Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)

2020-11-28 / 276. szám

www.ujszo.com SZALON ■ 2020. NOVEMBER 28. 12 get és a lelkesedést mutatta, hogy öt nappal a felhívás után már 6 ezer gyermekre tudták kiterjeszte­ni az adományt. Az 1956 karácso­nyi és az 1957 újévi felhívásokra 22 országból válaszoltak ifjúsági vöröskereszt-szervezetek: 135 ezer dollár készpénzt gyűjtöttek, és közel 200 ezer nyugatnémet már­ka értékben természetbeni ado­mányt. 1956 decemberében fiatal vöröskeresztesek már annyi pénzt gyűjtöttek, hogy minden ausztriai táborban lévő magyar menekült gyermeknek (több mint 6 ezer) új melegruha-készletet (egy pár cipő, harisnya, kesztyű, sál, gyapjúsap­ka, téli öltöny) ajándékozhattak karácsonyra. Adományszelvénye­ket adtak, amivel a gyermekek a boltokban kiválaszthatták a ru­hákat. 1957. áprilistól az újabb adományok eredményeképpen mosó- és varrógépek kerültek minden táborba az Amerikai If­júsági Vöröskereszttől, művészeti alkotáshoz szükséges anyagok Bel­giumból, játékok Indiából, hang­szerek Svédországból, valamint futball- és sportruházat Nagy-Bri­­tanniából. Az oktatással összefüggő pro­jektek a menekültek lelkierejének megőrzését és a kivándorlásra való felkészítését szolgálták. Ennek szellemében óvodákat létesítettek a táborokban. Amely táborok­rendszeres munkát vállalt, míg sokan időszaki munkákat végez­tek (hóeltakarítás, mezőgazdasági idénymunka stb.). A táboron belül pedig - mint egészségügyi asszisztensek, ápolók, tolmácsok, szakácsok, raktárosok, tanárok - segítettek a táborok üzemelte­tésében. Egyes képzett szakembe­reknek szerszámokat adtak, hogy gyakorolják a mesterségüket (pél­dául fodrászok, szabók, cipészek). A legnagyobb hangsúlyt a csopor­tos munkákra helyezték. A nők számára például varró-, hímző-, kötő- és horgolóosztályokat áhí­tottak fel. Ugyancsak a menekültek lelki egyensúlyának, önbecsülésének leépülését volt hivatva meggátolni a szabadidős tevékenységek szer­vezése. Ebben kiemelt szerepet kapott a sport. A legnépszerűbb a futball és más labdajátékok voltak, továbbá az adétika. Egyes táborokban lehetőség nyílt síe­lésre, szánkózásra, súlylökésre is. Versenyeket tartottak táborokon belül és táborok között. A díjakul szolgáló cigarettát a vöröskereszt­társaságok küldték. A klubszobák­ban lemezjátszót, kevés magyar nyelvű könyvet, néhány helyen televíziót helyeztek el. A mene­kültek között viszonylag nagy számban voltak színészek, varieté­művészek és cigányzenészek, akik Magyarok karácsonyi ünnepsége a svájci menekülttáborban (Fortepan / ETH Zürich) ból a gyermekek nem mehettek a helyi iskolába, elemi iskolai és középiskolai osztályokat is lét­rehoztak. A felnőttek számára nyelvtanfolyamokat szerveztek gyakran az YMCA Világszövetség, keresztény gyökerű ifjúsági moz­galom segélymunkásaival. Sok vöröskereszt-társaság többnyelvű szójegyzékeket is biztosított. Mi­vel a magyarok kétharmada angol nyelvű országba készült, az angol nyelv tanítására helyezték a legna­gyobb hangsúlyt. Amikor 1957. január-februárban világossá vált, hogy a magyar menekültek nagy tömegei várhatóan hosszabb ide­ig maradnak táborokban, szak­mai tanfolyamokat is szerveztek, így például a kísérő nélküli fiatal menekültek számára Reidben és Kaiser-Ebersdorfban a Francia Vöröskereszt által üzemeltetett táborokban autóvezetést, gépésze­tet, varrást és gépelést oktattak. A munkával kapcsolatos te­vékenységek szintén a mene­kültek moráljának fenntartását célozták. A Liga műveleti ideje alatt mindvégig mintegy 3 ezer magyar menekült táboron kívüli rendszeresen tartottak előadáso­kat. Hetente egy-két táncos este is a program része volt. Nyáron az alpesi környezetet kihasználva ki­rándulásokat szerveztek. Számos táborban néptánc- és klasszikus­­tánc-tanfolyamokat tartottak. A katolikus misékre a mene­kültek a közelben lévő települé­sekre járhattak, míg a protestáns istentiszteleteket a táborokban celebrálták. A nagyobb táborok­ban ugyancsak volt katolikus mise. A menekültek közt lévő pa­pok minden lehetőséget megkap­tak szolgálatuk gyakorlásához. Szintén a menekültek méltósá­gának megőrzését, a róluk való gondoskodás érezhetővé tételét szolgálta az ünnepek, különösen a karácsony gondos megszerve­zése, így a bedehemes játékok gyermekekkel. Schloss Liech­tensteinben, az egyeden olyan táborban, ahol nagy arányban voltak elszállásolva családok, a karácsonyi ajándékokat odaadták a szülőknek, hogy ők nyújthassák át a gyermekeiknek... Kecskés D. Gusztáv Tíz éve keresi az édesanyja gyilkosát B arbara Hamburgot 2010-ben gyilkolták meg különös kegyet­lenséggel a háza ajta­jában. Az ügyben a rendőrség elakadt, de Barbara fia, Madison most egy dokumentum­­film-sorozatban próbálja megolda­ni a rejtélyt. SOROZATDARÁLÓ Az HBO-n látható Middle Beach-i gyilkosság bizonyos szem­pontból illeszkedik a mai true crime doksis trendekbe, ugyanak­kor ki is lóg onnan. Bár a tragikus eset megtörténte idején 18 éves Madison Hamburg azzal a szán­dékkal áll neki a filmkészítésnek, hogy megoldja a rejtélyt, az évek so­rán legalább ilyen fontossá vált szá­mára az is, hogy a film segítségével jobban megismerje az édesanyját és az édesapját. Ahogy azt az első rész­ben elmondja, gyerekként a szülé­inkre még más szemmel nézünk, és igazán csak felnőve tudunk rá­juk úgy tekinteni, mint bármelyik másik emberre, ilyenkor tűnnek fel számunkra jobban a gyarlóságaik, de akár bizonyos értékeik is. Az élet azonban az anyja halálával ezt a le­hetőséget elvette tőle, ráadásul mi­vel az apja lett az eset egyik fő gya­núsítottja,'aki emiatt elköltözött és új életet kezdett, ő is kimaradt a fiú életéből. A filmezés azonban kiváló alkalmat nyújtott ahhoz, hogy a ro­konokkal és ismerősökkel elbeszél­gethessen a szüleiről, sokszor olyan oldalukat ismerve meg, amilyenről még csak sejtése sem volt korábban. Persze önmagában egy sebzett lelkű huszonéves szülei még nem lesz­nek izgalmasak még akkor sem, ha egyiküket meggyilkolták, csakhogy, mint kiderül, annyi sötét titkuk volt, aminek láttán a legagyafúr­tabb hollywoodi forgatókönyvírók is csak csettinteni tudnának, és azon se csodálkoznánk, ha hamaro­san átírnák tévésorozattá a família rettenetes kálváriáját. A Middle Beach-i gyilkosság leginkább a személyességével tűnik ki a többi hasonló true crime doksi tengeréből. A családtagokkal folyta­tott interjúk olykor zavarba ejtően őszinték, és amikor Madison meg­kérdezi egy-egy családtagjától, hogy „Volt valami közöd édesanyám meggyilkolásához?”, az mindig rendkívül erős pillanat. Ráadásul végig ott van a felszín alatt Madison félelme attól, hogy amikor a roko­nai majd viszondátják magukat a sorozatban, sokan soha többé nem akarnak szóba állni vele, és szétsza­kíthatja ezt az amúgy is viharvert családot. A négy epizód (semmi időhúzás-nincs benne, tökéletes ez a hossz) azonban nemcsak családi drámaként, hanem krimiként is elsőrangú: gyakorlatilag minden részben más lesz gyanús a család­ból, Madison apjától a nővérén át a nagynénjéig mindenkiről kiderül, hogy lett volna indoka a szörnyű tett elkövetésére. De A Middle Beach-i gyilkosság abban a legjobb, hogy megmutatja, milyen sebeket hagy az ember lelkén egy megoldat­lan, számos kérdést maga után ha­gyó haláleset, és miért olyan nehéz ezzel együtt élni egy családban, ahol szinte mindenki mocskos kis titko­kat őriz. A második részben például Madison egy egészen elképesztő pi­ramisjátékot tár fel, aminek az any­ja is aktív tagja volt, és ami szintén vezethetett ahhoz, hogy végeztek vele. Sokat elmond egy sorozatról, hogy sajnáljuk, amikor véget ér, és itt most ez történt. Tóth Csaba Az Omega (már) történelem A teljes Ómega-történetet elolvashatják a Vasárnap keddtől, december 1-jétől kapható számában. F ogyatkoznak az Ome­ga tagjai: az elmúlt he­tekben Benkő László, majd Mihály Tamás is távozott az örök koncertterembe. Mindez azon­ban nem változtat azon, hogy az együttes az elmúlt öt évtized során többször is zenetörténelmet írt. Nekik jelenhetett meg először ön­álló lemezük Magyarországon, ők mehettek ki először Angliába tur­nézni, és az első magyar CD-t is ők adták ki. Az Omega népszerűsége csúcsán, a 60-as és a 70-es évek vége közt is kakukktojásnak szá­mított a magyar könnyűzenében. Néhány gimnazista zenélni kezd 1962 szeptemberében volt egy koncén a Műegyetem Hess And­rás Kollégiumában, ezt tekintik az Ómega-történet kezdetének Az akkori zenekartagok közül azonban ki-ki máshogyan emlékezett, illetve emlékszik vissza arra, hogy ponto­san mikor, vagy kinek az ödete volt az Omega elnevezés. Mindenesetre itt használták először, Kóbor János szerint az egyik szervező ödete volt, és a zenekar tagjainak egy része nem is tudta előre, hogy Omegaként állnak színpadra. Fővárosi zenekar voltak, az akkori felállásban Kóbo­ron kívül további budapesti gim­nazistákat találunk Benkő Lászlót (zongora, furulya, ének), Kovacsics Andrást (gitár), Künszder Tamást (dob), Láng Pétert (szaxofon) és a basszusgitáros Varsányi Istvánt. 1963-ban Koncz Zsuzsával társulva felléptek az első beat-fesztiválon a Nemzeti Sportcsarnokban. 1964- ben érkezik a zenekarba Laux József dobos, Wittek Mária énekes, va­lamint rendszertelen szereplésekre Somló Tamás. 1967-től tagja a zenekarnak a múlt hétvégén elhunyt Mihály Tamás basszusgitáros, aki az Ome­ga első képzett zenésze volt. Nem sokkal később hozta magával Pres­ser Gábor billentyűs-dalszerzőt is. Ugyanebben az évben érkezett Kovacsics helyére Molnár György szólógitáros, aki a mai napig tagja a zenekarnak. Wittek és Somló foko­zatosan kiszorultak a formációból, így a 60-as évek végére összeállt az első nagy sikereket és a máig ját­szott nagy slágereket jegyző Omega (Kóbor, Benkő, Mihály, Presser, Laux, Molnár), kiegészülve Laux József feleségével, Adamis Anna dalszövegíróval. Veres István A folytatásban sok érdekes részlet mellett elolvashatják, hogyan történt, hogy majdnem Angliában jelent meg az első önálló lemezük? És miért csak majdnem? Mely slágerekkel ért a zenekar beatkorszakának csúcsá­ra? Mikor is volt ez a csúcs? Mit jelent az együttes történetében az 1971-es év? Miben nyilvánul meg az „omegás” látvány és az űrrock? Melyik lett minden idők legtöbb példányban eladott, ma­gyar előadótól származó albuma? Mi történt 1980-as évek elején? Mitől vált emlékezetessé az 1994- es budapesti „esemyős” koncert? Hogy emlékszik rá Vrabec Mária, a Vasárnap újságírója? Miért nem vett részt a két gitáros, Mihály Tamás és Molnár György az ez­redforduló után megszaporodó Omega-koncerteken?

Next

/
Thumbnails
Contents