflová Spanková, a szervezet elnöke. Az injekciós kezelés elvégzéséhez nem kell egészségügyi végzettség. Ugyanúgy, mint az inzulint, ezt a gyógyoldatot is maga a beteg is be tudja adni. A szervezet azt tervezi, hogy hasonlóképpen más daganatos betegeknek is segíteni fog a jövőben. Ezt a teljesen új segélyszolgálatot a jövőben tovább szeremé bővíteni. Különösen most, a koronavírus-járvány idején rendkívül fontos ez a kezdeményezés, mert a daganatos beteget, akinek immunrendszere gyenge, védi a fertőzéstől. (kovács) » Hasznos étkezési tudnivalók A Nie rakovine és az Europacolon Slovensko polgári társulás érdekes kiadványt jelentetett meg az emésztőszervi daganatos betegségek kezeléséről. A legfontosabb kérdésekre ad választ, amelyekkel a betegek a betegszervezethez fordulnak, amikor a rák belépett az életükbe. Gyakran nem tudják, mit tegyenek, hogy éljenek tovább, hogyan táplálkozzanak. ,A daganatos betegeknek, akik túlélték és átélték a rákot, vissza kellene térniük ahhoz az időszakhoz, amikor még nem voltak betegek. Közülük sokan nem táplálkoztak egészségesen, lebecsülték a rendszeres megelőzést. A kezelés után az egészséges életmód a legjobb választás annak érdekében, hogy a rák soha többé ne térjen vissza, vagy ne alakuljon ki új daganat" - mondta a szerző, Peter Minárik gasztroenterológus, aki kü-HA VALAKI MELLÉKHATÁST TAPASZTAL, TÁJÉKOZTASSA ORVOSÁT, ÉS KÖZÖSEN KERESSÉK MEG A HATÁSOS ALTERNATÍVÁT Miíiden 9. páciens idő előtt fejezi be a gyógyszeres kezelést Ha kellemeden tünetet tapasztal, minden 9. beteg abbahagyja a kezelést anélkül, hogy kikérné orvosa véleményét. Ezzel az eredménnyel végződött a Lieky s rozumom projekt által készített felmérés. A Betegek Jogvédő Szövetsége így próbálja felkészíteni a pácienseket a gyógyszerek biztonságos használatára. A krónikus betegek többsége azt állítja, hogy a kezelés az orvos utasításai szerint folyik A 606 résztvevővel végzett felmérés azonban rávilágított arra, hogy a betegek nem mindig viselkednek biztonságosan. Csaknem 11 százalékuk elismerte, hogy ha a gyógyszer bevétele után valamilyen tünetet tapasztal, abbahagyja a kezelést, s erről nem tájékoztatja az orvost. Az is kockázatos, hogy amikor éppen jól érzi magát, önkényesen abbahagyja a kezelést. így tesz a megkérdezettek 6 százaléka annak ellenére is, hogy az orvos határozottan figyelmeztette, akkor is kell a gyógyszert szedni, ha jobban érzi magát. Minden 20. páciens kiváltja ugyan a gyógyszert, de nem szedi be, s természetesen nem mondja meg az orvosnak. A kezelés megszakításának leggyakoribb oka a gyógyszer valamely mellékhatása. Van, amikor el sem kezdi a beteg, mert fél a kockázatoktól. „Gyakran nem tudatosítja, hogy így kezeleden marad” - mondta Dr. Marián Sóth, a Magánorvosok Szövetségének elnöke. Hatására tovább csökkenhet a sikeres kezelés esélye és bonyolulttá válhat a további terápia. Minden gyógyszernek lehetnek mellékhatásai. „Ha valaki észrevesz ilyet, erről tájékoztatnia kell az orvost, és közösen kell keresni a megfelelő alternatívát, ami hasonló hatású, és a beteg jól fogja tűrni” - tette hozzá dr. Sóth. Szerinte a gyógyszerek többsége más gyártótól származó, más összetételű, de hasonló hatású gyógyszerekkel helyettesíthető. Mint kiderült, a betegek leggyakrabban a betegtájékoztatóból szereznek tudomást a mellékhatásokról. „Az a szerepe, hogy felhívja a figyelmet a gyógyszer esedeges mellékhatásaira, de ez nem jelenti azt, hogy mindenkinél minden mellékhatás előfordul. Semmiképpen sem szabadna, hogy valamely feltüntetett mellékhatás miatt megszakadjon a kezelés” - tette hozzá Mária Lévyová, a Betegek Jogvédő Szövetségének elnöke. Az orvos sokszor mondja betegének, hogy a betegtájékoztatót ne is olvassa el. „Arra kell törekedni, hogy az orvos-beteg együttműködés és kommunikáció eredményeként a leghatásosabb kezelést találják meg, aminek legkisebb a mellékhatása” - egészítette ki Mária Lévyová. (ki)
