Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-05 / 257. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. november 5.1 www.ujszo.com Elképesztően izgalmas az elnökválasztás New Yorkban Trump figurájával várták az eredményt a demokraták (Tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Hihetetlenül szoros küzdelem alakult ki Donald Trump hivatalban lévő elnök és Joe Biden, a Demokrata Párt jelöltje között a keddi elnökválasztást követően, ami áriási részvétellel zárult. Nagyon sokan vettek részt az amerikai választáson: arányait tekintve 1900 óta most szavaztak a legtöbben a választásra jogosultak közül. A jogosultak 66,9%-a szavazott, a korábbi elnökválasztásokon az utóbbi 50 évben 50 és 55% közötti volt a részvétel. Joe Biden eddig 69,8 millió szavazatot kapott, ami több, mint amennyit eddig bármelyik amerikai elnökjelölt kapott. A választáson 270 elektori szavazatot kell begyűjteni a győztesnek, lapzártánkig a két jelölt 200 fölé jutott, de az ún. csatatérállamok egy részében, ahol se a demokraták, se a republikánusok nem rendelkeznek többséggel, még nem hirdettek győztest. Reggel még fölényesen vezetett Biden, azonban napközben Trump nyert a népes Floridában és Texasban, késő délután pedig a Nagy-tavak környéki tagállamokban alakult ki késhegyig menő küzdelem. Trump máris pereskedne Nem mindenütt győzik a voksok feldolgozását. Például Nevadában már csak a levélszavazatok vannak hátra, ám biztosat máig nem fogunk tudni. Pennsylvaniában napokig van lehetőség a számlálóknak újraszámlálni a szavazólapokat. Remélhetőleg ma már kiderül Wisconsin és Észak- Karolina végeredménye. Napközben mindkét jelölt megszólalt. A türelemre intő Biden azt hangsúlyozta, az elnökválasztásnak nincs vége addig, amíg minden szavazatot meg nem számláltak, és biztosnak nevezte, hogy ha ez megtörténik, akkor az eredmény az ő győzelmét mutatja majd. Hozta a formáját Trump, aki a Fehér Házban hajnalban tartott tájékoztatóján lényegében a győzelmét ünnepelte, azokban a ffontállamokban is, ahol még zajlik a szavazatszámlálás. Ám késő délután a módosuló eredményeket látva Trump egyből csalást kiáltott. „Elkezdett mindenhol eltűnni az előnyöm, miután titokzatos szavazólaphegyek jelentek meg a megszámlált szavazatok között” - írta az elnök a Twitteren. Azt is pedzegette, jelentős csalások” történnek a szavazatszámlálások során, ami szerinte nagyon „kínos és csalódást keltő”, és készen áll a legfelsőbb bírósághoz fordulni ezek miatt. Beteljesülő rémálom? A demokraták felháborodását kiváltva kijelentette, a választás napját követően be kellene fejezni a szavazatok számlálását, és újra a postai voksokat támadta. Biden kampányfőnöke, Jen O'Malley Dillon szerint az elnök ezzel „el akaija venni az amerikai állampolgárok demokratikus jogait” és erre sosem volt még példa. Joe Biden stábja azt közölte, készen állnak az ügyvédeikkel, és készek érvényesíteni a jogaikat, ha Trump megtenné ezt a lépést. Trump lebegtette, hogy a legfelső bírósághoz fordul, de pontosan nem fejtette ki, mire is gondolt. Ezzel eljöhet a demokraták rémálma. Az szélsőséges forgatókönyvként ugyanis azt emlegették, hogy ha a választás hivatalos napján leadott és megszámlált szavazatok Trump előnyét mutatják, akkor mindent megtesz azért, hogy a számlálás itt leálljon. Ehhez a postai szavazatokat kell megtámadnia, amelyek számos államban még napokig érkezhetnek, márpedig inkább a demokraták szavaznák levélben. A levélszavazat buktatói A milliószámra küldött levélszavazatokkal még sok gond lehet, például nem lehet nedves a beküldött szavazólap, a teljes dátumnak kell szerepelnie a borítékon (a 10/22/2020 érvényes, a 10/22/20 nem). Vannak olyan államok, ahol a szavazólapot bele kell tenni egy borítékba, majd azt a borítékot egy másikba. Ha a szavazólapot csak egy borítékban küldi a szavazó, akkor az nem érvényes. A legfontosabb szabály viszont az, hogy a borítékon szereplő aláírásnak meg kell egyeznie azzal, ami az adott állam nyilvántartásában szerepel. Mivel nehéz pontosan úgy aláírni a borítékot, ahogy az a jogosítványon vagy egyéb, korábban készült okiraton szerepel, rengeteg levélszavazatot nyilvánítanak érvénytelenné az aláírás pontatlansága miatt. Igent mondtak a drogokra Nem lesz változás a kongresszus két házának irányításában: a szenátusban marad a republikánus többség, míg a képviselőházban csökkenhet a demokraták többsége, de a kontroll attól még náluk marad. Bejutott az észak-dakotai törvényhozásba David Andahl, aki október elején halt meg koronavírus következtében. Az 55 éves férfi neve ugyanakkor rajta maradt a szavazólapon, és simán nyert is. Az elnökválasztással és a kongresszusi választással együtt államonként több helyi ügyben is szavaztak az amerikai választópolgárok. Oregon az 50 állam közül elsőként dekriminalizált minden kábítószert, így a heroint, kokaint, metamfetamint is, vagyis akit kis mennyiségű droggal kapnak el, az egy 100 dolláros büntetéssel, vagy egy elvonóval kiválthatja a börtönbüntetést. A dekriminalizáció viszont nem vonatkozik a terjesztésre és előállításra. Ezzel együtt Oregonban - szavazás útján - zöld lámpát kapott a pszichedelikus gombák terápiás használata is 21 éves kor fölött. Dél-Dakota az első állam lett, amely ugyanazon szavazáson belül mind az orvosi, mind a rekreációs marihuánafogyasztást engedélyezetté tette. Mississippi államban megszavazták, lecserélik az állam zászlóját, amiben szerepelt a konföderációs szimbólum. Ezentúl egy magnóliavirág díszíti majd az állami lobogót. Megint hibás felmérések Egyértelműnek tűnik, a közvélemény-kutatók 2016-hoz hasonlóan megint súlyosan alulmérték a Trumpszavazók arányát, ha nem is országos szinten, de egyes államokban biztosan. Floridában például a FiveThirtyEight 8,4%-os Biden-előnyt mért, ehhez képest Trump nyert, 51,3%kal. Ez már nagyon nagy, a statisztikai hibahatáron kívül eső eltérés. Hasonlót tévedtek Michiganben, és kisebbet, de jelentősét még pár államban. A kutatások alulmérik Trump támogatottságát, mert nem tudnak számolni a rejtőzködő szavazóival, akik nem szeretnék, hogy emiatt elítéljék őket. „Az emberek hazudnak a könyvelőnek, az orvosnak, a papnak. Miért várjuk, hogy egy vadidegen embernek igazat mondanak a telefonban?” - tette fel a kérdést Arie Kapteyn közvélemény-kutató. Több amerikai városban is tüntetésekkezdődtekhajnalban, pedig még közel sem volt végleges az elnökválasztás eredménye. Bár több tüntető is rongált vagy összecsapott a rendőrökkel, általános erőszakhullámról és komolyabb zavargásokról még nem lehet beszélni. Többnyire olyan városokban voltak tüntetések, ahol régóta feszült a hangulat a Black Lives Matter mozgalomhoz köthető demonstrációk miatt. Az elnöki rezidencia kerítését már korábban távolabbra tolták ki, most pedig, mintha ostromra készülnének, farostlap burkolattal próbálják megmászhatatlanná tenni. Az Egyesült Államok más városaiban is látható, hogy az üzletek a vitrinek betáblázásával próbálják megelőzni az esetleg erőszakossá váló politikai demonstrációk okozta károkat. Nemcsak a boltosok készülnek viharos napokra, de az ügyvédek is: mindkét tábor jogász csapatokat küldött több kulcsfontosságú helyszínre. (MTI, Portf, hvg, 444, ct24.cz, ú) Beverly Hillsben Trump elkötelezett hívei várják az eredményt (tasr/ap) Nem szlovákiai töltényekkel gyilkoltak Bécsben RÖVIDEN Elhalasztják az abortusztörvónyt Varsó. Elhalasztja az abortusz további szigorításának bevezetését a lengyel kormány (hétfőn kellett volna bevezetni), mondván, a téma nagyon felkavarta az érzelmeket az országban, ezért jobb lenne időt hagyni a párbeszédre. Mindezt Michal Dworczyk, a miniszterelnöki hivatal vezetője jelentette be. Ez érdekes hozzáállás a kormány részéről és a kormányzó jobboldali Jog és Igazságosság Párttól (PiS), hiszen ennek a pártnak a képviselői kérték a lengyel alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja meg az abortusztörvényt. A bíróság döntése után pedig, amivel Európa legszigorúbb szabályozása még tovább szigorodott, gyakorlatilag megtiltva a terhesség megszakítását, a rendszerváltás óta nem látott tömegtüntetések és zavargások rázták meg az országot. (444) Az Iszlám Állam jelentkezett a hátfő esti bácsi merénylet elkövetőjekánt. Nem Szlovákiából származó muníciót használtak a lövöldözós során. Bécs/Pozsony. A terrorszervezet szerint a támadást „a kalifátus egyik katonája” hajtotta végre késsel és lőfegyverekkel, mielőtt a hatóságok végeztek volna vele. Hétfőn este az osztrák hatóságok által Kujtim Fejzulai néven azonosított - albán gyökerekkel rendelkező - merénylő négy embert - köztük egy német nőt - ölt meg, 22-t megsebesített Bécs belvárosában egy zsinagóga közelében. A Bécsben született támadó büntetett előéletű volt. 2019 áprilisában 22 hónap börtönbüntetésre ítélték, mert megpróbált Szíriába utazni, hogy csatlakozzon az Iszlám Állam dzsihádista szervezethez. Az osztrák belügyminisztérium szerint kétségkívül az Iszlám Állam híve volt. Kari Nehammer osztrák belügyminiszter közölte, vizsgálati őrizetbe helyezték a terrortámadással összefüggésben elfogott 14 gyanúsítottat. A tárcavezető elmondta, „ez mutatja a rendőrség és ügyészség következetes és magalkuvást nem tűrő harcát Ausztriában”. Az északmacedón rendőrség időközben arról számolt be, hogy 3 személy, akinek köze volt a terrortámadáshoz, osztrák-északmacedón kettős állampolgár. Mindhárman Ausztriában születtek - tette hozzá a rendvédelmi hatóság. A 20 éves Kujtim Fejzulai albán gyökerekkel rendelkezett, de szülei eredetileg Észak-Macedóniából származnak. A férfi Bécsben született és nevelkedett, és az osztrákon kívül észak-macedóniai állampolgár is volt. Kedden őrizetbe vettek két svájci állampolgárt Winterthurban a merénylettel összefüggésben. A hatóságok szerint kapcsolatban állhatták a lelőtt támadóval. Az osztrák kormány ma tart virtuális ülést, amelyen Nehammer belügyminiszter ad majd helyzetértékelést. Az osztrák parlament alsóháza (Nationalrat) csütörtökön ül össze, napirendjén pedig a kormány bécsi terrortámadással kapcsolatos nyilatkozata fog szerepelni - jelentette be Wolfgang Sobotka házelnök. Az osztrák oktatási minisztérium közölte, hogy mától ismét folytatódik a rendes tantermi oktatás Bécsben. Kedden ugyanis a merénylet nyomán a hatóságok úgy döntöttek, hogy nem lesz kötelező a diákoknak iskolába menni. Ausztriában egyébként is a napokban állnak át ismét a távoktatásra a koronavírus-járvány miatt. Sebastian Kurz osztrák kancellár a Die Welt napilapnak adott interjújában az iszlamista hátterű merénylet nyomán az Európai Unió erőteljesebb fellépését követelte a politikai iszlámmal szemben. „Elvárom, hogy a rosszul értelmezett tolerancia véget érjen” - jelentette ki Kurz. Mint mondta, az uniónak a jövőben jóval nagyobb figyelmet kell fordítania a problémára. A politikai iszlám ideológiája veszélyezteti a szabadságot és az európai életmódot - húzta alá. Kurz ezzel összefüggésben kiemelte, hogy Ausztria szigorú törvényekkel rendelkezik. „Ugyanakkor ez a merénylet fővárosunk szívében azt mutatja, hogy ébernek és eltökéltnek kell lennünk” - tette hozzá. Az Országos Rendőrkapitányság tegnap közölte, Bécsben nem Szlovákiából származó muníciót használtak a hétfő esti merényieméi. „A szlovák rendőrséghez eljutott olyan információ, miszerint ausztriai gyanús személyek Szlovákiában próbáltak muníciót vásárolni, de ez végül nem sikerült nekik” - nyilatkozta Denisa Bárdyová rendőrszóvivő. A Heute.at portál korábbi közlése szerint a férfi idén júliusban egy barátjával Szlovákiábanjárt, hogy AK-47- es fegyvert, valamint lőszert vásároljon. Ilyen típusú hatástalanított lőfegyvereket legálisan lehet vásárolni Szlovákiában - annak ellenére, hogy a párizsi Charlie Hebdo elleni merényletet követően az állam jelentősen szigorította a birtoklását. Miroslav Chrenko szakértő, a Hunter Club vezetője szerint azonban nem Kalasnyikowal lövöldöztek Bécsben, hanem egy délszláv gyártmányú M70- es támadópuskával. (MTI, Prm, ú)
