Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-02 / 279. szám
2 I KÖZÉLET 2020. december 2.1 www.ujszo.com Identitását keresi a magyar szélsőjobb A régi Jobbik még Szlovákiában is próbált terjeszkedni, ám különösen nagy hatást nem ért el azzal sem, hogy Dunaszerdahelyen pártirodát nyitott. Az itteni pártpolitikával való kapcsolatai fokozatosan gyengültek és szinte teljesen elhaltak. (Somogyi Tibor felvétele) FINTAMÁRK Száz évvel Trianon után a magyar szélsőjobboldal egyfajta homályos, nehezen körülírható politikai térbe került, ós az elmúlt években kifejezetten visszaszorult. Ez azonban korántsem azt jelenti, hogy ne lenne aktív, és ne próbálna meg magának identitást keresni. A magyar szélsőjobb aktuális helyzetéről a Political Capital thinktank készített látleletet Trianon századik évfordulójára, és a jövő héten megjelenő tanulmányában számba vette a történelmi esemény aktuális narratíváit is - az ugyanis, hogyan mosódik el a határ a szélsőjobb és a mainstream politikai retorika között, ezeken a narratívákon keresztül kifejezettenjól látszik. Kinek fáj Trianon? A számtalan Trianon-jellemzés és vélemény közül a Political Capital hetet emelt ki, és megvizsgálta, hogyan helyezkednek el ezek a magyar politikai közbeszédben. A baloldali szavazók többsége Trianont általában a vesztes világháború következményének tudja be. A jobboldalon azonban ennél több dimenzióval rendelkező magyarázatok léteznek, melyek sok helyen összeérnek: amellett, hogy Trianont sokan a világtörténelem legnagyobb igazságtalanságaként jellemzik, az okok között a nagyhatalmak elmúlt igényeit, a belső ellenségek aknamunkáját látják. A szélsőjobboldalról pedig a politikai fősodorba kerültek azok az állítások is, miszerint a baloldal rárontott saját nemzetére (ezzel párhuzamba állítva az akkori és mai baloldalt), valamint a szabadkőműves összeesküvés lehetősége, melynek antiszemita felhangoktól sem mentes magyarázata nemcsak a kormánysajtóban, de egyes magyar kormánypolitikusok megnyilvánulásaiban is feltűnt. Kifejezetten érdekes ugyanakkor, hogy a közbeszédben szinte teljesen elsorvadt az egyik olyan Trianon-toposz, mely akár még egy évtizeddel ezelőtt is erősen rezonált: a revízió lehetősége. László Róbert, a Political Capital elemzője a kutatás eredményeit bemutató workshopon elmondta: annak ellenére, hogy vannak politikusok, akik élnek vele, ez a narratíva nem került be a kormányzati kommunikációba, és nem csúszott át a politikai fősodorba, megmaradt a szélsőjobboldalon - ráadásul még ott sem teljesen egységes az álláspont róla. Témátianul A magyar szélsőjobboldaltól és nemzeti radikálisoktól ugyanakkor messze nem csak a Trianon-témát vette el a Fidesz által megformált politikai mainstream. A 2010 előtt virágkorát élő szélsőjobb ugyanis az elmúlt évtized közepén válságot és kiüresedést élt meg, mégpedig azért, mert súlyos hatással volt rá a politikai átalakulás. Ennek a kiürülésnek Hunyadi Bulcsú, a Political Capital elemzője szerint - aki a tanulmányt a több radikális szervezet vezetőjével való interjúkra alapozva készítette - több oka volt. A céljaik ugyanis tulajdonképpen teljesültek - például az a fő cél, hogy leváltsák a 2010-ig regnáló baloldali-liberális hatalmat, és egy nemzeti beállítottságú kormány kerüljön hatalomra. Ezzel párhuzamosan azonban a fejük felett zajló pártpolitikai átrendeződés kizsigerelte őket, hiszen 2015-ben a Fidesz radikálisan jobbra indult, míg a középre húzódó Jobbik „néppártosodása” magára hagyta ezeket a szervezeteket. A Fidesz eközben átvette, politikai kommunikációs eszközzé tette a témáikat, és Hunyadi elmondta: még a radikális szervezetek vezetői úgy érezték, a kormánypárt leegyszerűsíti és felhígítja ezeket. Ezzel együtt azonban a társadalmi klíma kedvezni kezdett a szélsőjobboldalnak 2010 után. A társadalom nyitottabbá vált az üzeneteikre, és a hatóságok is elnézőbbek voltak velük. „Már nincsenek azok a parancsok kiadva, mint korábban” - fogalmazott a Political Capitalnak az egyik nemzeti radikális szervezet vezetője utalva arra, hogy a hatóságok már nem vegzálják őket úgy, mint korábban. Új szerepfelfogás 2018-ra, a Jobbik végleges szakadása után lett látható a paradigmaváltás és az új identitás keresése a magyar szélsőjobboldali színpadon. Megjelent a Mi Hazánk Mozgalom és a Légió Hungária, mely „visszatért a gyökerekhez”, és a Jobbik 2010 előtti taktikájához és stratégiájához. Ezzel együtt megváltozott a szerepfelfogás is: Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom egyik vezető arca ezt nemrégiben úgy fogalmazta meg, hogy a párt „faltörő kosként” működik a saját témái kapcsán, míg egy másik vezető a Political Capitalnak azt mondta, kísérleti terepként funkcionál a szélsőjobb, és a Fidesz rajtuk keresztül tesztel bizonyos témákat, és ha sikeres vele, akkor átveszi tőlük. Egy harmadik értelmezés szerint a magyar kormánynak realistának kell lennie, és tudnia kell, meddig mehet el az adott geopolitikai körülmények között, és ezért szükség van egy erős, tolóerőként funkcionáló szélsőjobboldalra, mely ,jobbról jobbra tolja a kormányt”. Ezzel együtt a radikális jobbosok úgy érzik, sikeresek. „Ami most szélsőségesnek számít, tíz éven belül a kormányzati narratíva része lesz” - mondta a Political Capitalnak Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője, aki például nem gondolta volna, hogy az általuk régóta hangoztatott etnikai homogenitás kérdését Orbán Viktor valóban a saját kommunikációja részévé teszi, mégis így lett. Határon túl A határon túli magyarság körében a szélsőjobboldal mindig is igyekezett hatást kifejteni, és ennek látható jelei voltak 2010 környékén - ám például Szlovákiában sosem voltak igazán sikeresek. Pártpolitikai dimenzióban a régi Jobbik még próbálkozott azzal, hogy felveszi a kesztyűt 2010 után Szlovákiában, ám különösen nagy hatást nem ért el azzal sem, hogy Dunaszerdahelyen pártirodát nyitott. Az itteni pártpolitikával való kapcsolatai fokozatosan gyengültek és szinte teljesen elhaltak - hiszen a Fidesz hatalmi pozícióból teljesen kisajátította a nemzetpolitika témáját, kiszorítva ezzel a radikális szervezeteket a határon túli terepről. A radikális szervezetek, például a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom ugyanakkor továbbra is igyekeztek valamiféle hatást kifejteni, ám tevékenységük szinte láthatatlan maradt: legutóbb 2015-ben tudtak maguknak nagyobb médiafigyelmet kiharcolni, mikor Kotlebáékkal akartak együtt tüntetni Bősön, a menekültek ellen. A magyar szélsőjobboldal határon túli hatása ezzel együtt fehér folt maradt, a témát nagyon kevesen kutatják. Hunyadi Bulcsú szerint ezeknek a szervezeteknek azért vannak bázisaik és támogatóik, elsősorban Erdélyben, de egyáltalán nem beszélhetünk tömegekről, és ezzel együtt a román hatóságok lépnek fel a legkeményebben ellenük. „Szlovákiában valóban visszaesett az aktivitásuk” - mondja az elemző, aki szerint ez összefügghet azzal, hogy a Fidesz milyen erővel igyekszik befolyásolni a határon túli közösségeket, kiépíteni saját hálózatait, kommunikációs és pénzcsatornáit. A Mi Hazánk Mozgalom ugyanakkor próbálkozik azzal, hogy valamiféle elérést generáljon a határon túl is. Szlovákiában Érsekújvárban van egy szervezetük - ennek tevékenysége azonban szinte egyáltalán nem rezonál. A Facebookon kifejezetten aktívak, ám szimpatizánsaik száma elhanyagolható a nagy szlovákiai szélsőjobb csoportok mellett, melyet meglehetősen sok szlovákiai magyar is követ. Csütörtökön lesz a főügyészválasztás Három napigtartotta hét főügyészjelölt meghallgatása (TASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ A kormánykoalíció már napok óta nem tud dűlőre jutni a főügyészjelölttel kapcsolatban. A parlamentnek eredetileg múlt héten kellett volna döntenie, ám végül elhalasztották a szavazást, mert a koalíciós pártoknak a közös jelölt kiválasztásához több időre volt szüksége. Pozsony. Az új tervek szerint tegnap lett volna a szavazás, ám ismét elnapolták, a következő időpontot csütörtökre, 17 órára tűzték ki. Veronika Remisová (Za l’udí) beruházásokért, régiófejlesztésértés informatizációért felelős miniszter bejelentette, hogy a nyilvános meghallgatáson három jelöltnek sikerült elnyernie a pártja szimpátiáját. „Közéjük tartozik Ján Hrivnák, Ján Santa és Tomás Honz” - tájékoztatott a Za l’udí vezetője. Juraj Seliga (Za l’udí), a parlament alelnöke hozzátette: hogy végül ki lesz a befutó, abban nagy szerepe lesz az OLaNO- nak, hiszen ők rendelkeznek a legnagyobb parlamenti frakcióval. Michal Sipos, az OLaNO frakcióvezetője egyelőre nem akart kizárni egyetlen nevet sem, elmondása szerint a pártok kedden is tárgyaltak, és elképzelhető, hogy ma is össze kell ülniük. Sipos nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy a koalícióban végül nem lesz közös jelölt, ilyen esetben minden párt szabad kezet kapna a szavazás során. Peter Pcolinsky, a Sme rodina képviselője viszont bízik abban, hogy a csütörtökig sikerül egyezségre jutniuk. Elmondta, hogy több pártnak gondot 'okoz kiválasztani egy nevet, és ez lassítja a tárgyalásokat. Hozzátette, nekik nem volt ilyen problémájuk. „Mi Zilinka urat javasoltuk, és örülnénk, ha végül ő lenne megválasztva” - szögezte le Pcolinsky. Alojz Baránik, az SaS képviselője korábban már elmondta, pártja három jelöltet nem szeretne támogatni. Köztük van Zilinka, valamint Ján Santa és Juraj Kliment. „Számunkra Tomás Honz megfelelő jelölt, néhányan egyenesen úgy gondolják, hogy ő a legjobb” - közölte Baránik, aki azt is elképzelhetőnek tartja, hogy végül azon személyek közül kerül ki a főügyész, akiket az SaS egyébként nem támogat. Az ellenzéki pártoknál szintén nem tudni, hogy ki mellett teszik le a voksukat. Peter Pellegrini, a Hlas elnöke kijelentette, pártján belül 2-3 név jöhet számításba. Robert Fico, a Smer vezetője úgy fogalmazott, a szavazáson ugyan részt vesznek, ám valószínűleg tartózkodnak majd, mert számukra egyik jelölt sem volt igazán meggyőző. A főügyészválasztásra tehát várhatóan csütörtök délután kerül sor. A kormánykoalíció a nyilvános szavazást szorgalmazza, az ellenzék viszont inkább titokban szeretne dönteni. 7 jelölt közül lehet választani: Jozef Centés, Ján Santa, Juraj Kliment, Maros Zilinka, Tomás Honz, Ján Hrivnák, Rastislav Remeta. A főügyész viszont csak akkor kezdheti meg 7 éves hivatali idejét, ha Zuzana Caputová köztársasági elnök hajlandó kinevezni Őt. (nar, Denník N, TA3)
