Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-05 / 257. szám
www.ujszo.com | 2020. november 5. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Késik a Mikulás Éjszakai kijárás és éjszakai kijárási tilalom, hatósági Mikulással VERES ISTVÁN Kellemes hőmérsékletű ködök kapaszkodtak a körútra, amikor Bandika és Ervin kilépett a kisboltból. Olyan furcsa érzésem van - kezdte Bandika. Nem tudom, mi zavar, de valami nem oké. Mit gondol, mi lehet ez? Ervin az orra alá húzta a maszkját, és válaszolt. Szerintem az zavarja magát, hogy november eleje van, és még sehol egy csokimikulás, egy csokikrampusz, sehol egy kék vagy piros karácsonyi dekoráció a boltokban. Holott október közepétől azért már rá szoktak mozdulni a témára a kereskedelem katonái. A kereskedelem katonái? Kikre gondol, a boltosokra? - kérdezte megszeppenten Bandika, elismerve, hogy néhány polcnyi csokimikulás látványa valóban megnyugtatná. Pszichiáterként felírok magának egy kétnapos, terápiás célzatú csokimikulás-nézést -jelentette ki Ervin, és megrázta maga előtt a szétnyitott újságot. Miért, maga pszichiáter? Nem tudtam - mondta Bandika. Van róla papírja? Persze - felelt halkan Ervin. Itt van a zsebemben, a negatív teszteredményemet igazoló papír mellett. Bandika csak hümmögött. És, milyen papírja van még? Ervin magabiztosan felelt: milyen kell? Mostanában már csak azt kérdezik, van-e róla papírom, de el nem kéri senki. Ha meg mégis, majd azt mondom, otthon felejtettem. Nézze már, azt írják itt ezek, hogy Magyarországon éjfél és hajnali öt közt kijárási tilalom van érvényben. Bandika helyeselt. Szerinte ez jó ötlet, az éjszaka arra van, hogy aludjunk. Ervin eltette az újságot. Nálunk meg az volt, hogy egész nap kijárási tilalom, csak hajnali egy és öt közt lehetett kimenni. Vagyis ennek a fordítottja. Most akkor kérdezem én, hogy a koronavírus terjedése ellen az éjszakai kijárási tilalom is használ, meg az is, ha csak éjszaka lehet kimenni? Bandika felemelte a mutatóujját. Arról is van papírja, hogy járványügyi szakértő - kérdezte Ervintől. Arról épp nincs - ismerte be Ervin. Akkor meg mit okoskodik olyasmivel kapcsolatban, amihez nem ért? Olyan ez is, mint a pacal. Mert ahogy az emberek, az országok sem egyformák. Vannak emberek, akik szeretik a pacalt, jót tesz a szervezetüknek, feldobja a napjukat. Másoknál ellenkező hatást ér el. Ha ezt átvetítjük az országok helyzetére, logikus következtetés, hogy míg az egyik országban az éjszakai kijárási tilalom fékezheti a vírust, egy másik országban épp az éjszakai kijárás. Ervin bólogatott - na jó. De azért nyugtasson meg, hogy Mikulás legalább lesz idén. Lesz, lesz - ígérte Bandika. Pontosan egy hónap múlva ki lehet tenni a csizmákat az ablakba. Hisz ismeri a régi mondást, nem? Ervin helyeselt: persze. Hogy kerül a csizma az ablakba? Bandika elnevette magát. Ne tessék már kiforgatni nyelvünk frazeológiakincsét! Inkább imádkozni szíveskedjék, hogy Mikulás napjáig feloldják az éjszakai kijárási tilalmat. Ellenkező esetben nem hiszem, hogy győzi telepakolni az öreg a csizmákat reggelig. Ennyit nem ér az egész. Vagy majd kap hatósági kivételt nyitotta szét drapp alapon sötétbarna csíkos esernyőjét Ervin, és eltűntek a körútra kapaszkodó ködben. A szerző a Vasárnap munkatársa VÉGRE NEM MINKET TESZTELNEK, HANEM MINDENKI MÁST \ Bécs nem kivétel FELEDY BOTOND A bécsi terrortámadás, a franciaországi lefejezések és a megemelt brit terrorkészültség azt mutatja, hogy a koronavírusjárványt és e válságos időszakot mindenki igyekszik kihasználni. A bécsi merényletet az Iszlám Állam magára vállalja - ez egészen mást jelent ma, mint néhány éve, hiszen már nincsenek meg óriási közel-keleti területei és ezzel az olajból származó hatalmas bevételeitől is megfosztották. Egy al-Kaidához hasonló polippá alakult, fiókszervezetekkel a világ számos országában, főleg Afrika szegényebb országaiban, a Szahara körül. Ami aggasztó, hogy a migrációs válság, a koronavírus és a gazdaság recsegése-ropogása közepette alig jut már figyelem a deradikalizációra. Ennek ékes példája a bécsi lövöldözés: a fiatal merénylőt ismerték a hatóságok, korábban csatlakozni akart az Iszlám Állam milíciájához. Emellett alighanem több százan szivároghattak vissza a közel-keleti csataterekről európai országokba. Úgy is mondhatjuk, hogy azok a társadalmi problémák és igazságtalanságok, amelyek táptalajai a radikalizációnak, nemhogy megszűntek, hanem a válságok hatására bővültek is. A szegregáció, a digitális oktatással tovább nyíló társadalmi olló, az órabéres kékgalléros munkák beszakadása és a fiatalok tartós munkanélkülisége mind megmaradt. Ehhez adódik hozzá az öldöklésben edzett visszatérő réteg és a tüzet szító neoszalafita mecsetek hálózata. Az is egészen biztos, hogy a radikalizáció nem csak az Iszlám Állam specialitása. A német területen a szélsőjobboldali mozgalmak is szárba szökkentek, ahogy Belgiumban egy felső társadalmi osztályba tartozó egyetemista csoport ölt meg nemrég a „beavatáson” egy bevándorló hátterű diákot. Vagy ott a hitierező, karját lendítő belgiumi rendőr a randalírozó szlovák turista nyakán... Ezek mind arra példák, hogyan töredezik a társadalom és hogyan radikalizálhatóak a szélek, legyen szó vallási, politikai vagy egyszerűen anyagi értelemben a „szélekről”. Ami most Bécsben történt, az a frankofón területeken, a brexit sújtotta Nagy-Britanniában, Németországban vagy a skandináv államokban is megismétlődhet. Hiszen mesterségesen, de sikerült az Iszlám Államnak újra elővenni a karikatúraügyet és toborzásra használni. Most éljük meg igazán, hogy a szűkös erőforrásokkal való gazdálkodás mekkora politikai művészet. Hova menjen a rendőr, karantént ellenőrizni vagy a fegyverkereskedők után? Radikális iszlamisták vagy neonácik után? Á társadalmi felzárkóztatásra vagy a kis- és középvállalkozások megmentésére lesz-e elég pénz, ha egyáltalán elég lesz valamelyikre? Ki figyel a járvány közben, mi zajlik a börtönökben az elítéltek között? E kérdéseknek nem is' szabadna vagy-vagy formában előkerülniük. De tény, hogy semmire se jut most annyi pénz és figyelem, mint amennyire szükség lenne. Sőt, várhatóan a következő években még kevesebb fog. Ezzel számoljunk, és csak reménykedhetünk, hogy a civilizált viselkedés megőrzését jelentő papírvékony hártya nem szakad át tömegeknél. FIGYELŐ Jórgosz Kalancísz vallásügyi államtitkárt. Az ortodox egyház ellenkezése a mecset megnyitását 1979 óta késleltette. Az első imám marokkói születésű, Zaki Mohamed teológiát és matematikát tanult, beszél arabul, görögül, franciául. A görögök 97%-a ortodox, de a török határ mentén muszlim kisebbség is él, illetve muszlim vendégmunkások és menekültek tízezrei vannak az országban. Görögország csak 1830-ban szabadult fel a török uralom alól és nyerte el függetlenségét. (mti) Megnyílt az első mecset Athénban Tizennégy év bürokratikus huzavona után megnyílt az első mecset a görög fővárosban - írta a helyi média. A járvány miatti korlátozások szerint tartott első ima szerény volt, maroknyian vettek részt rajta. Nagyobb szertartás csak a járvány után lesz. „A mecset megnyitása a demokrácia, a vallásszabadság és a tisztelet egyértelmű üzenete” - idézte az I Kathimeriní görög lap Már a köhögés alapján fel lehet ismerni a koronavírust Igaz, csak a mesterséges intelligencia képes így felismerni a Covid-19 fertőzést, de gyorsan elterjedhet az ilyen tesztelés tömeges, gyakorlati alkalmazása. Amerikai kutatók fej lesztették ki az algoritmust, és a kísérletek során a mesterséges intelligencia 98,5 százalékos sikerrel ismerte fel a köhögésükből a betegséget olyan embereknél, akik valóban fertőzöttek voltak. Ami még fontosabb: százszázalékos eredményt ért el a tünetmentes betegeknél, csak a köhögés alapján. A kutatók applikációvá akarják fejleszteni az algoritmust, és engedélyeztetni az illetékes hatóságnál. A szakemberek szerint az emberi fül képtelen meghallani a különbséget a tünetmentes koronavírus-fertőzöttek köhögése és másfajta köhögés között. Tünetmentes felismerés A Massachusetts! Műszak Egyetem (MIT) kutatói az IEEE Journal of Engineering in Medicine and Biology című folyóiratban mutatták be fejlesztésüket. 70 ezer hangmintát gyűjtöttek köhögésekről, 2500 volt azonosított koronavírus-fertőzötté. „Változik a hangzás, ha valaki koronavírusos, még akkor is, ha egyébként tünetmentes” - magyarázta Brian Subirana kutató. Az algoritmust a gyakorlatban is alkalmazni lehet majd gyors, tömeges szűréshez - olvasható a tanulmányban. Számos más intézmény, köztük a Cambridge-i Egyetem, a Carnegie Mellon Egyetem és a Novoic brit startup is dolgozik hasonló projekten. A Cambridge-i Egyetem kutatói júliusban hasonló hangteszteléskor 80 százalékos sikert értek el a koronavírus-fertőzés azonosításában a köhögés és a légzés hangzásának vizsgálatakor. Időjárás nem számít Legyen meleg vagy hideg, nincs jelentős hatással az időjárás a koronavírus terjedésére, ez szinte kizárólag az emberi magatartástól függ. Még a járvány elején mindenki nagy reményt fűzött ahhoz, hogy a nyári melegben csökken a fertőzés terjedése, ám a nyár nem hozott általános megkönnyebbülést és a kapcsolat a Covid-19 és az időjárás között azóta is viták középpontjában áll. A Texasi Égyetem kutatói most kimutatták, hogy a hőmérséklet és a páratartalom nem játszik jelentős szerepet a vírus terjedésében. „Az időjárás hatása csekély, más tényezőknek, például a mobilitásnak van nagy szerepe. Az időjárás az egyik utolsó befolyásoló tényező” - idézte Dev Niyogit, az egyetem professzorát a Phys.org tudományos hírportál. Ä kutatók azt vizsgálták, hogy a koronavírus-fertőzés terjedése és az időjárás milyen összefüggésben volt 2020 márciusa és júliusa között az amerikai szövetségi államokban és megyékben, valamint más országokban, térségekben világszerte. Vizsgálták továbbá általánosságban az emberi magatartást, függetlenül az időjárástól. Kimutatták, hogy az időjárás hatása a vírus terjedésére amerikai megyei szinten kicsi, statisztikailag 3 százalék. Ezzel szemben az emberi magatartás hatása nyilvánvaló. Az utazás, az otthontól való távoliét a két legfontosabb tényező a koronavírus-járvány terjedésében, statisztikailag az előző 34 százalékban, az utóbbi 26 százalékban. A másik két fontos tényező a lakosság népsűrűsége (23 százalék) és a városok népsűrűsége (13 százalék). (MTI)
