Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)

2020-11-27 / 275. szám

Recepttár a disznótoros nosztalgia jegyében A régi hagyomá­nyok szerint no­vember 30-ától, Disznóölő Szent András napjától- a hideg idő beálltától - kezdő­dött a disznóölések, disznótorok szezonja. És eltartott január végéig. Reggel hattól késő estig folyt a munka. A disznóvágás résztvevői reggel gyümölcspá­linkával alapoztak, reggelire már illett a pirított hagymán megsült vért kínálni. Utána kezdődött a pörzsölés, majd a darabolás, feldolgozás. Az ebéd sok helyen abaleves volt, és jó esetben elkészült az első adag pecsenye is. A délután a hurka­kolbász töltésével telt, végül a disznósajtot készítették el. Este hétig, a vacsora kezdetéig illett végezni mindennel. Jellegzetes disznótoros vacsorának számí­tott az orjaleves, a toros káposz­ta, a sült hús, a sült kolbász. A legtöbben már csak gyerekkori toros emlékeinket porolgatjuk le, mert a háztáji disznótartás az utóbbi évtizedekben lassan sok falusi háztartásból is ki­kopott. Idén jó eséllyel azok a böllérfesztiválok, közösségi programok is elmaradnak, ahol lehetett még nosztalgiázni egy kicsit. Jó hír viszont, hogy az igényesebb henteseknél egyre szélesebb választékban találni házias fűszerezésű kolbászt, májas és véres hurkát, abált to­kaszalonnát, kocsonyát... — egy sor finomságot, ami nélkül azért nem múlhat el a tél. Legfeljebb a sült vérről kell lemondanunk. És bár az egészségtudatos táp­lálkozás rontotta a disznóhús renoméját, egy-egy soványabb szelet még ebbe a koncepcióba is belefér. Ha pedig kissé meg­lazítjuk a nadrágszíjat, időnként egy-egy masszívabb fogást is megengedhetünk magunknak. Sertéscsülök pékné módra Hozzávalók (4 főre): 4 közepes, nyers, csontos ser­téscsülök, só, bors, 4 ek olaj, 4 nagy fej hagyma, 6-8 gerezd fokhagyma, 2 babérlevél, 1,5 dl száraz fehérbor, 1 kg burgonya, 1 ek méz, 3-4 szál petrezselyemzöld. Energiatartalom 1050 kcal adag Nehézségi fok Elkészítés: A csülköket gondosan megtisz­títjuk, megmossuk, lecsepeg­tetjük, alaposan bedörzsöljük sóval és frissen őrölt borssal, majd nagyobb, mélyebb tepsibe tesszük. A sütőt előmelegítjük 180 fokra. A hagymát és a fokhagymát meghámozzuk, a hagymát vastagabb gerezdekre vágjuk, és a fokhagymával, valamint a ba­bérlevéllel együtt a csülkök köré szórjuk. Az olajat felforrósítjuk, megöntözzük vele a csülköket, alájuk öntjük a bort, a tepsit lefedjük (vagy alufóliával leta­karjuk), és a sütőben, olykor meg-megforgatva puhára párol­juk (kb. másfél óra). Megpucoljuk és megmossuk a burgonyát. Kivesszük a tepsit a sütőből, a megpuhult csülkök bőrét hegyes, éles késsel mélyen bekockázzuk. 2-3 ek pecsenye­lében elkeverjük a mézet, meg­kenjük vele a csülköket. Mellé­jük szórjuk a hasábokra vágott burgonyát, majd visszatesszük a sütőbe, és fedő nélkül további 45-50 percig sütjük-pirítjuk. Közben kétszer-háromszor lazán megforgatjuk a burgonyát a hagymás szaftban, és a csül­köket is szorgosan kenegetjük a pecsenyelével. A petrezselymet leöblítjük, finomra aprítjuk. Kivesszük a tepsit a sütőből, a csülköket nagyobb tálra rendezzük, mel­léjük szedjük a hagymás-fok­hagymás burgonyát (vagy akár rusztikusán, a tepsiben is tálal­hatjuk). A tetejét meghintjük a petrezselyemmel. Idénysalátát, ecetes savanyúságot kínálha­tunk mellé. Fokhagymás oldalas Hozzávalók (4 főre): 1 kg sertésoldalas, só, fekete bors, zúzott köménymag ízlés szerint, 8 gerezd fokhagyma. Energiatartalom 500 kcal adag Nehézségi fok Elkészítés: A húst a csontok között tet­szés szerinti darabokra vágjuk (pl. kétcsontnyi darabokra). Alaposan besózzuk, megszór­juk frissen őrölt fekete bors­sal, ízlés szerint pici köményt szórunk rájuk. Tepsibe, tűzál­ló edénybe rakjuk a húsokat. Ha elég zsírosak, nem kell alá külön zsírt tennünk, ellenke­ző esetben egy evőkanálnyit rakhatunk a tálba. A fokhagy­magerezdeket félbevágva, a húsdarabok közé szórjuk. A sütőt 210 fokra állítjuk, betesszük a tepsit, és a húsokat egyszer megfordítva szépen megpirítjuk (kb. 45 perc). Ezután alufóliával lefedjük, a »széleket a tepsi szélére nyom­kodjuk, 190 fokra mérsékeljük a hőfokot, és további kb. 1 óra alatt omlós puhára sütjük a húst. Főtt krumplival vagy kenyérrel fogyasztjuk, valamilyen sava­nyúság mindenképpen kíván­kozik mellé. Melyik rész mire ■ Fejhús - a fejhús elsősorban a téli, disznótoros időszakban játszik fontos szerepet, hiszen az egyik jellemző alapanyaga a kocsonyának és a disznósajtnak. Faluhelyen szokás volt a fejhúst megfüstölni, és kenyérrel, savanyúsággal uzsonnára vagy tízóraira falatozni. ■ Oldalas - az oldalas a nehe­zebb, zsírosabb húsfélék közé sorolható, így ezt is a hidegebb hónapokban fogyasztják a legin­kább. Ugyanakkor változatosan elkészíthető: fogyaszthatjuk egyben sütve, főzelékek feltét­jeként, zöldségekkel párolva, a megfelelő előkészítés után grillezve, emellett füstölni is szokták, egyes helyeken pedig pörköltet is főznek belőle. A fok­hagymás oldalas a téli időszak egyik egyszerű, de kihagyhatat­lan étele. ■ Csülök - a sertés mellső lábait hívjuk első csülöknek, míg a hátsó lábaknál a comb alatt helyezkedik el a hátsó csülök. A csülök népszerű fogás egyben sütve (ilyen például a magyar konyha egyik tradicionális étele, a csülök Pékné módra). Főzve, párolva is fogyasztható, leginkább savanyúsággal, de pörköltet is készítenek belőle. Füstölve is nagyon népszerű, így tesszük például a bablevesbe. Tartalmas, nehéz húsféle. ■ Dagadó - a dagadó a sertés hasaalja, amelyet általában megtöltve sütnek meg. Ez a szaftos, zsíros húsféleség a töltött káposztába is kiváló, és összedarálva fasírtnak is ízletes. ■ Hosszú- és rövidkaraj- a sertés egyik legsoványabb és - a szűzpecsenyével együtt- egyik legértékesebb része. A rövidkaraj a farok felőli, a hosz­­szú a fej felőli része a sertésnek. Igen sokrétűen elkészíthető, süthetjük egyben, szeletben, emellett ez az egyik legkedvel­tebb rántotthús-alapanyag. ■ Szűzpecsenye - a sertéshús legnemesebb része a szűzpecse­nye, ugyanaz, mint a marhánál a bélszín. A rövid karaj alatti színhús. Egészben is lehet sütni és aprópecsenyének is kiváló. A felhasználást megelőzően nem árt tisztában lenni az állat korával, mert az öregebb disznó húsa már elősütést vagy párolást igényelhet. A szűzpe­csenye zsírtartalma alacsony, fogyókúrások baromfi helyett is fogyaszthatják. ■ Tarja -az állat nyakhúsa, sokan a legjobb ízű résznek tartják. A nyári grillezések legnépszerűbb kelléke. Előnye, hogy a benne található vékony zsírrétegnek köszönhetően nem szárad ki sütés közben, vál­tozatos módon pácolható, így igazán zamatos végeredményt kaphatunk. Tarjából készül a népszerű cigánypecsenye. Tepsis egytálételekhez is kiváló. Egészben vagy szeletben is süthető, tehetjük húslevesbe, finom brassói vagy magyaros rizottó készül belőle. Népszerű fogás füstölt változatban is. Lapocka és comb - a lapocka a sertés első combja, egy rendkívül változatos módon felhasználható húsféle. Lehet sütni, párolni, kiváló pörkölt­nek, készíthető belőle fasírt, és kolbászhúsnak is használ­ják. A comb (vagyis a sertés hátsó combja, amely az állat legnagyobb összefüggő húsos része) szintén a disznó egyik legsokoldalúbban elkészíthető része, egyben sütve vagy apró­húsként is ízletes. A sertéscomb egyik legértékesebb része az ún. dió, ebből készül például a legfinomabb brassói aprópecse­nye, de egyben sütve is kiváló. A felsál pedig a frissensültek ásza, például rántott húsnak is remek. Lapockából és combból készül a kötözött sonka is. (mindmegette, ú) ■

Next

/
Thumbnails
Contents