Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)

2020-11-25 / 273. szám

www.ujszo.com | 2020. november 25. KÖZÉLET I 3 Matovic: Nincs erőm és kedvem folytatni; Caputová: Változtatni kell a hozzáálláson DEMECS PÉTER NAGY ROLAND Pozsony. A koalícióban kiélezett feszültségre tegnap már Zuzana Óaputová államfő is reagált, mondván: változtat­ni kell a politikusok hozzáállá­sán, és nem lehet az eltérő véleményt automatikusan támadásnak venni. Igor Matoviö (OLaNO) kormányfő a koalíciós partnereinek elmondta: ha nem változnak meg a dolgok, nincs értelme folytatni a munkát. Minden jel szerint vízválasztóhoz ért a jelenlegi kormánykoalíció, s a következő napokban vagy hetekben eldől, képesek-e a pártelnökök to­vább együttműködni vagy sem. Matovic tegnap a Facebook­­bejegyzésében közölte, hogy a kedd éjszakai koalíciós ülésen egyezség született a további együttműködésről. „Eszerint, ha a továbbiakban valaki kérdőre akaija vonni koalíciós part­nere döntését, akkor azt először neki mondja el szemtől szembe a koalíci­ós tanács ülésén, pontosan úgy, ahogy az egy működőképes társaságra illik” - írta tegnap a kormányfő, s egyben ígéretet tett, hogy megpróbál kibé­külni az SaS elnökével, Richard Su­likkal. „Bízom benne, hogy fokoza­tosan ismét olyan barátokká válunk, mint amilyenek éveken át voltunk” - fűzte hozzá Matovic. Az utóbbi he­tekben épp Sulikkal került a leggyak­rabban konfliktusba, amiért az SaS elnöke bírálta, fejetlennek nevezte a kormány járványellenes intézkedé­seit. A kormányfő például azt kér­dezte tőle, hogy hajlandó lesz-e síro­kat ásni, ha megugrik a koronavírus­ban elhunyt személyek száma, az SaS által kidolgozott járványellenes terv­ről pedig azt mondta, hogy a doku­mentum út a pokolba. Megunta, de... A kormányfő bejegyzéséből to­vábbá kitűnik, hogy a koalíción be­lüli viszonyokat megunta, s ilyen feltételek mellett nincs kedve to­vább ellátni a miniszterelnöki posz­tot, lemondásra viszont egyelőre nem készül. „Közöltem koalíciós partnereimmel, hogy ha nem válto­zik meg a helyzet, akkor nincs többé erőm és kedvem folytatni” - írta Matovic, s ugyanakkor elismerte, az utóbbi napokban túl hevesen reagált bizonyos dolgokra. „Inkább hall­gatnom kellett volna, hogy az em-Zuzana Óaputová államfő szerint az országos tesztelésnek, ha lesz, önkéntesnek kellene lennie (TASR-felvétel) berek maguk is véleményt alkothas­sanak bizonyos dolgokról. Elnézést kérek viselkedésemért, bocsássanak meg” - fűzte hozzá Matovic. A kritika nem támadás A feszült politikai helyzetre teg­nap már Zuzana Caputová államfő is reagált azután, hogy reggel zárt ajtók mögött találkozott a kor­mányfővel. Kijelentését egyértel­műen a miniszterelnöknek címezte. „Eljött az idő, hogy változtassunk hozzáállásunkon. Olyan politiku­sokra van szükségünk a kormány­­koalícióban, akik vállalják a fele­lősséget a válsághelyzet kezelésé­ért, akik az eltérő vélemények el­lenére képesek együttműködni. Egységes, szakma által is támoga­tott és egyértelműen kommunikált tervre van szükségünk, amely lehe­tőséget ad az embereknek felké­szülni arra, ami a következő idő­szakban vár minket. Szükséges, hogy a kritikát ne vegyük támadás­nak, s a kétségek kinyilvánítása ne vezessen automatikusan a partne­rek, ellenfelek vagy az állampolgá­rok sértegetéséhez” - mondta teg­nap az államfő. Caputová ugyanakkor megismé­telte, hogy ha lesz is még egy orszá­gos tesztelés, a részvételnek önkén­tesnek kellene lennie. „Meggyőző­désem, hogy nem fenyegetéssel, ha­nem meggyőző érveléssel érhetjük el az állampolgároknál a szabályok el­fogadását” - tette hozzá Caputová. Beltéri mintavétel Az, hogy lesz újabb országos tesztelés, továbbra sem biztos. A miniszterelnök azt akarná, hogy ka­rácsonyig még három tesztelés le­gyen, az első december 5-én és 6-án országos szinten. A következő két fordulót viszont a kormány már nem országosan rendezné meg, hanem csak azokon a területeken, ahol ma­gas volt a fertőzöttek aránya. No­vemberben is ugyanígy jártak el, ak­kor a második fordulót azokban a já­rásokban szervezték meg, ahol a po­­zitivitási arány meghaladta a 0,7 százalékot, a harmadikat pedig azokban a községekben, ahol a fer­„Meggyőződésem, hogy nem fenyegetéssel, hanem meggyőző érveléssel érhetjük el az állampolgároknál a szabályok elfogadását." Zuzana Óaputová államfő tőzöttség 1 százalék fölött volt. Hogy ismét ilyen feltételekhez kötik-e a decemberi köröket, csak a követke­ző napokban fog kiderülni. Matoviö szerint azonban néhány apróbb szervezési változtatás bizto­san lesz, például már nem fognak kültéri mintavételi pontokat felállí­tani, hiszen az utóbbi hetekben je­lentősen csökkent a hőmérséklet. A három fordulóban összesen mintegy 8 millió antigénteszt felhasználásá­val számol a kormány, a végső dön­tést viszont még nem hozták meg. Tervezés, titkolózás A miniszterelnök továbbá meg­erősítette, hogy a felső tagozatosok, valamint a középiskolások jövő hé­ten még biztosan nem térhetnek vissza az iskolapadba. Bár Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter nemrégiben kijelentette, hogy ha rajta múlna, hétfőtől újra visszaen­gedné a diákokat az iskolába, ám Matovic továbbra is ragaszkodik ko­rábbi feltételéhez, miszerint az ok­tatási intézmények megnyitása csakis akkor jöhet szóba, ha a fertő­zöttek számának heti átlaga 750-re csökken. A kormányfő a válságstáb ülése után hozzátette: Gröhlinggel közösen dolgoznak rajta, hogy a di­ákok mihamarabb újra az iskolákban tanulhassanak, de hogy pontosan milyen tervre gondolt, nem árulta el. Járványügyi tervekből egyébként az utóbbi napokban több is készült. Az egyiket hétfőn mutatta be az SaS, erről keddi lapunkban mi is részle­tesen beszámoltunk. Emellett azon­ban a szakértői konzílium is kidol­gozott egy hasonló dokumentumot, melynek részleteit nyilvánosságra hozta a Denník N napilap. Beszá­molójuk szerint ez is regionális in­tézkedésekkel számol (csakúgy, mint Sulíkék terve), ám ahhoz, hogy ezekre sor kerülhessen, először or­szágos szinten kellene javulnia a jár­ványhelyzetnek. Két mutatót vesz­nek figyelembe: a fertőzöttek szá­mának heti átlagát, amelyről Matovic is beszélt, valamint a koro­navírussal, vagy annak gyanújával kórházban fekvő személyek számát. Előbbi nem lehetne több mint 750, utóbbinak pedig 2000 alatt kellene maradnia. Hogy végül melyik járványtervet fogadják el, az szintén csak a követ­kező napokban derül ki, a járvány­bizottság, valamint a központi vál­ságstáb tárgyalása után. Ki állítja meg Matoviőot? Peter Pellegrini (Hlas) tegnapi sajtótájékoztatóján bejelentette, pártja nem támogatja az antigéntesz­tekkel zajló országos tesztelést. A korábbi miniszterelnök szerint még a mai napig sem láttuk a szűrés egész­ségügyi hasznát, nem tudjuk, hogy milyen egészségügyi szakértők ja­vasolták az országos tesztelést, és az sem világos, hogy a projekt mennyi­be került az államnak. „Ráadásul azt látjuk, hogy a napi mintavételben a nagyon pontos PCR-teszteket fel­váltották a kevésbé megbízható an­tigéntesztek. Úgy vélem, hogy emi­att lassacskán elveszítjük az áttekin­tést a szlovák járványhelyzet felett” -jelentette ki a Hlas vezetője. Kevés PCR-teszt A napi PCR-tesztek száma az utóbbi időben csökken. Hétfőn pél­dául 6545 személyt vizsgáltak meg ezzel a módszerrel, közülük 1021- nek lett pozitív a tesztje, ami 15,6 százalékos pozitivitási arányt jelent. Ehhez képest az antigéntesztek se­gítségével 44 769 mintát értékeltek ki, 919 lett pozitív (a fertőzöttek ará­nya 2,1 százalék). Az aktív fertőzöt­tek száma továbbra is csökken, ami annak köszönhető, hogy naponta többen épülnek fel a betegségből, mint ahány személynél kimutatják a vírust. Hétfőn például 2805 sze­mélyt nyilvánítottak egészségesnek, ezzel az aktív fertőzöttek száma je­lenleg 46 046 fő (azt azonban hozzá kell tenni, hogy ennél a statisztiká­nál csak a PCR-tesztek eredményeit veszik figyelembe). 1765 személyt kezelnek kórház­ban, közülük 1488-nál már beigazo­lódott a fertőzés. 89-en fekszenek in­tenzív osztályon, 125-en szorulnak lélegeztetőgépre. A halálesetek szá­ma hétfőn 16-tal nőtt, így eddig 709 szlovákiai áldozatot tartanak szá­mon. Pénzhiányra panaszkodnak az egészségügyi szervezetek NAGY ROLAND A legnagyobb egészségügyi szakszervezetek felszólították Marek Krajöí (OLaNO) egész­ségügyi minisztert, hogy vegye figyelembe a jövő évi költségvetési javaslattal kapcsolatos figyelmeztetései­ket, mivel a büdzsé tervezete nem oldja meg a szektor anyagi problémáit. Pozsony. A szlovák parlament épülete előtt tegnap nyolc egészség­ügyi szakszervezet gyűlt össze, hogy kinyilvánítsák a jövő évi költségve­téssel kapcsolatos aggályaikat. Képviseltették magukat a kórházak, a rendelők, a mentőszolgáltatók, va­lamint a páciensek érdekvédelmi szervezetei is. Egyhangúan állítot­ták, hogy ha a kormány és a parla­ment nem veszi figyelembe a javas­lataikat, akkor a szlovák egészség­ügyben a jövő évben sem lesz annyi pénz, amennyi a megfelelő mű­ködéshez kellene. Marian Kollár, a Szlovák Orvosi Kamara (SLK) el­nöke elmondta, hogy a szektor hosszú évek óta komoly anyagi problémákkal küzd, és a korona­­vírus-járvány következtében még súlyosabbá vált a helyzet. A pénz­hiányt nemcsak az egészségügyi dolgozók, hanem a páciensek is megérzik, hiszen nem jutnak hozzá időben az ellátáshoz, és az egész­ségügyi intézmények technikai fel­szereltsége sem megfelelő. Marián Petko, a Szlovák Kórházszövetség (ANS) vezetője hozzátette, ilyen feltételek mellett továbbra sem szá­míthatunk arra, hogy a külföldön dolgozó orvosok hazatérnek, sőt, valószínűleg még nagyobb elván­dorlási hullám várható. Az orvosok első számú követe­lése az, hogy a kormány garantálja az úgynevezett állami biztosítottak megfelelő finanszírozását. Ebbe a csoportba tartoznak a gyerekek, nyugdíjasok, a szülési szabadságon levő édesanyák, illetve a munka­­nélküliek. A szakszervezetek állítása sze­rint ezen személyek után az állam átlagban havi 32 eurót fizet, holott az ellátásuk havi 85 euróba kerül. Ezért azt követelik, hogy az állami biztosítottak után fizetendő jutalék nagyságát a két évvel ezelőtti havi átlagbér 5 százalékában határozzák meg. Ilyen feltételek mellett 2021- ben a havi jutalék körülbelül 54 eu­­róra jönne ki, ami az orvosok sze­rint ugyan még mindig nem elegen­dő, de mindenféleképpen előrelé­pésnek lehetne tekinteni. A szakszervezetek egy találkozót követelnek Marek Krajcítól, melyen tárgyalhatnának az említett javas­latról. Ezzel kapcsolatban korábban már felkerestük az egészségügyi tárcát, melynek szóvivője, Zuzana Eliásová elmondta, hogy a minisz­térium egyelőre nem tervez változ­tatni az állami biztosítottak finan­szírozásának módján.

Next

/
Thumbnails
Contents