Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)

2020-12-10 / 286. szám

6 RÉGIÓ 2020. december 10.1 www.ujszo.com Nem volt karácsony betlehemezés nélkül betlehemezést is” - mondta Bankó Ibolya. Nincs karácsonyuk A főállásban vállalkozóként te­vékenykedő asszony elbeszéléséből az is kiderült, hogy igazán nagy fába vágja az a fejszéjét, aki részt vesz a betlehemezésben. Mivel a magyar­­országi és a 2000-es évektől már idehaza is megrendezendő betlehe­­mes találkozókat, valamint a kará­csonyi fellépéseket komoly próbák, folyamatos felkészülések előzik meg, a fiúk rengeteg időt szentelnek ennek a tevékenységnek. „Úgy gondolom, hogy a hagyománynak értelme van és megéri áldozatot hozni. A fiúk tizenkét éve a mi há­zunkban próbálnak, itt öltöznek, in­nen indulnak a templomba és az összes többi fellépésre. Ott vannak az éjféli misén, másnap reggel hét­kor pedig újra itt vannak, hogy fel­öltözzenek. Az öltöztetés másfél-két óráig is eltart. A fiúknak nincs kará­csonyuk, de igazából nekünk sincs, de attól nagyobb öröm nincs, mint amikor szépen felöltözve megállnak a templom előtt, és a hirtelen elhal­kuló gyülekezet előtt elindulnak be­felé. Ezek a fiúk ilyenkor úgy néz­nek ki, mint valami kifogástalanul megigazított porcelánbabák. Min­denki nekik szurkol, abban bízva, hogy ne akadjanak meg az énekben, de az sem baj, ha hibáznak, mert olyan szépek, hogy azt úgyse veszi senki észre” - mesélte meghatódot­­tan a csoportvezető azzal, hogy mindezt nem magukért, hanem a kö­zösségért teszik. „Mi az embereket szolgáljuk. Persze hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem élvezzük, de mindamellett, hogy jót mulatunk és a közösséggel együtt jól érezzük magunkat, valahol kötelességünk­nek érezzük, hogy ezt a szokást to­vábbvigyük. Biztos vagyok benne, hogy úgy, ahogy én idekerültem és fokozatosan felkaroltam a csopor­tot, a mi elmúlásunk után jön majd valaki, aki átveszi az irányítást. Ilyen emberek mindig voltak, vannak és lesznek” - mondta Bankó Ibolya. Kónyszerleállás A csoportvezető szerint Jánokon mindig hosszú a karácsony, leg­alábbis az előző években ez volt a módi. A betlehemezéssel kapcsola­tos előkészületek már december első hetében megkezdődnek, az egymást sorra követő próbák után sort kerí­tenek a felvidéki találkozóra, majd azután kiutaznak a debrecenire, vé­gezetül pedig részt vesznek a helyi és környékbeli karácsonyi ünnepsége­ken, atemplomi szertartásokon is. Az idei karácsony viszont sokkal má­­sabb lesz a megszokottnál. „180 fo­kot fordult a világ. Minden más, de ettől függetlenül én azt gondolom, lehet, nem is olyan nagy baj ez a kényszerleállás. Az emberek most legalább megérzik ezeknek a szoká­soknak a hiányát, és az sem kizárt, hogy ennek köszönhetően még job­ban megbecsülik őket. Mivel a bet­lehemest általában 3-4 évig ugyanaz a csapat járja, már nálunk is meg­érett a gárda egy váltásra. Igazából már idén is egy új csapattal szeret­tünk volna kezdeni, de a járvány mi­att ezt jegelnünk kell. Ha azonban nem találunk elegendő fiatalt, vagy nem tudjuk őket időben felkészíteni a következő évre, nem esünk pánik­ba, Jánokon ugyanis most is tudok kapásból több olyan tapasztalt fia­talembert, aki örömmel beugrana egy jó kis karácsonyi betlehemesre” - zárta Bankó Ibolya. NÉMETI RÓBERT A Kassához közeli Jánokon nincs karácsony betleheme­zés nélkül. A Bódva-völgyi zsáktelepülés gyerekeinek és minden lakosénak karácso­nyéhoz hozzátartozik ez a néphagyomény, mélytálén már csak ebben a régióban maradt meg. A járvány miatt azonban idén karácsonykor nem lesznek angyalok, bordók (ördög) ós pásztorok a templomokban. KHZECT A falu büszkén őrzött betlehemes játékáról, annak múltjáról és jelené­ről Bankó Ibolya, a betlehemesek vezetője, a település kulturális éle­tének egyik fő mozgatórugója me­sélt az Új Szónak. „Minden jánoki gyerek tudja, hogy a berdókkal vi­gyázni kell, de amennyire félnek tő­lük, legalább annyira váiják őket. Egyszer régen egy kisgyerek annyira megijedt, hogy bebújt a szekrénybe és csak nagy nehezen tudták kivenni onnan, úgy beszorult. Tudni kell, hogy a berdónak, vagyis az ördögnek minden meg van engedve. Szemte­­lenkedhet a fiatalokkal és az idősek­kel, csinálhat minden rosszat, hisz neki ez a dolga. Ettől függetlenül az ijesztő berdókra és önmagára a bet­­lehemezésre a felnőttek és a gyere­kek örömmel emlékeznek vissza. A fiúknak igazából egy afféle kitünte­tés, megtiszteltetés a betlehemezés­ben való szereplés. Mindig jóval több fiú jelentkezik, mint amennyinek szerepet tudunk adni. A hat szereplőt a kecskés, fehér berdó és a fekete (az öreg - a szerk. megj.) berdó, az an­gyal, az első pásztor és a két másik pásztor teszi ki. Az angyalnak és az első pásztornak szépen kell énekel­nie, a berdó szerepét pedig a leghun­cutabb kapja” - kezdte a mondókáját ezekkel a sorokkal Bankó Ibolya, a faluban három évtizede újra működő betlehemes csoport vezetője. A bet­lehemezés a karácsonyhoz kötődő legismertebb magyar népszokás. Egy olyan többszereplős dramatikus já­tékról van szó, melynek szereplői a kis Jézuson kívül Jézus születésének tanúi. A népszokásban két hagyo­mánykor ötvöződik: a kereszténység előtti pogány és antik gyökerű kép­zetek, valamint az ünnep keresztény jellegéből fakadó szokások. Neve a bibliai Betlehem városának nevéből ered. A népszokás célja a gonosz ártó szellemek elűzése zajkeltéssel, jel­mezek és álarcok viselésével. Örök hagyomány Jánokon emberemlékezet óta ápolják a betlehemezés hagyomá­nyát. Miután Bankó Ibolya 1988-ban Egy korábbi betlehemezés Bankó Ibolya férjével, Istvánnal évek óta fáradhatatlanul ápolja a helyi hagyományokat (A szerző felvétele) férjével visszatért Pozsonyból Já­­nokra, a Szőttes néptáncegyüttes egykori tagjaként és a kultúra szerel­meseként is ismert asszony a já-noki betlehemezés újraindításán fárado­zott. „Tudomásunk szerint utoljára 1978-ban járták a faluban a betlehe­mest. Az utolsó szerepelők egyike Nagy Ottó volt, majd tíz évvel ké­sőbb, 1988-ban fiatalabb testvérével Nagy Olivérrel elkezdtük újból be­tanulni a szerepeket. Az elején ren­geteg segítséget kaptam Tobák Lászlótól, ő segítette a fiúk betaní­tását és nála próbáltunk, de miután meghalt, a mi házunkban folytattuk a felkészülést, és karácsonykor is mindig nálunk volt a gyülekező. 1988 óta minden éven sort kerítet­tünk a betlehemesre, de a jelenlegi járvány helyzet miatt idén sajnos el­marad. Bízunk benne, hogy jövőre már minden helyreáll és tovább' öregbíthetjük annak a népszokásnak a hírnevét, amely oly régóta kötődik településünk nevéhez” — mondta Bankó Ibolya. Jánoki gyöngyszem Mivel a csapat fáradhatatlan és szorgos munkájának köszönhetően nemcsak a közönség, hanem a sze­replők is nagy élvezettel vesznek részt a karácsonyi előadásokon, igyekezetük meghozta gyümölcsét. Az elmúlt évek során állandó részt­vevőivé váltak a kezdetekben Bu­dapesten, majd később Debrecen­ben megrendezendő Nemzetközi (Képarchívum) gyöngyszeme. Idén ünnepelné fennállásának harmincadik évfor­dulóját a rendezvény, de elmarad, eddig 29 alkalommal vettünk részt rajta. Rengeteg szép helyen, köztük a magyar Parlamentben és a Várudvarban is felléptünk, de ért már minket meglepetés is, például amikor az egyik debreceni találko­zó során egy fiatalkorúak börtöné­ben adtuk elő a játékot. Ezek szá­munkra felejthetetlen élmények. Mi nemcsak azért csináljuk ezt az egé­szet, hogy nekünk jó legyen, hanem azért is, mert úgy érezzük, ez a fel­adatunk. Azt szeretnénk, hogy ezt a gyönyörű hagyományt fiaink, unokáink, dédunokáink is ismerjék és őrizzék, abban bízva, hogy egy­szer majd ők is ilyen odaadással fogják továbbadni a fiatalabb nem­zedéknek” - tette hozzá a csoport­­vezető, aki azt is megjegyezte, hogy az általuk útnak indított felvidéki találkozót azért is tartották fontos­nak, mert a környéken több betle­hemes csoport működik. „Azzal, hogy mi szerves résztvevői va­gyunk a magyarországi találkozó­nak, felkaroltuk a többi csoportot is. így vittük el Debrecenbe a tomaúj­­falui, a bódvavendégi, a restei, a tornai, a tomagörgői és a debrődi Korábban egy családi ház udvarán Betlehemes Találkozónak. Idehaza is létrehoztak egy nemzetközi bet­lehemes találkozót, melyet a Bódva-völgyi települések bevoná­sával bonyolítanak le. „A fiúknak a betlehemes járás nagyon sokat je­lent. Erősödik az identitásérzetük, büszkék arra, hogy Jánokon tovább élnek a hagyományok. Evek óta ál­landó résztvevői vagyunk a ma­gyarországi találkozónak, melyen többször is azt mondták nekünk, hogy a betlehemezés a jánokiak (Korniss Péter felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents