Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-12 / 288. szám
MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 8 | 2020. december 12. | www.ujszo.com Megegyeztek az uniós költségvetésről az EU-csúcson Emmanuel Macron francia elnök Orbán Viktorral egyeztet. A magyar miniszterelnök azt mondta: „mindenki az utolsó lapját is kijátszotta, minden tétet megtett, az ítélet megszületett". Kijelentette: „a legvisszafogottabban is azt kell mondjam, hogy győzött a józan ész”. (TASR/AP-feivétei) RÖVIDEN DK: Orbán Viktor veresége Budapest. A magyar Demokratikus Koalíció szerint Orbán Viktor miniszterelnök vereséget szenvedett az Európai Unió csütörtöki csúcsértekezletén, ahol megállapodás született az unió hosszú távú költségvetéséről és a hozzá kapcsolódó helyreállítási csomagról. A DK EP-képviselöje tegnapi, online sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: csütörtök estig talán azt hihette a magyar kormányfő, hogy az ülésen „elszenvedett vereségét otthon Magyarországon majd győzelemként adhatja el”, de „ez a vágya tegnap este elúszott”. Dobrev Klára indoklásként azt mondta, az európai jogállamiság védelméről szóló, az Európai Parlament és az Európai Tanács által korábban megalkotott javaslaton a résztvevők egyetlen betűt sem változtattak. A magyar miniszterelnök mégis feladta az uniós költségvetés tervezett vétóját - fogalmazott az Európai Parlament alelnöke. Véra Jourová EU- biztos, valamint Petri Sarvamaa európai parlamenti főtárgyaló elmondták, hogy az Európai Bíróságtól néhány hónapon belül ítéletet várnak az ügyben - hívta fel a figyelmet a politikus. (MTI) Biden és Harris az óv embere New York. Az amerikai Time magazin a 78 éves Joe Biden demokrata párti elnökjelöltet és 56 éves alelnökj előlijét, Kamala Harrist választotta az év emberének -jelentették be az NBC amerikai hírtelevízió műsorában csütörtök este.,,Az elkövetkező négy év hatalmas kihívás lesz számukra, illetve valamennyiünk számára is, hogy meglássuk, valóban képesek-e megteremteni az általuk ígért egységet” - mondta Edward F elsenthal, a magazin elnök-vezérigazgatója. A Time 1927 óta minden évben megnevezi, hogy erényei vagy a politikára és a társadalomra gyakorolt befolyása miatt kit tart a legfontosabb, leginkább figyelemre méltó személyiségnek. 2016-ban Donald Trump volt az év embere, miután győzelmet aratott az elnökválasztáson. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Megegyeztek az Európai Uniótagországok állam- ós kormányfői az új hétévos költségvetés és a koronavírus gazdasági következményeinek enyhítését segítő helyreállítási alap feltételeiről. A megállapodás fő akadályát az elmúlt egy hónapban a magyar és a lengyel kormány vétófenyegetése jelentette: a két ország nem volt hajlandó elfogadni az összesen 1800 milliárd eurós keretet, mivel a többi tagország jóváhagyását adta egy olyan feltételrendszernek, amely alapján a tagállamokban tapasztalt jogállamisági visszaélések esetén az odaítélt támogatásokat vissza lehetett volna venni. Kompromisszum született A kompromisszumos megoldás, amely alapján megszülethetett a végső megállapodás, garantálja, hogy a feltételrendszert csak a támogatásokhoz közvetlenül kapcsolható ügyekben alkalmazzák, illetve hogy mielőtt hatályba lépne, a tagországok egyfajta „előzetes normakontrollt” kérhetnek arról az Európai Bíróságon. A mostani számítások szerint ez nagyjából két évvel tolhatja el a rendszer hatályba lépését. Véra Jourová, az Európai Bizottság igazságügyért felelős alelnöke viszont úgy tartja, inkább hónapok kérdése, és az Európai Unió Bírósága ítélkezni fog a kérdésben. Még egy garanciát kapott Orbán és lengyel kollégája, Mateusz Morawiecki: az eljárásokat csakis a 2021- től odaítélt pénzek esetében indíthatják el, vagyis hiába történik még a következő években kifizetés az előző, 2014-2020-as keretből, azokkal kapcsolatban a feltételrendszert nem lehet alkalmazni. Január elsejétől A megállapodásra áldását kell még adnia az Európai Parlamentnek is, erre jó esély van. Mindez tehát azt jelenti, hogy akár január elsejétől elindulhat a keret, amelynek a koronavírus utáni helyreállítást segítő felét (750 milliárd euró részben hitel, részben vissza nem térítendő támogatás) a hétéves periódus első éveiben kívánnak elkölteni. Ehhez azonban még a tagországoknak ki kell dolgozniuk egy reformtervet. Orbán győzelemről beszólt Orbán Viktor a kompromisszumot győzelemként értékelte, így a brüsszeli találkozóra érkezve már arról beszélt, fontos, hogy minél előbb egyezzenek meg a felek. Gulyás Gergely a kormányinfón is arról beszélt, hogy minél előbb ki kell írni a pályázatokat a most elérhetővé váló keret támogatásairól, mivel a koronavírus miatt szükség van a pénzre. A német Handelsblattban megjelent véleménycikk szerzője, Hans-Peter Siebenhaar szerint Angela Merkel kancellár „nagyszerű munkát végzett” a csúcstalálkozón. „Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és lengyel kollégája, Mateusz Morawiecki a jogállamisághoz kapcsolódó kiegészítő magyarázatokkal nyernek egy kis időt. De az alapvető demokratikus jogok elleni támadások esetén a pénzügyi szankciók lehetősége most először és korlátlanul rögzült az EU-ban” - írta Siebenhaar. Soros csalódott Soros Györgyöt viszont mélységesen felháborította az a megállapodás, amelyet Angela Merkel kötött Magyarországgal és Lengyelországgal a vétójuk elkerülése érdekében. Az üzletember a Project Syndicate-en megjelent véleménycikkében azt írta, nyilván így érez minden olyan ember is, aki hitte, hogy az Európai Unió az európai és egyetemes értékek védelmezője. Arra is figyelmeztetett, hogy a kompromisszum súlyosan csorbítja azt a bizalmat, amelyet az uniós intézmények kivívtak a helyreállítási alap létrehozásával. Klímacélok 2030-ig Az európai uniós tagállamok vezetői a továbbiakban megállapodást kötöttek az éghajlat-politikai célkitűzésekről is, amelyek szerint az unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását - közölte tegnap Charles Michel, az Európai Tanács elnöke T witter-üzenetében. Az uniós tagállamok brüsszeli csúcstalálkozójának tegnap reggelig tartó, az uniós klímacélokról tartott vitája után közzétett üzenetében Michel kijelentette: a megállapodással Európa vezető szerepet játszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Információk szerint a klímavita Lengyelország ellenállása miatt húzódott, Varsó ugyanis garanciákat követelt arra vonatkozóan, hogy a megállapodás elismeri pénzügyi szükségleteit a zöld átmenet során. Lengyelország az Európai Unió ún. zöld megállapodásának keretében nem vállalt kötelezettséget arra, hogy a karbonsemlegességet 2050-re eléri, mivel egyéni tempóban kívánja átalakítani jelenleg szénalapú energiaiparát. Újabb szankciók A tagállamok vezetői a továbbiakban újabb szankciók bevezetésének lehetőségéről egyeztek meg Törökországgal szemben. A tagállami vezetők Törökországgal összefüggésben megfogalmazott következtetéseikben megállapították: noha a Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult konfliktus megoldására Ankara tárgyalásokat kezdeményezett, egyoldalú és provokáló magatartása, ellenséges megnyilvánulása az unió és tagállamaival szemben nem szűnt meg. Az EU meghosszabbította az Oroszország elleni szankciókat is, mivel nem történt előrelépés a minszki megállapodások végrehajtásában - derült ki Barend Leyts, az Európai Tanács elnöke szóvivőjének tegnap hajnalban közzétett Twitter-üzenetéből. (hvg, 444, MTI) Nagy a valószínűsége, hogy elmarad a megállapodás MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Komoly esély van arra, hogy megállapodás nélkül zárulnak majd az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kereskedelmi kapcsolatrendszerének feltételeiről folyó tárgyalások - jelentette ki a brit miniszterelnök csütörtök este. Boris Johnson hangsúlyozta ugyanakkor, kész folytatni a tárgyalásokat, és a vezető uniós tagállamok fővárosaiba is hajlandó ellátogatni a siker érdekében. Szerinte azonban immár „erőteljes lehetőség” egy olyan viszonyrendszer, amely sokkal inkább hasonlít az EU és Johnson és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sok mindenben nem értenek egyet, de abban igen, hogy holnapig határozott döntésre kell jutni a tárgyalások jövőjéről (TASR/AP-feivétei) Ausztrália kapcsolataira, mint az EU és Kanada kereskedelmi egyezményére. A miniszterelnök ezzel arra utalt, hogy Kanadának van szabadkereskedelmi megállapodása az EU- val, Ausztráliának viszont nincs. A brit kormány által a lehetőségek között eddig is rendszeresen emlegetett „ausztráliai típusú” kereskedelmi feltételrendszer valójában azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól, a jelenlegi átmeneti időszak lejárta után a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kereskedelmi forgalomban. Ennek kockázataira a brit üzleti szektor folyamatosan figyelmezteti a kormányt. A kormányfő elmondta, tájékoztatta kabinetjét az EU-val folyó tárgyalások állásáról, és a kormány tagjai „erőteljesen egyetértettek” vele abban, hogy az asztalon lévő megállapodási lehetőségek nem felelnek meg az Egyesült Királyságnak. Johnson szerint ennek legfontosabb okai között van, hogy az EU az elmúlt hetekben „visszahozta” az ekvivalencia elvét. Ez azt jelenti, hogy Londonnak követnie kellene bármiféle új uniós szintű jogszabályt, ellenkező esetben az Egyesült Királyságnak büntetésekkel, szankciókkal, például büntetővámokkal kellene szembesülnie az EU részéről. Boris Jonnson szerint ez a törekvés nem hasonlít egyetlen más szabadkereskedelmi megállapodáshoz sem.
