Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)

2020-11-25 / 273. szám

2 KÖZÉLET 2020. november 25.1 www.ujszo.com formálódó magyar egység A regionális pártstruktúra kialakítása okozhatja a legnagyobb fejtörést az egyesülésről tárgyaló három pártelnöknek (Somogyi Tibor felvétele) RÖVIDEN A kémelhárítás volt főnöke is őrizetben Pozsony. Öt embert vett őrizet­be kedden reggel a Babilon-akci­­ó keretében a Nemzeti Bűnül­döző Ügynökség (NAKA). Jana Tökölyová, a Speciális Ügyész­ség szóvivője szerint a nyomozó pénzmosás és zsarolás ügyében indított büntetőeljárást, az egyik gyanúsítottat vesztegetéssel is gyanúsítják. A DenníkN érte­sülései szerint az őrizetbe vett személyek között van a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) kémelhárításának egykori veze­tője, Eubomír Árpás és Frantisek Polák ügyvéd is. Az akciót az­után hajtották végre, hogy az ugyancsak letartóztatott Eudovít Makó, aki az előző kormányok idején a pénzügyőrséget vezette, együttműködni kezdett a rend­őrséggel. (TASR) Marad az otthoni pálinkafőzés Pozsony. A pénzügyminiszté­rium eredeti elképzelésével el­lentétben mégsem fogják eltö­rölni a Híd pálinkafőző törvé­nyét, melynek értelmében meghatározott mennyiségben otthon is lehetett pálinkát főzni. A szeszes italok jövedéki adó­járól szóló törvénymódosítást tegnap elfogadta a parlament, a tárca viszont kihúzta belőle az otthoni pálinkafőzés tiltását, így ezen a téren minden marad a régiben. (dp) Titkosan CZ(MER GÁBOR Pozsony. Az MKP, a Híd ós az összefogás egyesülési tárgyalásain a felek a pártvezetés szerkezetére és a regionális vezetők kiválasztásának módjára is keresik a megoldást. Az egyesülési szándékát kinyil­vánító három párt vezetése több bi­zottságban egyeztet a közös politi­kai szubjektum részleteiről, ahon­nan kevés információ kerül nyilvá­nosságra. Korábban már mi is be­számoltunk róla, hogy a megegye­zés egyik nélkülözhetetlen része, hogy a három szereplő milyen arányban osztja el egymás között a közös párt országos vezetésében a helyeket. A sajtóban megjelent in­formációk szerint a közös szubjek­tum struktúráját kitalálni hivatott bi­zottságban terítéken van egy javas­lat, amely szerint az MKP, a Híd és az Összefogás 3:2:1 arányban osz­tozna az országos elnökség, az Or­szágos Tanács, illetve a kongresszus helyein. így az MKP ezekben a tes­tületekben minden döntésnél meg­kerülhetetlen lenne. Ahogy arról mi is beszámoltunk, a hárompárti egyeztetéseken felme­rült, hogy egy új elemet építenének be a közös párt szerkezetébe. Az egye­sülési tárgyalásokat folytató felek közül azóta többen is megerősítették, hogy a három párt szükebb vezetése az elnökségen belül egy külön testü­letet alkotna. Úgy tudjuk, hogy eb­ben a szükebb pártvezetésben az MKP, a Híd és az Összefogás 2:2:1 arányban képviseltemé magát. Egyes információk szerint a testület kom­petenciájába tartozna például egy kormánykoalícióba való be- és kilé­pésről való döntés, de a választási jelöltlista-állításba is beleszólhatna. A három szereplő egyesülése so­rán talán az egyik legnehezebb fel­adatot a regionális pártstruktúra ki­alakítása jelenti. Korábbi cikkünk­ben írtunk róla, hogy a Híd és az MKP regionális szervezetei között helyi szinten jelentős, akár személyi jellegű ellentétek feszülhetnek, amelyeknek az elsimítása nem egyszerű feladat. Több forrásunk is megerősítette, a hárompárti egyez­tetésen szóba került, hogy a három szereplő egymás között elosztaná a 18 magyarok által is lakott járást. Egyes információk szerint a járási elnökök kiválasztásával kapcsolat­ban terítékre került, hogy az egyes regionális pártszervezetek vezetőit az MKP, a Híd, vagy az Összefogás adja-e. Az egyik lehetőségként kí­nálkozik, hogy ez a kérdés is a köz­ponti megállapodás része legyen. Ezzel szemben áll az az eshetőség, hogy az adott régióban szülessen megállapodás a járási elnök szemé­lyéről, egyben arról, hogy melyik je­lenlegi pártból érkezzen. Úgy tud­juk, konkrét elképzelések is felme­rültek arra vonatkozóan, melyik párt melyik járásban szeretne regionális pártvezetőt adni. Az ezen struktúrák kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a Hídnak nemcsak a déli, hanem az északkeleti, ruszinok lakta járások­ban is van támogatottsága. A közös párt szerkezetére vonat­kozó javaslatokról még jelenleg is egyeztetnek, egyiket sem fogadták el véglegesen. A témában megkeres­tük mindhárom párt sajtóosztályát, a lapunknak megküldött hivatalos vá­laszok tartózkodóak voltak, nem erősítettek meg egy konkrét értesü­lést sem. A Híd közleményében azt írja, a tárgyalások augusztusi kez­dete óta sok javaslat felmerült. „Végső megegyezés még nincs” - teszik hozzá. Az MKP írásos reak­ciójában kijelenti, a pártok állás­pontjai közeledtek. ,3ízunk benne, hogy mielőbb tájékoztatást adha­tunk arról, a tárgyalófelek meg­egyeztek és közösen folytatják a munkát a felvidéki magyar közös­ség érdekében” - teszik hozzá. „Számos megoldási javaslat hang­zott el a munkacsoport ülésein. Mi­vel egyik téma sincs lezárva, ezért nem szeretném bővebben kommen­tálni az értesüléseket” - nyilatkozta lapunknak Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke azzal, hogy sze­rintük a folyamatba minél jobban be kell vonni a választókat is. Fekete Péter van a főügyészjelöltek között? FINTAMÁRK A parlamenti folyosókon azt beszélik, az ellenzóki jelölt Marói 2ilinka lehet - ebben az esetben Igor Matoviö figyelmeztetése a Sme rodinának szólhatott, hiszen az ügyészt épp ezen párt képviselője, Petra Hajielová jelölte a posztra. Az az elmélet azonban, hogy 2ilinka mögött valóban felsorakozhat az ellenzék, kifejezetten gyenge lábakon áll. Maros Zilinka ellen a fő kifogás az volt, hogy jóban van Michal Gucíkkal, a színészből lett vállalko­zóval, a TA3 hírtelevízió korábbi igazgatójával, akit sokan a korábbi kormánykoalíció pártjainak háttér­embereként tartottak számon. Gucíkot ráadásul gyakran kötik össze Ivan Kmotrík nagyvállalko­zóval, akit a sajtó a Smer hátterében sejtett korábban. Zilinka ugyanak­kor viszonylag meggyőző volt a meghallgatásán, és ugyan nem ta­gadta, hogy ismerik egymást Gucíkkal, azt azonban, hogy bármi­lyen munkájával kapcsolatos dolgot megbeszéltek volna valaha is, éle­sen tagadta. Zilinkát a Sme rodina képviselője jelölte, ám a párt politikusai a Den­­ník N-nek úgy nyilatkoztak, egyál­talán nem biztos, hogy végül Zilinkára voksolnak majd a nyílt fő­ügyészválasztáson. A lap azt íija, lé­tezik egy parlamenti spekuláció ar­ról is, hogy a Sme rodina hajlandó lenne másra szavazni, ha Zilinka megkapná a főügyészhelyettesi posztot. Zilinka azonban általánosságban véve nem számít vörös posztónak a koalíció szemében. „A jelöltek kö­zül egyikre sem lehet azt mondani, hogy toxikus, vagy veszélyes jelölés lenne. Nem tudok Zilinka egyetlen olyan megmozdulásáról sem, ami azt sugallná, hogy ne lehetne becsületes főügyész” - nyilatkozta az Új Szó­nak Gyimesi György, az OEaNO képviselője, aki egyébként Ján Sántát jelölte a posztra. Hozzátette, ő nem tud olyan háttéralkukról, amelyeket Matoviö emlegetett, és nála senki sem lobbizott Zilinkáért. Grendel Gábor, a parlament OEaNO-s alelnöke lapunknak azt mondta: az első benyomása a meg­hallgatások után az volt, hogy bárkit választ majd meg a parlament, él­vezni fogja a bizalmát. Neki sze­mély szerint négy olyan jelöltje van, akire leadná a voksát, ám nyilváno­san egyik jelöltet sem szeretné érté­kelni. Azt nem árulta el, vajon Zilinka is köztük van-e. Amennyiben mégis beigazolódna a pletyka, és valóban Zilinka lenne az esetleges titokzatos ellenzéki jelölt, és a Sme rodina összefogna Ficóék­­kal, akkor sincs rá sok esély, hogy az ellenzék lenne a mérleg nyelve. En­nek az elképzelt formációnak sincs ugyanis 76 képviselője a parlament­ben, és ha teljes létszámmal ülésezik a törvényhozás, akkor eleve kudarc­ra ítéltetnek. Grigorij Meseznikov politikai elemző emellett el sem tud­ja képzelni, hogy valóban lenne olyan koalíciós párt, mely ebben a témában szövetkezne az ellenzék­kel. „Hiszen azt mondják, hogy a Smer és a Hlas miatt ennyire defor­mált az igazságszolgáltatás rend­szere, az ESNS-ről nem is beszélve” - magyarázta az elemző. A főügyészválasztással kapcsola­tos konfliktus másik forrása ugyan­akkor Igor Matovic favoritja, a me­zőny egyetlen bírója, Juraj Kliment lehet. Kliment támogatása ugyanis messze nem egyértelmű még az OEaNO-n belül sem, és az SaS kép­viselői a meghallgatáson felrótták neki, hogy annak idején együttműködött Peter Tóthtal, Ma­rián Kocner jobbkezével, az újság­íróból lett titkosszolgával, aki köny­vet írt a hírhedt Cervanová­­gyilkosság ügyéről. Elméletileg ezért az SaS ki is szavazhatna az esetleges koalíciós egyezségből, ám ez az elmélet még gyengébb lábakon áll: a párt képviselője, Anna Zema­­nová ugyanis azt a Tomás Honzt je­lölte főügyésznek, aki a Kotlebáék elleni pert vitte, így kizárt, hogy az ESNS bármikor is leadná a szava­zatát a jelöltre. Gyimesi György Klimenttel kapcsolatban azt mond­ta, abból személyes véleménye sze­rint még lehet további feszültség, hogy a bíróról sokaknak vannak két­ségei a koalícióban. Végeredményben tehát egyálta­lán nem tiszta, mi késztethette Igor Matovicot arra, hogy ilyen vehe­mensen figyelmeztesse koalíciós partnereit, és összekösse a koalíció jövőjét a szavazással. „Ezt a kérdést Igor Matoviénak kellene feltenni. Nekem nincs olyan információm, hogy valamiféle háttéralkuk készül­nének” - mondja Grendel Gábor, hozzátéve, ez nem záija ki, hogy a kormányfőnek mégis vannak ilyen értesülései. „Azzal egyet tudok ér­teni, hogy értelmesebb megtalálni a módját annak, hogy a koalíciós pár­tok közös jelöltet támogassanak, mintsem a véletlenre hagyatkozni, és esélyt adni az ellenzéki pártoknak, hogy ők döntsék el, ki lesz Szlová­kia legfőbb ügyésze hét évre” - mondta a parlament alelnöke. Gyi­mesi György szerint Matovié hétfőn egész nap ingerült volt, mert több­ször is konfliktusba keveredett az SaS-szel, szerinte bizonyos szinten ennek is betudható a miniszterelnök kijelentése. „Egy választáshoz azonban nem lehet úgy hozzáállni, hogy ha egy adott jelölt kap szava­zatot az ellenzékből is, azt automa­tikusan az ellenzékkel való szava­zásként értékeljük” - tette hozzá. A főügyészválasztásra a tervek szerint csütörtökön kerül majd sor, a szavazás nyílt lesz. Ha egyik jelölt sem szerzi meg a jelen lévő képvi­selők szavazatának több mint felét, akkor második körre kerül sor, ahol a két legtöbb szavazatot szerzett je­lölt mérkőzik meg egymással. Arról, hogy végül is hogyan jár majd el a koalíció, és valóban mindenki sza­bad kezet kap-e az első fordulóban, a tervek szerint a lapzártánk után be­fejeződő koalíciós tanács ülésen döntöttek.

Next

/
Thumbnails
Contents